Piacmustra – Több tér termelőknek

Röpke két hónap leforgása alatt négy új termelői piac nyitott meg Budapesten, a legújabb éppen a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt. A kezdeményezések nem csak a fővárosi lakosoknak jók, akik így közvetlenül, - és sokszor olcsóbban - juthatnak hozzá a háztáji termékekhez, hanem a termelőknek is, akik végre eljuthatnak a fizetőképes kereslethez. A piacok növekvő száma azonban azt is jelzi, hogy a lakosság részéről is emelkedik az igény a friss háztáji termékekre.

„Jöjjenek, csak jöjjenek, friss termelőit vegyenek!" - hangzik a kiáltás a budapesti Szimpla Kertmozi előtt. A szórakozóhely ugyanis háztáji csemegék értékesítésére nyitott termelői piacot Budapest szívében. „Ha valahol szükség van termelői piacra, az pontosan Budapest belvárosa" - mondta Bertényi Gábor tulajdonos a szórakozóhely weblapján elérhető videofelvételen. Az üzletember szerint a budapesti piac meghódítása igazi kihívás egy háztáji termelőnek, aki a fővárosban nem csak az elárusítási nehézségekkel, hanem a minőséget kereső, fizetőképes kereslettel is találkozik.

Hasonló megfontolásokból éppen ma, június 29-én nyílik meg a legújabb termelői piac Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt. A Vidék Mustra elnevezésű akció a tervek szerint késő őszig péntekenként reggel nyolctól este hatig tart nyitva, és az ország minden területéről érkeznek majd a kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. Az árkádok alatt egyszerre több mint 50 termelő kínálhatja portékáit, a vásárlás előtt a vevők meg is kóstolhatják majd a kiszemelt termékeket.


Jöhet a háztáji

A Vidékfejlesztési Minisztérium örömmel vállalta, hogy a vásár házigazdája legyen, hiszen a magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb a helyi és a hazai piac - áll a tárca szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, mivel a Nemzeti Vidékstratégiában is fontos célként fogalmazták meg a helyi élelmiszerfeldolgozás és -értékesítés támogatását, azért, hogy a magyar fogyasztók asztalára jó minőségű, megbízható eredetű, változatos, friss élelmiszerek kerüljenek.

Kiváló Magyar Élelmiszer
A tizennegyedik évébe lépett védjegy-program több mint 400 terméket sorakoztat fel. Az Agrármarketing Centrum 1998 óta működteti sikeresen a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet, mely tanúsítja a használatára jogosult termékek átlag feletti minőségét. Évente egy vagy több kampánnyal, számos áruházi akcióval és sok más kommunikációs aktivitással segítik a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy és a mögötte rejlő tartalom tudatosítását. Jelenleg közel 80 cég terméke viseli a védjegyet, ami folyamatosan bővül, s a vásárlók egyre több élelmiszerláncban találkozhatnak a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegyet viselő termékekkel.

A két kezdeményezés mellett azonban újra gombamód szaporodni kezdtek a termelői- és kézműves piacok, ahol a kistermelők versenyképes árat kaphatnak termékeikért. Május 20-án nyitotta meg kapuit Budapesten a XIII. kerületben a Virágpiac területén működő termelői piac: az egészséges magyar élelmiszerek, magyar termelői áruk vására.

Június elsején nyitott a Margit utcai piac, amely nappali üzemmódban hagyományos őstermelői piac telve mindenféle különleges finomsággal, igazi ételekkel, italokkal, zöldséggel, gyümölccsel, minden földi és nem földi javakkal, várja a vásárlókat. A piac területén vasárnap bolhapiacot is rendeznek, ahol más megtalálható, ami nem hagyományos piacra illik.

A kezdeményezések abban is előrelendíthetik az országot, hogy - adottságainknak megfelelően - zöldségtermesztési nagyhatalommá váljunk Európában. A termelőket részben uniós, részben állami pénzekből is több milliárddal támogatja az állam. A zöldség- és gyümölcstermesztés mellett egyre nagyobb súlyt kapnak az állattenyésztők is. A jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatást nyújt a kormány a sertéságazat erősítésére.

3300 milliárd forintnyi áru a piacon

Éves szinten mintegy 3.300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék forog a magyar piacon, tavaly ebben a szegmensben a magyar kivitel értéke elérte a 6,9 milliárd eurót, míg a behozatal összességében 4,3 milliárd eurót tett ki.

A magyar piac ezen a területen sokszereplős: közel 400 ezer mezőgazdasági ős- és kistermelő, valamint családi gazdaság; 13 ezer társas vállalkozás; további 8.500 élelmiszeripari cég és mintegy 20 nagy élelmiszer-kiskereskedelmi lánc alkotja. Ezek a piaci szereplők adják a piaci forgalom döntő hányadát.

Az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is segítette a helyi piacok fellendítését, elég a kistermelői rendeletet, a közbeszerzési törvény módosítását vagy a helyi piacok élelmiszerbiztonsági előírásainak könnyítéséről szóló, a közelmúltban megjelent jogszabályt említeni.

A kormány az elfogadott Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazta, hogy 2020-ig 7 százalékról 20 százalékra akarja növelni a termelők által közvetlenül értékesített élelmiszerek arányát. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint el fogják érni, hogy amit helyben termeltek, azt helyben is értékesítsék, és ebben az esetben a jövedelem nem áramlik ki az adott településről, így a megélhetés is biztosítva lesz.

A piacok létesítését és az ottani árusítást szabályozó korábbi jogszabályi környezet számos tekintetben túlzott terheket, teljesíthetetlen követelményeket rótt a termékeiket kis mennyiségben előállító termelőkre, ezért a szaktárca könnyebben betartható előírásokat alkotott. A területet szabályozó rendeletek nem biztosítottak kellő rugalmasságot az olyan piacok létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatosan, amelyeken jellemzően kistermelők kínálják saját terményeiket.

Az új jogszabály megkönnyíti a kistermelők értékesítési lehetőségeit, a helyi termékek forgalmazását, és elősegíti a lakosság egészséges, biztonságos élelmiszerekkel való ellátását.

A rendelet szövege itt olvasható!

Piac: Van rá igény

Néhány tőlünk keletre fekvő országban ma is jelentős, közel 40 százalékos a piacok napi fogyasztási cikkek teljes forgalmából való részesedése. Magyarországon is gyakran hallható, hogy a piacok reneszánszukat élik. A GfK Háztartáspanel adatai ezzel összecsengve azt mutatják, hogy a piacok bár kicsi, de stabil szereplői a kereskedelmi forgalomnak. (Amerikában mostanában a kihalt bevásárlóközpontok közül is van, amelyik termelői piaccá alakul.)

Keresd a helyit!
Itthon egy online adatbázist, a www.keresdahelyitkampany.hu-t hoztak létre, amely a VAN alapítvány "Keresd a helyit!" elnevezésű közösségi programjának egyik eleme. Az alapítvány közleményében azt írta: a szemléletformáló, komplex kommunikációs kampány a helyi élelmiszerek fogyasztására ösztönöz Magyarország hat vidéki régiójában. A 2011 decemberében elindított "Keresd a helyit!" program fő célja, hogy informatív és szemléletformáló módon - a fogyasztók, a termelők és a helyi gazdaság szempontjait egyaránt hangsúlyozva - hívja fel a figyelmet a helyi élelmiszerek fogyasztásának fontosságára. A kampány elsődleges célja, hogy változatos és a közvéleményt széles körben elérő kommunikációs eszközök és csatornák bevonásával ismertesse meg a helyi termékek fogyasztásának előnyeit, például munkahelymegtartó és gazdaságélénkítő hatásukat, illetve azt, hogy célba juttatásuk alacsonyabb környezetterheléssel jár.

Az elmúlt tíz évben a piaci vásárlás értéke duplájára nőtt, miközben hasonló tendencia jellemzi a napi fogyasztási cikkek teljes forgalmát. Így a piac megtartotta stabil öt százalékos piaci részesedését. Az évtized legnagyobb vesztesei a független kisboltok, pozíciójuk fokozatosan gyengült, miközben a hipermarketek és a hazai láncok folyamatosan erősödtek.

A piacok árbevételének megduplázódása alapvetően az átlagos kosárméret növekedésének köszönhető. A vásárlói hatókör alig változott az elmúlt évtizedben: a háztartásoknak több mint a kétharmada jár piacra vásárolni. A piacok látogatásának gyakorisága is viszonylag stabil, hiszen, átlagosan kéthetente járunk piacra. Ebben az egyes szegmensek mutatnak igen szélsőséges képet: a piaci vásárlók tizede rendkívül aktív és intenzív piaci vásárlónak tekinthető, alacsony arányukhoz képest jelentős összeget - a teljes forgalom mintegy felét - költenek. Aktivitásuk abban is megmutatkozik, hogy hetente többször is kilátogatnak piacra. Tízből heten tartoznak a legkevésbé intenzív, vagy alkalmi piaclátogatók csoportjába. Ők arányukhoz képest lényegesen alacsonyabb, mindössze 20 százalékkal részesednek a teljes forgalomból és körülbelül hathetente vásárolnak piacon.

Piacra elsősorban friss élelmiszerekért járnak a vásárlók, talán nem meglepő, hogy éppen ezért a teljes forgalom 80 százalékát mindösszesen öt termékkategória adja: 100 forintból 36 forintot zöldségre, 18 forintot gyümölcsre költenek el, ezek mellett a friss és feldolgozott húsáru, valamint a pékáru tartozik a legkeresettebb termékek közé. Piacra szinte mindenki jár, de a tipikus vásárlók az idősebbek, kisebb, azaz 1-2 fős háztartásokban, valamint a fővárosban és nagyvárosokban élők.

Zsugorodik az élelmiszeripar
Az élelmiszeripar zsugorodik: a termelés 2000 és 2010 között 20 százalékkal csökkent, az ágazatban foglalkoztatottak száma ugyanebben az időszakban 150 ezer főről 100 ezer alá esett. Igaz ugyan, hogy tavaly újra nőtt a teljesítménye, de a 2 százalékos bővülésen belül több mint 6 százalékkal az exportnak köszönhető, a belföldi értékesítés ugyanis 3 százalékkal csökkent. Tavaly az ágazat költségei és értékesítési árai egyaránt kedvezőtlenül alakultak: a mezőgazdasági termékek, alapanyagok termelői ára átlagosan 20 százalékkal emelkedett, miközben az élelmiszerek és az alkoholmentes italok fogyasztói ára csak mintegy 7 százalékkal nőtt. Az ágazatban tevékenykedő cégek 96 százaléka kis-, illetve mikro-vállalkozás. A közepes és nagyvállalatok adják ugyanakkor a termelési érték 90 százalékát.

Véleményvezér

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart

Bréking, Orbán Viktor a dzsungelbe tart 

Reméljük Orbán Viktor testőrei remek dzsungelharcosok.
Elszabadultak a Magyar Posta árai

Elszabadultak a Magyar Posta árai 

Ez most nem finom.
Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak

Nem sikerült az első versenyképességi vizsgája Magyarországnak 

Az egykori magyar sikerágazat rosszul teljesít.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo