Kétszer ennyit kell termelnünk 2050-re, hogy mindenkinek jusson

2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.

Veszélyben az emberiség jövőbeni képessége önmaga ellátására a természeti erőforrásokra nehezedő egyre nagyobb nyomás, az erősödő egyenlőtlenségek és a klímaváltozás negatív hatásai miatt, olvasható egy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) februári tanulmányában. Habár az elmúlt 30 évben lényeges előrelépés történt az éhezés felszámolásában, „az élelmiszertermelés fokozása és a gazdasági növekedés gyakran környezetünk kárára történt,” olvasható „Az élelmezés és mezőgazdaság jövője: Trendek és kihívások” (The Future of Food and Agriculture: Trends and Challenges) kiadványban.

15 jelenlegi trend
  • Gyorsan növekvő lakosságszám, ami különösen a városokban koncentrálódik; elöregedő társadalmak
  • Különbségek a gazdasági növekedésben, az egyének között, a mezőgazdasági befektetések mértékében
  • Kiélezett verseny a természeti erőforrásokért
  • Klímaváltozás
  • A mezőgazdasági termelés eléri maximumát
  • Gyakori konfliktusok, természeti katasztrófák
  • A szegénység, egyenlőtlenség, élelmiszerhiány továbbra is léteznek
  • Határokon át terjedő állati betegségek
  • Változás az étrendben táplálkozási és egészségügyi következményekkel
  • Strukturális gazdasági változások, amelyek kihatnak a munkaerőpiacra
  • Migráció
  • Változó élelmiszer rendszerek, befolyásolva a termelők megélhetését
  • Élelmiszerpazarlás és –veszteség
  • Új nemzetközi együttműködési mechanizmusok az élelmezési és táplálkozásbiztonsági kihívásokra
  • Változások a nemzetközi fejlesztéspolitika finanszírozásában
„Napjainkra a korábban földünk felszínét borító erdőségek közel fele eltűnt. A talaj édesvízkészletei gyorsan fogynak. A biológiai sokféleség komoly károkat szenvedett,” jegyzi meg a kötet. Mindezek következtében „bolygónk határait feszegetjük, ha nem változtatunk a jelenlegi gyakorlaton,” figyelmeztet a FAO főigazgatója, José Graziano da Silva a tanulmány előszavában.

2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. Miközben ez a rengeteg ember gyakrabban és nagyobb arányban fog húst, gyümölcsöt, zöldséget és feldolgozott élelmiszert fogyasztani, mint például gabonát, gyorsítva az erdők eltűnését, a talajromlást és nagyobb üvegházhatású-gázkibocsátást generálva.

„Az éghajlatváltozás az élelmiszertermelés minden aspektusára hatással lesz: a csapadék mennyiségére, az aszályok és áradások gyakoriságára.”

Az éhezés felszámolása nagyobb erőfeszítéseket kíván

A legfontosabb kérdés, amit ezen FAO publikáció felvet, hogy vajon a mezőgazdaság és az élelmezési rendszerek megbirkóznak-e majd egy ekkorára növekvő lakosságszámmal.

A rövid válasz: igen. A föld képes ellátni ennyi embert is, ráadásul fenntartható módon, de ehhez „alapvető változásokra” szükségesek. Az élelmezési rendszerekbe történő további befektetés nélkül sokkal többen éheznek majd 2030-ban, amikorra az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai szerint épp meg kéne szűnnie ennek a problémának.

Sárgarozsdát vizsgálnak szakértők a törökországi Izmirben. Kép: FAO

Honnan származik majd az ételünk?

Mivel a mezőgazdaság nem nagyon nyújtózkodhat tovább a termőföld és vízkészletek tekintetében, a termelési többletet a produktivitás és az erőforrás-hatékonyság javításán keresztül kell biztosítani. Aggasztó jelenség azonban, hogy egyes alapvető gabonák hozamnövekedése alacsony. A 90-es évek óta a kukorica, rizs és gabona hozama globálisan épp hogy 1%-kal emelkedett, jegyzi meg a tanulmány.

10 jelentős kihívás
  • Fenntartható módon javítani a mezőgazdaság termelékenységét
  • Fenntartható természeti erőforrás gazdálkodás
  • Az éghajlatváltozás és az egyre intenzívebb természeti katasztrófák hatásai
  • A mélyszegénység és a társadalmi különbségek csökkentése
  • Az éhezés és a rossz táplálkozás minden formájának felszámolása
  • Az élelmezési rendszer átalakítása a hatékonyság és ellenálló képesség javításáért
  • Jövedelemtermelő lehetőségek kialakítása a vidéki területeken és a kivándorlás alapvető okainak kezelése
  • Ellenállóbbá tenni magunkat a válságokkal, katasztrófákkal és konfliktusokkal szemben
  • A határokon átnyúló mezőgazdasági és az élelmiszer rendszerből fakadó veszélyek elhárítása
  • Koherens és hatékony nemzeti és nemzetközi szabályozási rendszer kialakítása
Épp ezért, jelenti ki Az élelmezés és mezőgazdaság jövője tanulmány, a jövő kihívásai nem oldhatók meg az eddigi gyakorlat folytatásával. „A magas eszköz- és erőforrás igényű mezőgazdasági termeléssel, ami az erdőirtást, a vízhiányt, a talajromlást és az üvegházhatású gázok kibocsátását okozta, nem érhető el a fenntarthatóság,” olvasható benne.

A legfontosabb kihívás, hogy többet termeljünk kevesebb erőforrással, miközben a kicsi, családi gazdálkodások és a rászorulók helyzetét is javítjuk. Ezt leginkább egy kettős megközelítéssel érhetjük el, ami a szociális ellátórendszerbe való befektetés révén azonnal segít az alultápláltságon, hosszabb távon pedig jövedelemtermelő lehetőséget biztosít a szegényeknek.

A fenntarthatóbb élelmiszer rendszerekhez nagyobb mezőgazdasági befektetésekre lesz szükség, kiemelten a kutatás-fejlesztésbe. A termelés és ellenálló képesség javítása mellett ugyanolyan fontos az ellátási láncban összekötni az alacsony- és közepes jövedelmű országok termelőit a városi piacokkal, akár állami szerepvállalás révén, hogy a fogyasztók tápláló és biztonságos élelmiszerhez jussanak megfelelő áron.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo