Valójában már a nyolcvanas évek elején begyűrűzött Magyarországra az ökológiai gazdálkodás eszméje, és szinte egy időben indult a háztáji kiskertekben és néhány agráripari vállalkozásban is az úttörő munka. A nagyüzemekben termelt biogabona és ipari növény teljes egészében külföldi exportra került, így az ország külkereskedelmi egyensúlyát javította, és a valutabevételeket emelte. A tanúsítást ekkor még egy külföldi szervezet végezte, külön megállapodás keretében. A trend alapja egy lassú és visszafordíthatatlan vásárlói tudatosság, amely a nyugati jóléti társadalmakban végbement. De hogyan kezelik ezt a változást a hazai termelők?

Kép: Fotolia

Állam nélkül nincs ökológiai gazdálkodás

– A biotermékek hazai előállítása, feldolgozása és értékesítése sajnos ma is elenyésző. Túlnyomórészt a magasabb árat fizető külpiacokra történik a termelés – helyenként termeltetési szerződések keretében –, a feldolgozott bioélelmiszerek pedig nagyobb részt unión belüli, kisebb részt unión kívüli országokból érkeznek. Az utóbbi tizenöt esztendőben két jelentős volumennövekedés történt az ökológiai gazdálkodási szektorban, mindkettő egy-egy új támogatási rendszer bevezetéséhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy az ökológiai gazdálkodás állami támogatás nélkül – legalábbis Magyarországon – nem tud növekedni. Az utolsó jelentős kiugrás 2016-ban volt, amikor is a korábbi duplájára – mintegy 200 ezer hektárra – nőtt az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszerébe vont termőterület nagysága – mondja Kanyó Zsolt környezetgazdálkodási agrármérnök, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. fejlesztési részlegvezetője.

Persze kérdés, hogy valós társadalmi felelősségvállalás áll-e a bioélelmiszereket termelő cégek motivációjának hátterében, vagy pusztán próbálnak beférkőzni az egyre szélesedő piaci szegmensbe. A helyzet minden vállalkozás esetében más. Vannak olyan mezőgazdasági termelők, akik tudatosan és meggyőződésből gazdálkodnak ökológiai előírások szerint, és így egy szigorúan ellenőrzött, szűk piaci szegmens ellátására koncentrálnak. Vannak, akik egyszerűen útkeresők, szeretik a kihívásokat, de az sem ritka, hogy egyes vállalatok csak a kiegészítő uniós támogatás miatt választják ezt az utat. Ugyanez jellemző az élelmiszer-feldolgozókra, nagykereskedőkre is: néhányukat csak a magasabb bevétel és a profit motivál, de a nagy, nemzetközi bio-kereskedőházak és feldolgozóipari vállalkozások mögött minden esetben komoly, személyes meggyőződés áll.

– Ezek a vállalkozások sokszor az uniós előírásoknál is szigorúbb, tételszintű ellenőrzési és minőségbiztosítási rendszerre épülő védjegyrendszert és marketingkommunikációs kampányokat működtetnek. Az ilyen rendszereket természetesen az értékrend mellett elkötelezett tudatos vásárlók finanszírozzák, áttételesen, a biofelár megfizetésével. Hatalmas kihívás az EU előírásainak megfelelni. Ennek alapvetően a nagyobb termelési kockázat és a szűkebb technológiai mozgástér, illetve a nagyobb tudás- és élőmunka-ráfordítási igény mellett a volumenét tekintve kisebb, de fizetőképesebb piac az oka – magyarázza a szakember.

Népszerű szó a bio. És a mögötte lévő termék?

Az ökomarketing magába foglalja a környezetbarát gyártást, terjesztést, csomagolást és a megfelelő kommunikációt. A zöld kommunikáció legtöbb esetben az egészségünk köré épül, de nemritkán arról szól, hogy azzal adjuk meg a módját, ha mi is ilyen termékkel rendelkezünk. Máskor a vásárlóban igyekszik rossz érzést kelteni, aki majd bűntudatot érez, ha a „Föld megmentése érdekében” hívómondat ellenére mégis a másik márkát választja. Ezek azonban hibás kommunikációs fogások, ha a cél valóban a hosszú távú fenntarthatóság, és a zöld termékek piaci terjedésének ösztönzése. A zöld marketingnek vállalnia kell egyfajta oktató szerepet is, hiszen tíz óra munka után a sarki boltba beszaladó vásárló fejében nem mindig az egészségcentrikus gondolkodás és a fenntartható fejlődésért való aggódás jár.

Ma a marketingstratégiákat általában egy egyszerű összefüggés működteti: mivel minden vásárlói döntés mögött egy adott értékrend áll, ezért aki valamit el akar adni, annak minden esetben értéket kell kommunikálnia. Ha szétnézünk a hirdetések között, személyesen meggyőződhetünk arról, hogy melyik piaci óriás számára mi a fontos, mi az, amit hirdet magáról vagy a termékeiről. De mi a garancia arra, hogy a jól hangzó szavak mögött valódi érték is áll? Mint Kanyó Zsolttól megtudtuk, az ökológiai gazdálkodás és élelmiszer-feldolgozás ellenőrzési-tanúsítási rendszerében keletkezett mezőgazdasági alapanyagok és élelmiszerek jelölésére az általánosnál szigorúbb előírások vonatkoznak. A rendszerben részt vevő minden gazdasági szereplő az akkreditált ellenőrző szervezet által kibocsátott érvényes minősítő tanúsítvánnyal köteles igazolni az áru megfelelését. A vevő kérésére ezt köteles bemutatni. A tanúsítvány minden esetben az adásvételt kísérő dokumentáció része. A csomagolt élelmiszerek címkéjén kötelező feltüntetni az EU BIO logót és a tanúsító szervezet regisztrációs kódját (Magyarországon például Biokontroll, HU-ÖKO-01), továbbá az alapanyagok eredetét is.

A szabályozások ellenére sajnos előfordulnak visszaélések. A csalókat kizárják az ellenőrzési rendszerből, de ez nem túl gyakori. Időnként vannak kirívó esetek, vannak visszaeső visszaélők, de a legtöbb probléma a nem szándékos szennyezésből adódik: átsodródás, véletlenszerű keveredés, szennyeződés öntözővízzel. A szándékos visszaélések száma szerencsére nagyon kevés. Ennek oka, hogy ha valaki egyszer bekerül erre a piacra, annak onnantól kezdve nagyon erős érdeke fűződik ahhoz, hogy bent is maradjon, hogy ne veszítse el a vevőit és a beszállítóit sem. Mivel az ökológiai gazdálkodás beruházási és ráfordítási igénye is magasabb, mint a konvencionális iparszerű gazdálkodásé, a megtérülés is hosszabb időt vesz igénybe.

– A konvencionális mezőgazdasági és élelmiszer-ipari ágazatokra ugyancsak rendkívül szigorú – a fogyasztóvédelmet és az élelmiszer-biztonságot szolgáló – szabályzás vonatkozik. Ez azonban – szemben a bióra vonatkozó előírásokkal – engedélyezi a termelést és a termékek árát olcsóbbá tevő kémiai adalékanyagok használatát. Természetesen nagyon nehezen bizonyítható az egyenes összefüggés a technológiai segédanyagok és a fogyasztói társadalmak egészségi állapota között. A táplálékkal a szervezetünkbe juttatott idegen és az immunrendszerünk számára ismeretlen anyagok által okozott tartós biológiai stressz legfeljebb harminc százalékban felelős a szervezetünkben lezajló folyamatokért. Harminc százalékban a genetikai háttér, harmincban az életmódunk, tíz százalékban pedig a véletlen áll a háttérben – magyarázza Kanyó Zsolt.

Végső soron a Föld megmentése a cél

Napjainkban minden tájékozott fogyasztó találkozhat a klímaváltozás, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának kérdésével, a biológiai sokféleség riasztó csökkenésével. Az ökológiai gazdálkodás nem pusztán a vásárlók egészségét hivatott szolgálni, de a Föld megmentésében is nagy szerepe van.

– Az ökológiai gazdálkodás növénytermelésre vonatkozó előírásai azt támogatják, hogy a gazdálkodó kisebb környezeti terheléssel termeljen. Az ökológiai növénytermesztésre vonatkozó elveket nyolcvan-száz évvel ezelőtt írták le, az állattartás és az élelmiszer-feldolgozás részletes szabályait  magán-védjegyrendszerek nagyjából harminc éve szabályozzák, EU-szinten 2008-ban adtak ki erre vonatkozó rendeletet. Az ökológiai mezőgazdaság igazi jelentősége a környezet kímélése. Az, hogy a termék végül vegyszermentes, gyakorlatilag mellékhatás. A szabályozás nem végtermék, hanem folyamatközpontú – hívja fel a figyelmet az ökogazdálkodás jelentőségére Allacherné Szépkuthy Katalin, a Hungária Öko Garancia Kft. ügyvezetője.

Ennek tudatosítása a fogyasztókban kiemelten fontos lenne. A „zöld” és az „organikus” elcsépelt kifejezések, amik helyett valódi tájékoztatásra lenne szükség, hogy tudjuk, mekkora az ökológiai lábnyomunk, és azt mennyivel csökkenthetjük az adott termék megvásárlásával. Persze van ennek egy másik oldala is. Az árazás. A bioélelmiszerek még mindig a prémium-termékkategóriába tartoznak, mivel előállításuk is magasabb költségekkel jár. És ez a bioáruk szélesebb körben való elterjedésének a fő gátja.

– A fogyasztói tudatossággal kapcsolatosan vegyesek az tapasztalataink. Jó lenne, ha a mindennapi bioélelmiszerek – pékáruk, tejtermékek, szezonális, hazai zöldségek és gyümölcsök – mindenki számára elérhetők lennének, megfizethető áron – mondja Allacherné Szépkuthy Katalin.