Az ökológiai externáliák azok a gazdasági szereplők által okozott károk, melyeknek árát a köz fizeti meg, és szenvedi el. E károk javarészt nem szerepelnek az előállított termékek árában, az állam és az adófizetők finanszírozzák a kárelhárítást (már ahol ez lehetséges). Az externáliák beárazásának fontos lépése volt, hogy világszerte bevezették az üvegházgáz-kibocsátásra vonatkozó kvótavásárlási kötelezettséget. Az agrárium által okozott károk azonban nem csak a károsanyag-emisszióból erednek.
2050-re várhatóan 9 milliárdra nő az emberiség lélekszáma, így kulcsfontosságú megtalálni annak módját, hogyan lehet kevesebb erőforrás felhasználásával és kisebb légszennyezéssel több élelmiszert termelni. Vannak nehezítő tényezők, mint például az, hogy a fejlődő országok – elsősorban Kína és India – óriási létszámú középosztálybeli lakossága az életszínvonala javulásával fokozatosan áttér a húsintenzív étrendre, amely nagyobb környezeti terhet jelent az ökoszisztémáknak. A globális felmelegedés miatt gyakoribbá és intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek (árvíz, aszály stb.) pedig nehezítik a termelést, a terménytárolást, a szállítást.
1964 és 2014 között a mezőgazdaság, a haltenyésztés és a földhasználatból eredő ÜHG-kibocsátás 30 százalékkal nőtt. De a fejlett országokban kisebb az agrárium részesedése az éves légszennyezésből – az USA-ban például mindössze 9 százalék –, mert az emisszió nagy része a olajpálma-ültetvények miatti erdőkivágásból ered. A pálmaültetvényeket viszont Ázsiában telepítik. A cukornádat, a gyapotot és a szóját szintén a harmadik világban termelik meg. Ettől függetlenül az európai gyapotfogyasztók felelősek például az Aral-tó apadásának 20 százalékáért.
A Top 100 agrárexternália – idetartozik az üvegházgázok (ÜHG) kibocsátásán túl a természet szolgáltatásainak csökkenése, a természeti erőforrások sérülése, a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek – összesen 4700 milliárd dollár gazdasági kárt okoz évente. Az agráriumhoz kapcsolódó termelő és feldolgozóipar externáliája például 73 ezer milliárd dollárt ért el 2009-ben.
