Ha a megadott határidőn belül a kötelezett továbbra sem jelentkezik, az ingóságok értékesíthetőek is, ha azok vagyoni értékkel bírnak. A bevétel ebben az esetben főszabály szerint a kötelezettet illeti, de mivel a végrehajtás alatt a kötelezett ingóságai is végrehajtás alá vonhatóak a végrehajtást kérő költségeinek megtérülésére, ezért a végrehajtást kérő a bevételt a tartozásba beszámíthatja. Amennyiben az őrzés megszüntetéséről szóló értesítésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az ingóságokból származó hasznot a végrehajtást kérő jogosan realizálhatja.
A végrehajtó november 15. és április 30. napja között magánszemély esetében nem intézkedhet a lakóingatlanból történő kilakoltatás iránt. Nem vonatkozik ez az önkényes lakásfoglalókra. Ezen személyek esetében a végrehajtónak a megjelölt időszakban is intézkednie kell a kilakoltatás iránt.
Milyen lehetőségeink vannak, ha nem készült közjegyzői okirat?
A bérleti jogviszony megszűnését követően a bérleményt elhagyni nem kívánó bérlőt „önkényes lakásfoglalónak” minősíti a törvény és olyan személynek definiálja, aki úgy foglal el vagy vesz birtokba egy ingatlant, hogy annak használatára semmilyen jogcímmel nem rendelkezik. A „lakásfoglaló” kifejezés ne tévesszen meg senkit, a szabályok nem kizárólag lakásokra vonatkoznak.
„A bérleményt elhagyni nem kívánó volt bérlőre igaz tehát, hogy jogalap nélkül tartózkodik a bérleményben és jogalap nélkül tárolja ott az ingóságait, figyelemmel arra, hogy a bérleti jogviszonya -amely alapján jogszerűen használta az ingatlant – megszűnt” – mondja dr. Fehér Viktória.
