Lótusz és kender lehetnek a jövő alapélelmiszerei

Az anyatermészet éléskamrája sokkal gazdagabb, mint ahogy azt a nyugati világ kulináris hagyományai felismerték. Az élelmiszeripari vállalatoknak is át kell állniuk egy sokszínűbb alapanyag-skálára, ha csökkenteni akarják a mezőgazdaság ökolábnyomát és erősíteni a globális élelmezésbiztonságot.

A növekvő globális népesség és az élelmiszerárak jövőbeli ingadozása arra készteti az élelmiszerfuturológusokat -igen, ilyen szakma is van-, hogy átgondolják, mit kell változtatnunk élelmiszerfogyasztásunkon, hogy nagyobb biztonsággal tudjuk megtermelni a betevő falatunkat világszerte. 2050-re ugyanis az emberiség létszáma eléri a 10 milliárdot.

„A nyugati világban hozzászoktunk az olcsó és bőséges húshoz. Az emelkedő élelmiszerárak miatt azonban visszajön az a helyzet, hogy luxussá válik a húsfogyasztás”, nyilatkozta a BBC-nek Morgaine Gaye élelmiszerfuturológus. A hús hiányában keletkező szakadék betöltésére több jelölt is van. Ilyen például a rovarokból nyert fehérje (porrá zúzott formában adagolnák), a laboratóriumi hús, de számos -növényi- ötlettel szolgál a Unilever és a Knorr közös listája is.

A Unilever és a Knorr összeállítottak egy listát olyan növényekről, melyekről úgy hiszik, hogy helyük van a globális táplálkozás fősodrában. Ha rászokunk ezekre az alapanyagokra, diverzebb, a (növény)fertőzéseknek jobban ellenálló és a termőföldeket kevésbé egyoldalúan használó -azokat nem egysíkú tápanyagigénnyel erodáló- agráriumot hozhatunk létre.

Több közülük már évtizedek óta használatos a magyar háztartásokban -például a spenót, a dió, a répa, a tök, a lenmag-, de vannak a listán meglehetősen egzotikus és a nagyközönség számára ismeretlen növényfajták is.

Egyes vélekedések szerint az alga a legnagyobb élelmiszernövénnyé nőheti ki magát, Japánban például már vannak nagy algafarmok. Egy másik lehetőség a hínárok elterjesztése a nyugati gasztronómiában. Hínárból 145 fajtát fogyasztanak világszerte, de összesen 100 000 fajtája létezik. A Sheffield Hallam Egyetem kutatói hínárral váltották ki élelmiszerekben a sót.

Cikkünk első részében a bab- és gabonaféléket, zöldségeket, gyümölcsöket, gombákat soroltuk fel (plusz egy kaktuszt), most jöjjön a lista második része:

Zöld innovációkkal újul meg az élelmiszeripar és az agrárium

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

Leveles zöldségek

Termesztett répa (Beta vulgaris)
Rapini (Brassica ruvo)
Fodros/leveles kel (Brassica oleracea var. sabellica)
Lóretekfa (Moringa oleifera)
Bordáskel (Brassica rapa subsp. chinensis)
Termesztett tök (Cucurbita pepo)
Vörös káposzta (Brassica oleracea var. capitata f. rubra)
Spenót/paraj (Spinacia oleracea)
Orvosi vízitorma (Nasturtium officinale)

Diófélék, magvak

Házi len (Linum usitatissimum)
Kender (Cannabis sativa)
Szezámmag (Sesamum indicum)
Közönséges dió (Juglans regia)

Gyökérzöldségek

Feketegyökér (Scorzonera hispanica)
Petrezselyem (Petroselinum crispum)
Jégcsapretek (Raphanus sativus var. Longipinnatus)

Hogyan lehet környezetkímélőbb az igazi húsnál a laboratóriumi?

Az egy-egy őssejtből kifejlesztett laboratóriumi húst, mely most készül meghódítani a piacokat, az állattenyésztésből nyert hús zöld alternatívájaként emlegetik évek óta. Egy új tanulmány szerint azonban előállítása a laboratóriumban olyan sok áramot igényel, hogy csakis megújuló energiák használatával lehet környezetbarát megoldás.

Csíranövények