A szövetség szerint a kibővített biogazdálkodás nemcsak a fogyasztók egészségének és a magyar táplálkozáskultúrának lenne hasznos, hanem a természeti környezetnek is. Fejleszteni kell a feldolgozottság mértékét, és szükséges, hogy az egészséges, minősített bioélelmiszerek megjelenhessenek a köz-, elsősorban a gyermekétkeztetésben is - tanácsolta Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke. 

Ha csak az iskolák egy részében, csak az étel egy kis része ökológiai alapanyagokkal készülne, vagy az amúgy mindenütt jelenlévő gyümölcs érkezne innen, már ez szinte teljes egészében felszívná a majdani megnövekedett kínálatot - vélekedett a szakember.

Jelenleg az előállított ökotermékek 90 százaléka alapanyagként hagyja el az országot. Azonban ha a jövőben valóban prioritást élvez a feldolgozóipar fejlesztése és a hozzáadott érték Magyarországon marad, ez nemcsak a hazai fogyasztás növekedését segíti majd, hanem egyben számtalan munkahelyet is teremt a szövetség szerint.

Felhívják a figyelmet arra, hogy a kötelező betegségmegelőző növényvédelem a biogazdálkodásban nem a vegyszerek alkalmazására épül, azok csak kivételesen használhatók, és csak néhány olyan hatóanyag "vethető be", amelyeket az emberiség évszázadok óta biztonsággal használ és amelyek nem szívódnak fel.

Mindezek következtében a bioélelmiszerek gyakorlatilag szermaradványoktól mentesek, amelyet számos független kutatási eredmény is igazol. A kisebb hozamok, a kötelező vetésváltás, a szerves anyagra épülő tápanyag-gazdálkodás miatt a biotermékek beltartalma is kedvezőbb, mint az iparszerű gazdálkodásból származóké.