Az anyatermészet éléskamrája sokkal gazdagabb, mint ahogy azt a nyugati világ kulináris hagyományai felismerték. Az élelmiszeripari vállalatoknak is át kell állniuk egy sokszínűbb alapanyag-skálára, ha csökkenteni akarják a mezőgazdaság ökolábnyomát és erősíteni a globális élelmezésbiztonságot.

Laptoppal vezérelt traktor, műholdak, drónok. Sok fogalom a precíziós gazdálkodás kapcsán, amely alapján úgy tűnhet, mintha sci-fi-be illő forradalom zajlana a magyar földeken. Ellátogattunk egy precíziós gazdálkodást folytató gazdaságba, hogy élőben lássuk a mezőgazdaság 4.0-t. A Lipták-farmon azt tapasztaltuk, hogy a valóság bizony messze meghaladja a képzeletünket.

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Kopátsy Sándor történész-közgazdász, korunk meghatározó gondolkodója 96 éves. Szelleme most is fiatalosan ragyog, ír, publikál, vitázik. A Piac & Profit alapítója, szerkesztő bizottsági tagja három születésnapi kívánságát, legfrissebb írásait juttatta el hozzánk. Változtatás nélkül megosztjuk olvasóinkkal mind a hármat a következő napokban, hónapokban. Tanuljunk tőle!

Húsfogyasztásunk ökolábnyoma óriási. Az állattenyésztés nagy metánkibocsátással, víz- és földlábnyommal jár. A műhús nemcsak környezetkímélő, de válasz lehet a globális éhínség problémájára is. Richard Branson szerint harminc év múlva nem fogunk többé állatokat lemészárolni, hogy megegyük a húsukat.

2050-re a globális lakosságszám valószínűleg megközelíti majd a 10 milliárd főt. Még visszafogott gazdasági növekedés mellett is ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termények iránti kereslet 50%-kal nő. A FAO tanulmánya szerint lehetséges ennyit termelni, csak másképp kellene, mint ahogy most csináljuk.

A Copa-Cogeca a 2017. április 27-28-án tartott elnökségi ülésén megvitatta a tagszervezetekkel a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni jövőjére vonatkozó álláspontját, ahol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát Kis Miklós Zsolt alelnök képviselte. Az európai farmereket és szövetkezeteket képviselő szervezet az ülésen elfogadott állásfoglalásában egy erősebb, fenntarthatóbb és korszerűbb, a jelenlegi és jövőbeli kihívásokra megfelelőbb válaszokkal szolgáló KAP szükségességét hangsúlyozza.

Magyarország is bekapcsolódott abba az európai szintű mozgalomba, amely a Közös Agrárpolitika reformját célozza. Az Európai Unió közös költségvetésének közel 40%-át a mezőgazdaság támogatására fordítja, a jelenlegi agrártámogatási rendszer mégsem tudta elérni kitűzött céljait. Számos szervezet mellett itthon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és WWF Magyarország is reformokat sürget.

A neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.

Az energiaszektor után a mezőgazdaság a második legnagyobb üvegházgáz-kibocsátást okozó ágazat. De ez csak egy az agráriumból eredő externáliák sorából. Ott van még a vegyszerhasználat, a talajerózió vagy a biológiai sokszínűség sérülése. Élelmiszernövényeket és állati takarmányt termeszteni rendkívül erőforrás-intenzív gazdasági tevékenység.

A tények cáfolták azokat az állításokat, amelyek szerint egyes rovarirtó szerek használatának korlátozása a kártevők elszaporodásához és a termésátlagok visszaeséséhez vezet. A méhekre veszélyes vegyszerek betiltása óta éppen nőttek a termésátlagok.

Egyre többen látnak fantáziát a fenntartható, emberarcú és szolidáris gazdálkodásban. Virágzik a közösségi mezőgazdálkodás. A jó minőségű termékek a lehető legrövidebb úton cserélnek gazdát. Az eddig jellemzően zöldségtermesztéssel foglalkozó szektorban az első húsos közösségek is útnak indultak.

Az antimikrobiális gyógyszerek helytelen használata, és az ez által velük szemben kialakult ellenálló képesség mindnyájunkat nagy veszélynek tesz ki. Eddig leginkább a kórházak kapcsán került elő a téma, pedig a mezőgazdaság is érintett – így közvetlenül az ételeinkre is befolyással van.

Iszonyú károkat okoz a trópusi esőerdőkben a pálmaolaj termelés, de jelenleg egyszerűen nincs olyan alternatíva, amivel további környezetrombolás nélkül kiválthatnák ezt a káros terméket. A megoldás a fogyasztási szokások megváltoztatása lenne.

Sok rémhírt hallunk arról, hogy a csoki elsődleges összetevője a kakaó ára az egekbe szökik, mert az éghajlatváltozás veszélyezteti a termelését. Valójában viszont sokkal inkább a méltatlan munkakörülmények miatt vannak és lesznek komoly problémák - írják a Természetvédők Szövetségének szakértői.