„Jöjjenek, csak jöjjenek, friss termelőit vegyenek!" - hangzik a kiáltás a budapesti Szimpla Kertmozi előtt. A szórakozóhely ugyanis háztáji csemegék értékesítésére nyitott termelői piacot Budapest szívében. „Ha valahol szükség van termelői piacra, az pontosan Budapest belvárosa" - mondta Bertényi Gábor tulajdonos a szórakozóhely weblapján elérhető videofelvételen. Az üzletember szerint a budapesti piac meghódítása igazi kihívás egy háztáji termelőnek, aki a fővárosban nem csak az elárusítási nehézségekkel, hanem a minőséget kereső, fizetőképes kereslettel is találkozik.
Hasonló megfontolásokból éppen ma, június 29-én nyílik meg a legújabb termelői piac Budapesten a Vidékfejlesztési Minisztérium épületének árkádjai alatt. A Vidék Mustra elnevezésű akció a tervek szerint késő őszig péntekenként reggel nyolctól este hatig tart nyitva, és az ország minden területéről érkeznek majd a kiváló minőségű termékeket árusító kistermelők. Az árkádok alatt egyszerre több mint 50 termelő kínálhatja portékáit, a vásárlás előtt a vevők meg is kóstolhatják majd a kiszemelt termékeket.
A Vidékfejlesztési Minisztérium örömmel vállalta, hogy a vásár házigazdája legyen, hiszen a magyar agrárgazdaság számára a legfontosabb a helyi és a hazai piac - áll a tárca szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, mivel a Nemzeti Vidékstratégiában is fontos célként fogalmazták meg a helyi élelmiszerfeldolgozás és -értékesítés támogatását, azért, hogy a magyar fogyasztók asztalára jó minőségű, megbízható eredetű, változatos, friss élelmiszerek kerüljenek.
A két kezdeményezés mellett azonban újra gombamód szaporodni kezdtek a termelői- és kézműves piacok, ahol a kistermelők versenyképes árat kaphatnak termékeikért. Május 20-án nyitotta meg kapuit Budapesten a XIII. kerületben a Virágpiac területén működő termelői piac: az egészséges magyar élelmiszerek, magyar termelői áruk vására.
Június elsején nyitott a Margit utcai piac, amely nappali üzemmódban hagyományos őstermelői piac telve mindenféle különleges finomsággal, igazi ételekkel, italokkal, zöldséggel, gyümölccsel, minden földi és nem földi javakkal, várja a vásárlókat. A piac területén vasárnap bolhapiacot is rendeznek, ahol más megtalálható, ami nem hagyományos piacra illik.
A kezdeményezések abban is előrelendíthetik az országot, hogy - adottságainknak megfelelően - zöldségtermesztési nagyhatalommá váljunk Európában. A termelőket részben uniós, részben állami pénzekből is több milliárddal támogatja az állam. A zöldség- és gyümölcstermesztés mellett egyre nagyobb súlyt kapnak az állattenyésztők is. A jövő évi költségvetésből 2,6 milliárd többlettámogatást nyújt a kormány a sertéságazat erősítésére.
3300 milliárd forintnyi áru a piacon
Éves szinten mintegy 3.300 milliárd forint értékű élelmiszerjellegű termék forog a magyar piacon, tavaly ebben a szegmensben a magyar kivitel értéke elérte a 6,9 milliárd eurót, míg a behozatal összességében 4,3 milliárd eurót tett ki.
A magyar piac ezen a területen sokszereplős: közel 400 ezer mezőgazdasági ős- és kistermelő, valamint családi gazdaság; 13 ezer társas vállalkozás; további 8.500 élelmiszeripari cég és mintegy 20 nagy élelmiszer-kiskereskedelmi lánc alkotja. Ezek a piaci szereplők adják a piaci forgalom döntő hányadát.
Az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is segítette a helyi piacok fellendítését, elég a kistermelői rendeletet, a közbeszerzési törvény módosítását vagy a helyi piacok élelmiszerbiztonsági előírásainak könnyítéséről szóló, a közelmúltban megjelent jogszabályt említeni.
A kormány az elfogadott Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazta, hogy 2020-ig 7 százalékról 20 százalékra akarja növelni a termelők által közvetlenül értékesített élelmiszerek arányát. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint el fogják érni, hogy amit helyben termeltek, azt helyben is értékesítsék, és ebben az esetben a jövedelem nem áramlik ki az adott településről, így a megélhetés is biztosítva lesz.
A piacok létesítését és az ottani árusítást szabályozó korábbi jogszabályi környezet számos tekintetben túlzott terheket, teljesíthetetlen követelményeket rótt a termékeiket kis mennyiségben előállító termelőkre, ezért a szaktárca könnyebben betartható előírásokat alkotott. A területet szabályozó rendeletek nem biztosítottak kellő rugalmasságot az olyan piacok létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatosan, amelyeken jellemzően kistermelők kínálják saját terményeiket.
Az új jogszabály megkönnyíti a kistermelők értékesítési lehetőségeit, a helyi termékek forgalmazását, és elősegíti a lakosság egészséges, biztonságos élelmiszerekkel való ellátását.
A rendelet szövege itt olvasható!
Piac: Van rá igény
Néhány tőlünk keletre fekvő országban ma is jelentős, közel 40 százalékos a piacok napi fogyasztási cikkek teljes forgalmából való részesedése. Magyarországon is gyakran hallható, hogy a piacok reneszánszukat élik. A GfK Háztartáspanel adatai ezzel összecsengve azt mutatják, hogy a piacok bár kicsi, de stabil szereplői a kereskedelmi forgalomnak. (Amerikában mostanában a kihalt bevásárlóközpontok közül is van, amelyik termelői piaccá alakul.)
Az elmúlt tíz évben a piaci vásárlás értéke duplájára nőtt, miközben hasonló tendencia jellemzi a napi fogyasztási cikkek teljes forgalmát. Így a piac megtartotta stabil öt százalékos piaci részesedését. Az évtized legnagyobb vesztesei a független kisboltok, pozíciójuk fokozatosan gyengült, miközben a hipermarketek és a hazai láncok folyamatosan erősödtek.
A piacok árbevételének megduplázódása alapvetően az átlagos kosárméret növekedésének köszönhető. A vásárlói hatókör alig változott az elmúlt évtizedben: a háztartásoknak több mint a kétharmada jár piacra vásárolni. A piacok látogatásának gyakorisága is viszonylag stabil, hiszen, átlagosan kéthetente járunk piacra. Ebben az egyes szegmensek mutatnak igen szélsőséges képet: a piaci vásárlók tizede rendkívül aktív és intenzív piaci vásárlónak tekinthető, alacsony arányukhoz képest jelentős összeget - a teljes forgalom mintegy felét - költenek. Aktivitásuk abban is megmutatkozik, hogy hetente többször is kilátogatnak piacra. Tízből heten tartoznak a legkevésbé intenzív, vagy alkalmi piaclátogatók csoportjába. Ők arányukhoz képest lényegesen alacsonyabb, mindössze 20 százalékkal részesednek a teljes forgalomból és körülbelül hathetente vásárolnak piacon.
Piacra elsősorban friss élelmiszerekért járnak a vásárlók, talán nem meglepő, hogy éppen ezért a teljes forgalom 80 százalékát mindösszesen öt termékkategória adja: 100 forintból 36 forintot zöldségre, 18 forintot gyümölcsre költenek el, ezek mellett a friss és feldolgozott húsáru, valamint a pékáru tartozik a legkeresettebb termékek közé. Piacra szinte mindenki jár, de a tipikus vásárlók az idősebbek, kisebb, azaz 1-2 fős háztartásokban, valamint a fővárosban és nagyvárosokban élők.
