Miközben az USA és az unió közötti szabadkereskedelmi egyezmény lefulladni látszik, „kisöccse”, az EU–Kanada megállapodás már túljutott az első fontosabb akadályokon. Ám még a nemzeti parlamenteknek is ratifikálniuk kell az egyezményt, ami évekbe telhet. Szükség is van időre ahhoz, hogy a hazai kis- és középvállalatok felkészüljenek a paktummal járó kihívásokra.

Stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Mozgó piac program, ennek értelmében közösen vállalják a kistermelők, az őstermelők és a családi gazdaságok értékesítési lehetőségeinek elősegítését, valamint a rendezett piaci viszonyok megteremtését.

A világ élelmiszer-termelésének 90 százalékát a családi gazdaságok adják. Csakhogy ez a termelési forma óriási kihívásokkal küszködik: a klímaváltozással és az üzemi szemléletű iparosodott mezőgazdasági cégekkel.

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) tagországainak miniszterei, tudósok és civil szervezetek találkoznak március 5-én és 6-án Budapesten, a világ családi gazdálkodásainak felvirágoztatása érdekében.

2014 a kristálytan és a palesztin néppel való szolidaritás mellett a családi gazdaságok éve lett, még pedig azért, hogy az ENSZ felhívja a világ figyelmét arra, mekkora szerepet töltenek be ezek a gazdasági egységek a szegénység és az éhezés felszámolásában.

Mától augusztus 16-áig négymilliárd forintra pályázhatnak a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságuk elindításához. Azok a 18 és 40 év közötti gazdák indulhatnak a pályázaton, akik először kezdenek gazdálkodni, megfelelő szakmai tudással rendelkeznek, és vállalják, hogy gazdaságukat 5 évig egyéni vállalkozóként vezetik.

Európa első gyümölcs- és zöldségmárkája az idén negyvenéves. A Prince de Bretagne (Bretagne hercege) tulajdonosa egy 2500 breton családi vállalkozást tömörítő termelői kollektíva az Atlanti-óceán partvidékén. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium a hungarikum törvényhez hasonlóan az új földtörvényről is konszenzusos jogszabály megalkotására törekszik-hangsúlyozta Fazekas Sándor, miután egyeztetett a törvény vitaanyagáról az ellenzéki pártokkal. A kormány az új földtörvény tervezetét első olvasatban holnap tárgyalja, ezt követően a javaslat július 12-én kerül az Országgyűlés elé.

Röpke két hónap leforgása alatt négy új termelői piac nyitott meg Budapesten, a legújabb éppen a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt. A kezdeményezések nem csak a fővárosi lakosoknak jók, akik így közvetlenül, - és sokszor olcsóbban - juthatnak hozzá a háztáji termékekhez, hanem a termelőknek is, akik végre eljuthatnak a fizetőképes kereslethez. A piacok növekvő száma azonban azt is jelzi, hogy a lakosság részéről is emelkedik az igény a friss háztáji termékekre.

Az új földtörvényben a jelenlegi 300 hektár körüli, személyenként birtokolható földtulajdonhatár maradna meg a jövőben is, de kizárólag a földművesek számára. A cél egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amelyben a földtulajdonhoz a földet szakszerűen művelni képes és arra kész gazdák juthatnak. A teljesítőképességéből 40 százalékot vesztett mezőgazdaságot a 90-es évek óta valamennyi politikai erő próbálta átformálni. Az illúziókra és érzelmekre épülő döntések sora azonban nem vezetett eredményre: a szektor ma sem tudja betölteni a hazai gazdaságban tőle elvárt szerepet. Kérdés, hogy most sikerül-e változtatni ezen a helyzeten.