Az Európai Unióban Olaszország az első, amely nemet mondott az úgynevezett tenyésztett hús és az abból származó készítmények gyártására és forgalmazására.

Az állattenyésztés felelős az üvegház-hatású gázok kibocsátásának 15 százalékért – az ugyanannyi, mint amennyi az autókból származik. Az egyik fontos érv a sejtekből tenyésztett hús előállítása mellett.

Az egy-egy őssejtből kifejlesztett laboratóriumi húst, mely most készül meghódítani a piacokat, az állattenyésztésből nyert hús zöld alternatívájaként emlegetik évek óta. Egy új tanulmány szerint azonban előállítása a laboratóriumban olyan sok áramot igényel, hogy csakis megújuló energiák használatával lehet környezetbarát megoldás.

Nem kell sem vegetáriánusnak, sem vegánnak lenni, hogy megkíméljük bolygónkat az állattenyésztés növekvő környezeti terhelésétől, de kétségtelenül vissza kell fognunk húsfogyasztásunkat. Tudósok előálltak az ideális étrenddel.

Számos érv szól a békalencse mellett, mely a legkisebb virágzó növény a természetben. Olyan tulajdonságai vannak, melyekkel pótolhatja a tejben és a tojásban lévő tápanyagokat. Előállítása erőforrás-hatékony: A világ talán leginkább fenntartható és környezetbarát módon termesztett élelmiszernövényévé válhat.

A globális felmelegedés és a gyorsuló globális népszaporulat azzal fenyeget, hogy jelenlegi, vegyszerintenzív agrártermeléssel nem tudjuk ellátni azt a 9,8 milliárd éhes szájat, amely 2050-ben kíván élelmet a Földön. A raktárakban termőföld és napfény nélküli termesztés okos megoldásnak tűnik, de az állattenyésztés ökolábnyomának nagyságára vagy annak csökkentésére nem kínál megoldást.

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?

Az állattenyésztés üvegházgázvonzata óriási, a hús iránti globális igény egyre nő. Egy amerikai cég húsmentes húspogácsát fejlesztett ki hamburgerhez, de génmódosított növényeket használ hozzá, ami szintén nem a zöldek kedvence. Az eljárás számos kérdést és kételyt is felvet.

2020-től csökkennie kellene az éves globális emissziónak, különben felköthetjük a gatyánkat. De még mindig nő a légszennyezésünk. Mégsincs veszve minden.

Húsfogyasztásunk ökolábnyoma óriási. Az állattenyésztés nagy metánkibocsátással, víz- és földlábnyommal jár. A műhús nemcsak környezetkímélő, de válasz lehet a globális éhínség problémájára is. Richard Branson szerint harminc év múlva nem fogunk többé állatokat lemészárolni, hogy megegyük a húsukat.