A kiköltözési nyilatkozat előnye

Számos esetben a legnagyobb problémát nem is maga a bérlő jelenti, hanem a bérleményben hagyott bútorok, gépek, felszerelések, ipari hulladékok. Az alább kifejtett kiürítési eljárások előnye, hogy akkor is alkalmazható, ha egy vállalkozási szerződés teljesítését követően a vállalkozó nem kívánja átadni az érintett munkaterületet vagy eszközeit nem szállítja el onnan. Ezen kockázatok minimalizálásának alapja egy átfogó szerződés, ez önmagában azonban nem elegendő a szerződéses kötelezettségek kikényszerítésére.

Megoldást jelenthet a közjegyzői okiratba foglalt úgynevezett „kiköltözési nyilatkozat”, mely a fent felsorolt helyiségek bérlőjének egyoldalú kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor – történjen az bármilyen okból – elhagyja az ingatlant. A kiköltözési nyilatkozat a bérbeadó számára a bérleti szerződésen felül jelent garanciát, ugyanis az közvetlenül végrehajtható és elkerülhető a hosszadalmas pereskedés. A nyilatkozat bérleti szerződés megkötését követően ugyan bármikor elkészíthető, utólag erre nem sok esély mutatkozik, ezért célszerű ezt a bérleti szerződés megkötését követően közvetlenül, még a bérlemény birtokbaadását megelőzően beszerezni a bérlőtől.

Ha nem költözik, jön a végrehajtó

Ha a bérlő nem akarja önként elhagyni a bérelt ingatlant, akkor közokiratba foglalt kiköltözési nyilatkozat alapján annak végrehajtási záradékkal történő ellátása iránti kérelmet kell benyújtani az okiratot készítő közjegyzőnél. A végrehajtható okiratot a feleknek postán – vagy elektronikus úton – kézbesíti a végrehajtó és az önkéntes teljesítésre határidőt szab a kötelezettnek. Amennyiben a kötelezett a végrehajtói felszólítás ellenére sem hagyja el önként az ingatlant, akkor a végrehajtó az ügy iratait beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz. A helyszíni eljárásra és az ingatlan tényleges kiürítését a bíróságnak kell elrendelnie. A helyszíni eljárásra a végrehajtó időpontot tűz, amiről a feleket előzetesen értesíti.