Mára a fejlettebb országokban – így hazánkban is – a háztartásokban keletkezik az élelmiszer-hulladékok meghatározó hányada. A jelenség mindennapjaink része, a lakosság csaknem egészét érinti, így megkerülhetetlen kérdéssé vált a NÉBIH tudásmegosztó és szemléletformáló programjaiban is. A szükségtelenül keletkező élelmiszer-hulladékok, vagyis az élelmiszer-pazarlás megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet a NÉBIH az EU LIFE pályázatának támogatásával megvalósuló „Maradék nélkül” elnevezésű programja. Mivel a konkrét javaslatok kidolgozásához elengedhetetlen az aktuális helyzet pontos ismerete, ezért a program első mérföldköveként a hivatal kutatói – 100 család közreműködésével – megvizsgálták a háztartások jelenlegi gyakorlatát. A hivatal korábbi, reprezentatív felmérésből kiderült, a magyar lakosság meghatározó része komoly problémának tekinti az élelmiszer-pazarlást, ugyanakkor saját háztartásuk szintjén csak kevesen gondolták végig, hogy ténylegesen mennyi élelmiszert dobnak ki.
A NÉBIH friss kutatása szerint az EU által becsült fejenkénti 39 kilogramm helyett körülbelül 68 kilogrammot tesz ki az élelmiszer-hulladék mennyisége egy év alatt Magyarországon. Ennek csaknem a fele (33 kilogramm) a tényleges pazarlás, vagyis amikor azért kerül egy termék a kukába, mert eleve feleslegesen vásároltuk meg, vagy tárolási hiba miatt kellett idő előtt megválnunk tőle. A fennmaradó hányadból körülbelül 47 százalékot a nem elkerülhető hulladékok (például burgonyahéj, csirkecsont) képviselnek, míg a potenciálisan elkerülhető, alapvetően ehető összetevők (például alma, kenyérhéj, csirkebőr) mintegy 4 százalékot tesznek ki.
Az elkerülhető élelmiszer-hulladékok között leggyakoribbak az ételmaradékok, ezt követik a sütőipari termékek (elsősorban kenyér, kifli, zsemle, kalács), majd a zöldségek és gyümölcsök, valamint a tejtermékek – olvasható a Földművelésügyi Minisztérium közleményében.
