Nem csak az lehet gond, ha nincs mit enni

A gazdasági fejlődésnek és növekvő átlagjövedelemnek köszönhetően az éhezés Európában és Közép-Ázsiában szinte teljesen eltűnt. Helyét az életszínvonal emelkedése, a változó vásárlási szokások miatt más egészségügyi problémák veszik át – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) új jelentésében.

Az élelmezésbiztonság helyzete Európa és Közép-Ázsia régióban című kiadványban olvasható megállapításokat nagy mennyiségű, a táplálékfelvételre, alultápláltsági mutatókra (alulnövekedés, vérszegénység), túlsúlyra és elhízásra, illetve az átlagos étkezési szokásokra vonatkozó tagállami adat elemzése alapján készítették szakértők.

Kép: Pixabay

Cukor és zsír a gabona helyett

Megfigyelhető, hogy az országokban az alultápláltság és tápanyaghiány helyett egyre inkább a degeneratív betegségek okoznak gondot, melyeknek eredője a zsírban, cukorban, húsban és tejtermékekben, illetve feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend. Ehhez jön még hozzá a mozgásszegény életmód.

„A jövedelem emelkedését összevetve a táplálkozási szokásokkal azt látjuk, hogy az édesítőkből, növényi olajokból és állati termékekből származó kalória szerepe nő – emelte ki David Sedik, a FAO közgazdásza és a jelentés szerzője. – Közben a gabonaalapú energiabevitel aránya csökken. Vannak apróbb eltérések, de az általános tendencia ez.” Más szavakkal megfogalmazva, a statisztikákból egy olyan étrend képe rajzolódik ki, amely gazdag édesítőkben, növényi és állati zsírban, egyúttal azonban gabonában szegény.

Ami azt is jelenti, az élelmiszerhiány problémája nagyrészt meghaladott a világ ezen részén, ami jelentős eredmény. Európa és Közép-Ázsia lakosságának csupán 7 százaléka számára okoz gondot a napi (tápláló) élelem biztosítása.

Mindemellett az elégtelen táplálkozás miatt a vas-, A-vitamin- és cinkhiány, valamint a túlevés okozta elhízás és túlsúly továbbra is jelen van, sőt, növekvő tendenciát mutat. Jelenleg is a lakosság 13 százaléka él olyan országban, melyet a táplálkozási problémák „hármas terhe” súlyt: az alultápláltság, mikrotápanyag-betegségek és a túlsúly. Aggasztóbb azonban, hogy ez utóbbi már a legsúlyosabb problémává lépett elő a régió népessége 57 százaléknak otthont adó országokban.

A helyzet korántsem statikus: az élelmezési nehézségekkel küzdő országok az elkövetkező években valószínűleg belépnek a „hármas teherrel” birkózó országok csoportjába.

„Ezt az egészségügyi kiadások gyors növekedése kell, hogy kövesse, ahogy a diabétesz, szívbetegségek és további, táplálkozásból fakadó nem fertőző betegségek benyújtják a számlát” – tette hozzá Sedik.

Mégis mit tehetünk?

20 millióan halhatnak éhen júliusig
A klímaváltozásból eredő aszály, a polgárháborús forrongás és az infláció együtt hozta létre az krízishelyzetet. 1,4 millió gyermek pedig segélyek nélkül nem éli túl az éhínséget. Sokan bármelyik nap éhen halhatnak. Embertömegek rágcsálnak gyökereket és tavirózsákat élelem gyanánt.
A kiadvány első fele a problémákkal foglalkozik, a második részben megismerhetjük a megoldásokat. Olvashatunk benne ígéretes (és emellett kipróbált és hatékony) szakpolitikai megoldásokról az élelmezésbiztonság garantálására, az egyes országok jövedelemszintjéhez és táplálkozási szokásaihoz igazítva.

Az élelmiszerek tápanyaggal dúsítása például egy olyan javaslat, ami a tápanyaghiányos országoknak kínál kiutat. A tejhez adott D-vitamin, jódozott só, a vassal, folsavval és tiaminnal gazdagított liszt csak néhány lehetőség, amiket már sikeresen alkalmaznak Közép-Ázsiában. A biológiai dúsítás ehhez hasonló céllal a növénynemesítés egy iránya, amellyel a termény mikrotápanyag-tartalmát igyekeznek emelni. Az ily módon értékesebbé tett gabonákkal javítható a Közép-Ázsiában és Kaukázusban élők tápanyagbevitele, akik energiabevitelük 50 százalékát így szerzik be.

A FAO további javaslatai:

  • a népszerű kényelmi termékek tápanyagértékének növelése
  • adók és pénzügyi ösztönzők révén az élelmiszerek árának befolyásolás az egészséges termékek javára
  • táplálkozási ismeretek javítása az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozásról
  • hatékonyabb élelmiszer-biztonsági rendszerek, az élelmiszer-biztonsági, egészségügyi, növény-egészségügyi és higiéniai rendelkezések egységesítése
  • nagyobb figyelem az élelmiszerek csomagolásának
  • élelmiszersegély-programok: utalványok, támogatások, élelmiszer- és pénzügyi segély formájában
„Eljutottunk arra a pontra, amikor túl kell lépjünk azon a kérdésen, hogy vajon biztosítva van-e az elegendő kalóriabevitel – mondta Vladimir Rakhmanin, a FAO főigazgató-helyettese és regionális képviselője. – A kiegyensúlyozott, egészséges étrend az, amit meg kell céloznunk minden gyermek, nő és férfi számára.”

Véleményvezér

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák

Aranyat fognak érni a munkaerőpiacon a nyugdíjas 3, vagy több gyermekes nagymamák 

A szavazatszerző kampányban nem biztos, hogy mindent jól átgondoltak.
Trump matekja nem stimmel

Trump matekja nem stimmel 

Mit szólnak a befektetők Trump vámjaihoz?
Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos

Kísértetbölcsődét talált Hadházy Ákos 

Semmi nincs biztonságban, ami mozdítható.
Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos

Elképesztő luxusban élnek a NER-cicák, erről közölt képeket Hadházy Ákos 

Jól megy a NER körüli hölgyeknek. Méghogy nem szeretik a gyengébb nemet a fideszesek.
Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet

Aggasztó, hány évig élnek a magyarok – Romániában és Bulgáriában is jobb a helyzet  

A két ország újabb listán ver minket. 
A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban

A magyar idősek számíthatnak a legrövidebb élettartamra az EU-ban  

Még Bulgáriában és Romániában is tovább élnek az idősek. 


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo