Jelenleg, a cukrot és a sertéscombot kivéve, mindent olcsóbban vehetnek meg a vásárlók annál az árnál, amit kormány árstop rendelete előír. Ez derült ki mai próbavásárlásunkból.

Egyes élelmiszerek árát befagyasztotta a kormány, ennek kapcsán merült fel kritikaként, hogy miért nem az áfát csökkentették az árrögzítés helyett. A magyar kormány áfacsökkentési lehetőségeit járta körül a Niveus Consulting Group.

A körülbelül 6 kg élelmiszert, aminek árát maximálja a kormány, 184 forinttal olcsóbban vásárolhatjuk ma meg az október 15-i árnál, igaz a csirkemell akciós. Amennyiben rendes árért vásároltuk volna meg csirkét, akkor pont 13 forintot spórolna nekünk a kormány a 4285 forintos összárból, vagyis körülbelül 0,3 százalékot.

Czeglédy Csaba szerint drágulást okoz a kormány élelmiszerárstopja. Az ügyvéd úgy látja, a kereskedők nem hülyék, árulni fogják beszerzési ár alatt a kormány által hatósági árakkal szabályozott termékeket, de veszteségüket az adott boltban kapható összes többi áru árának megemelésével kompenzálják majd.

Mérséklődtek a nemzetközi élelmiszerárak októberben, lekövetve a tejtermékek árának mozgását, így indexük 27 %-kal alacsonyabban zárt, mint minden idők legmagasabb értéke 2011 októberéből.

A világ legszegényebb országaiban egy tál étel ára akár több száz amerikai dollárnak megfelelő összeget is elérhet – derült ki a Mastercard és a World Food Programme legújabb kutatásából. A vizsgálat szerint a fejlődő országokban az embereknek szembe kell nézniük azzal, hogy az alapvető élelmiszerek ára elérheti egy napi keresetüket is, és ez fokozottan igaz a polgárháborús övezetekre vagy gazdasági válságban szenvedő országokra.

Könnyítene az élelmiszer-adományozás szabályain az Európai Unió, ezzel is erősítve az élelmiszerhulladék keletkezése elleni fellépést – közölte az uniós bizottság.

Július volt a harmadik egymást követő hónap, amikor a globális élelmiszerárak emelkedtek, főképp a gabonafélék, cukor és tejtermékek magasabb jegyzése okán, állapította meg az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO).

A sütőipari termékekre vonatkozó szabályozásban 2017. június 22-én változás következik be, miután véget ért a hathónapos átmeneti időszak. A Magyar Pékszövetség részt vett az előkészítő munkában és üdvözli a szabályozást. Septe József, a szervezet elnöke bízik abban, hogy a hatósági ellenőrzések tovább erősítik az életbe lépő szabályok betartását, valamint a vásárlók korrekt kiszolgálását: „A fogyasztó ezentúl az elnevezés alapján is el tud majd igazodni a kenyerek, pékáruk világában, és azt kapja, amit vásárolni szeretne. Természetesen, a leghitelesebben a szakboltokban érdemes tájékozódni az összetételről közvetlenül a szakbolti eladóktól.”

Nem csak magunk, de bolygónk miatt sem mindegy, mit eszünk. Mégis csupán néhány országban adtak ki olyan táplálkozási ajánlásokat, melyek a megfelelő étkezés szempontjait egyesítik a környezeti fenntarthatóságéval.

A magyarok harmada nem engedheti meg magának hogy húst, halat, vagy csirkét vásároljon amikor szeretne. Közben csak azzal az élelmiszerrel, amit a kukába dobunk, felszámolhatnánk a hazai éhezést. Globálisan az élelmiszerellátás oroszlánrésze a fizetés nélkül dolgozó családok vállán nyugszik: miközben ők maguk gyakran nem jutnak elegendő mennyiségű élelmiszerhez.

El tudja látni az élelmiszeripar a jövőben a Föld lakosságát, még akkor is, ha az emberiség lélekszáma meghaladja a kilencmilliárdot? Ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a kutatókat, és a válasz viszonylag egyszerű: ha nem teszünk valamit sürgősen, akkor nem.

Országszerte jelentős károkat okoz a csapadékhiány, a kukoricánál a legjelentősebb a terméskiesés, de megsínyli a szárazságot a napraforgó, a zöldség, a gyümölcs, valamint a szőlő is.  A várhatóan jelentősen dráguló takarmányárak pedig az állattartók egy részének csődjét és emelkedő húsárakat okoznak. Szakértők szerint országosan a kár elérheti a 400 milliárd forintot, a rendkívüli időjárás miatt országos aszályhelyzetet hirdetett a kormány.

Egyre több gyümölcsöt és zöldséget vásárolnak a magyar háztartások, javarészt még mindig a hagyományos csatornákon keresztül, a termelői piacokon, illetve a kiskereskedőknél, utcai árusoknál. A gyümölcsök között az alma, a zöldségekből a burgonya a legnépszerűbb.

Miként reagálnak a növények a hőmérséklet emelkedésére? Milyen hatással lesz fejlődésükre a szén-dioxid-koncentráció további növekedése? Mit kell tenni azért, hogy a gyarapodó népesség biztonságos élelmiszerellátásához elegendő gabonát tudjunk termelni ötven vagy száz év múlva is? A néhány évtized múlva bekövetkező globális klímaváltozás várható hatásaira való felkészülés jegyében ilyen és hasonló kérdésekre keresik a választ a világ számos országában - köztük Magyarországon - a kutatók.

A nyári melegben különösen nagy az élelmiszer eredetű megbetegedések kockázata, ám a legtöbb problémát kétségtelenül a szalmonella baktérium okozza.  

A nyár nemcsak a szabadidő eltöltéséhez kínál jó lehetőséget, de a friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztásával egészségesebben is táplálkozhatunk. Ugyanakkor a nyári meleg kedvez az élelmiszerekből eredő megbetegedéseknek is, ezért legyünk körültekintőbbek a vásárlásnál.

Röpke két hónap leforgása alatt négy új termelői piac nyitott meg Budapesten, a legújabb éppen a Kossuth téren a Vidékfejlesztési Minisztérium árkádjai alatt. A kezdeményezések nem csak a fővárosi lakosoknak jók, akik így közvetlenül, - és sokszor olcsóbban - juthatnak hozzá a háztáji termékekhez, hanem a termelőknek is, akik végre eljuthatnak a fizetőképes kereslethez. A piacok növekvő száma azonban azt is jelzi, hogy a lakosság részéről is emelkedik az igény a friss háztáji termékekre.

Az alapvető élelmiszereket előállító ipar kulcsszereplői olyan ad hoc koalíciót hoztak létre „Fórum az Alapvető Élelmiszerek Áfájának Csökkentéséért" néven, melynek célja az alapvető élelmiszerek áfakulcsának 10 százalék alá csökkentése. A résztvevők emellett gátat kívánnak vetni az ágazatot egyre növekvő mértékben sújtó áfacsalások terjedésének, s fellépnek a csalások által fenyegetett nagyszámú élelmiszeripari munkahely megőrzése érdekében.