Míg kis hazánk nagy mogulja, Csányi Sándor a valódi húst favorizálja, a világ progresszív milliomosai és milliárdosai közül néhány a műhúst látja a közeljövő egyik világmegváltó, forradalmi újításának, mely óriási biznisszé nőheti ki magát. A biotechnológia új startupjai a gépi tanulást, vagyis a mesterséges intelligenciát "uszítják rá" az állati hússzövetekre, hogy megértsék a természetüket, struktúrájukat, működésüket. Ezt a tudást pedig arra használják, hogy mesterségesen is előállítsanak húst. Ma az élelmiszeripari mérnökök szent grálja a műhús erőforráshatékony legyártása.
Ökolábnyom
Miért van szükség rá? Két okból. A fejlődő országok középosztálya (főleg Indiában, Kínában) a történelem során először áll át egy húsban gazdag étrendre, s ez exponenciálisan növeli a globális húsigényeket. Az ipari méretű és rendszerű állattenyésztés egyrészt embertelen (hodályokban összezsúfolják az állatokat, növekedési hormonokkal tömik tele a szárnyasokat), másrészt kedvez a bakteriális fertőzéseknek (az összezsúfolt marhák és a csirkék is a saját ürülékükben tocsogva élnek, tömik beléjük az antibiotikumokat, ami rezisztenciát is előidéz).
(Kép: Pixabay)
Az ENSZ becslése szerint az állattenyésztés fogyasztja el a világon megtermelt teljes gabonamennyiség egyharmadát, legelésre használják a termőföldek egynegyedét.
A húsipar nemcsak erőforrásintenzív szektor, hanem erősen szennyező is. Az állattenyésztés a globális üvegházgázkibocsátás 18 százalékáért felel. Ez az emissziómennyiség a következő tényezőkből áll össze:
- Metánkibocsátás: 25 %
- Dinitrogén-oxid: 31 %
- Széndioxid (erdőirtás termőföld kialakítása céljából): 32 %
- Egyéb: 12 %
Laboratóriumi hús
A San Francisco-i székhelyű Memphis Meats 2016 februárjában állt elő első mesterséges húsgombócával. A jövőben hamburgerekbe való húspogácsát is fog gyártani.
Ugyan műhúsnak nevezi a sajtó, de a cég termékei mégiscsak állati sejtekből készülnek. Csak éppen a hússzövetet "bioreaktorokban" tenyésztik ezekből a sejtekből. A cég létrehozott már mesterséges csirkehúst, marhahúst és kacsahúst is.
A másik címke, amit használnak e termékekre, a "tiszta hús" - állatok lemészárlása nélkül és ökológiai vonzatok megspórolásával.
Tömegtermék lesz
A Memphis Meats 17 millió dollárnyi befektetést szerzett a DFJ kockázati tőke alaptól, mely korábban olyan cégekbe fektetett, mint a Skype, a Tesla és a SpaceX. Az alap befektetői között van Bill Gates, Richard Branson, Kimbal Musk (Elon Musk fivére), Jack Welch (a GE egykori főnöke), valamint a Cargill konszern, melynek egyik fő tevékenysége a terménykereskedelem.
Richard Branson egyenesen úgy gondolja, hogy ez a jövő. "Hiszem, hogy harminc év múlva semmilyen állatot nem fogunk többé lemészárolni. Minden hús vagy tiszta hús lesz vagy növényalapú, ugyanolyan az íze és egészségesebb mindenki számára."
A fejlődő új szektornak egyébként neve is van. A Cargill Protein elnöke azt mondta, hogy a "tenyészett fehérje piacára" lépett be új befektetésével. Egy másik amerikai élelmiszergyár, a Tyson Foods is létrehozta saját kockázati tőkealapját a "fenntartható táplálékok" kifejlesztésére.
A Memphis Meats állítása szerint két éven belül megkezdődhet a műhúsokat kereskedelmi forgalomba hozatala. A cég képes lesz nagy méretben, tömegtermékként is gyártani, ha akkora igény van rá.
Egyelőre a műhús előállítása nem versenyképes a hagyományos hús előállítási költségeihez képest, de a Memphis Meats vezetői meg vannak győződve róla, hogy gyártási folyamataik fejlesztése révén az árversenyben előbb-utóbb életképes alternatívává válhat termékük, s nem a prémiumáras kategóriába fog tartozni.
A kifejezetten környezetkímélő céllal kitalált élelmiszerekkel -mint például a mesterséges majonéz, a Not Mayo- már nemcsak a vegetáriánusokat célozzák meg az élelmiszergyártók. A Not Mayo vásárlóinak például 80 százaléka nem vegán. A "tiszta hús" rajongói elsősorban az Y-generáció tagjai.
A cég már megkezdte séfek, marketingesek, kreatívok és menedzserek szerződtetését, hamarosan a jelenlegi négyszeresére nő az állománya.
Forrás: The Express, Bloomberg, The Daily Mail, futurism.com
- Marhákból és sértésekből izolálnak sejteket, melyeknek megvan a képességük, hogy újraképződnek. -A sejtet oxigénnel és, tápanyagokkal (pl. cukor, ásványok) látják el.
- Úgynevezett bioreaktor tartályokban növesztik a vázizomszöveteket.
- 9-21 nap alatt elkészül a laboratóriumi körülmények között termesztett hús.
- Habár állatokat nem mészárolnak le az eljárás során, de szarvasmarhaszérumot használnak fel a meg nem született borjúk véréből.
- A folyamat 90 százalékkal kevesebb üvegházgázemissziót generál, mint a hagyományos állattenyésztés és húsipari tevékenység.
- A műhús nem igényel antibiotikumokat és egyéb adalékokat.
- A befektetett kalória is hatékonyabban "térül meg": az állattenyésztésnél 23 kalóriányi takarmányra jut egy kalóriányi megtermelt hús, míg a Memphis Meats-nél csak 3 kalóriát fektetnek be, hogy egy kalóriát nyerjenek.
