Hogyan lehet környezetkímélőbb az igazi húsnál a laboratóriumi?

2019. február 27. szerda - 19:01 / Kriston László
  •    

Az egy-egy őssejtből kifejlesztett laboratóriumi húst, mely most készül meghódítani a piacokat, az állattenyésztésből nyert hús zöld alternatívájaként emlegetik évek óta. Egy új tanulmány szerint azonban előállítása a laboratóriumban olyan sok áramot igényel, hogy csakis megújuló energiák használatával lehet környezetbarát megoldás.

Mára világossá vált, hogy óriási terheket ró az ökoszisztémákra a gyarapodó létszámú emberiség húsigénye, főleg ha Kína és India középosztálya is átállá a húsintenzív étkezésre, megirigyelve nyugati embertársai étrendjét. Ezen igények kielégítése csak fenntarthatatlan, a természeti környezet károsító módon lehetséges. A marhahúsfogyasztásnak óriási az ökolábnyoma, mivel a szarvasmarhák rengeteg ürüléket termelnek, amiből metán szabadul fel, s ez legalább huszonháromszor erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.

Becslések szerint az éves globális üvegházgáz-kibocsátás negyedéért az agrárium felelős. Ezen ökológia terhek enyhítése érdekében mozdultak rá a startupok a laboratóriumi hús kifejlesztésére. A mesterséges hús lényege, hogy egy-egy sejtből fejlesztik ki laboratóriumi körülmények között, így elejét veszik az állatok emissziójának, s az energiaigényes műtrágya-gyártással és a takarmányt-termesztéssel sem kell erőforrásokat felhasználni és a környezetet szennyezni. (Az erdőirtás nem kis részben azért történik világszerte, hogy takarmányültetvényeket létesítsenek, főleg szójatermesztés végett.)

Kép:sxc

Kép:sxc

Holland tudósok 2013-ban álltak elő az első laboratóriumban készült, hamburgerbe szánt húspogácsával. Azóta több amerikai startup is piacra dobta -egyelőre pilot jelleggel- a saját termékét, mint például a Beyond Meat és a Memphis Meat (utóbbi cégbe a Tyson Foods élelmiszeripari óriás is invesztált tőkét, de a mesterséges hús más nagy nevű befektetők körében is népszerű). A kaliforniai Just csirkehúst készített sejtekből. A kérdés persze az, hogy tömegtermékként is megállja-e a helyét a laboratóriumi hús? Eddig egyik vállalkozás sem turbózta fel a gyártását olyan szintre, hogy széles körben elterjedhessen az új húsfajta.

Metánképlet

Két kutató az Oxford Egyetem Martin School nevű intézményétől, mely a fenntartható jövő kutatását és kialakítását tűzte zászlajára, nemrég publikálták kutatásuk eredményét, melynek alaptétele a következő: a hagyományos hústermelés emisszióját eddig nem jól elemezték a tudósok. A marhatenyésztésnél ugyanis figyelembe kell venni, hogy nemcsak szén-dioxid, hanem metán és dinitrogén-oxid is keletkezik. Az eddig megjelent emissziós hatástanulmányok egyszerűen beírták e két üvegházgázhoz a szén-dioxidmegfelelőjét. (A metánnál többféle szorzót emlegetnek, általában azt írja a sajtó, hogy hússzor vagy huszonháromszor erősebb a szén-dioxidnál).

Mekkora a háziállatod ökolábnyoma?
Napjainkban jóval elterjedtebb a háziállatok tartása a városi lakásokban, mint az a rendszerváltás idején volt. Egyre több ember él, egyre többen érzik magányosnak magukat, egyre többen találnak lelki vigaszt egy háziállat társaságában. Ideje, hogy elkezdjük négylábú kedvenceink ökolábnyomát is számolni. Hiszen kilószámra vásároljuk nekik az eledelt és az almot.

Csakhogy egy valamivel nem számoltak: a metán ugyan sokkalta erősebb üvegházhatással bír, de csak 12 évig marad a légkörben, míg a szén-dioxid akár ezer évig is. Vagyis akár egy-két évtizedes szcenárióknál is módosul a kibocsátás hatása. Akkor hát mi a mesterséges hús és a természetes hús valós karbonvonzata? Raymond Pierrehumbert és John Lynch számolni kezdtek és arra jutottak, hogy hosszú távon a műhús szennyezőbb lehet a légkörünkre nézve és súlyosabbá teheti a klímaváltozást, mint a konvencionális állattenyésztés. Ez akkor történhet meg, ha fosszilis energiahordozókat használnak a laboratóriumok működtetésére.

A laboratóriumi hús környezeti hatása nemcsak azon múlik, hogy a folyamatot megújuló energiákkal működtetik-e, hanem azon is, hogy sikerül-e hatékonyabbá tenni a gyártást. Egyelőre ugyanis túlságosan energiaintenzív módszerekkel állítják elő a mesterséges húst a laboratóriumokban, állítja a két szerző. A műhús javára hozható fel, hogy kevesebb vízfogyasztással jár az előállítása, mint az állattenyésztésé. Az innováció egy potenciális hátulütőjéről azonban kevés szó esik: az őssejtből tenyésztett hússzövetnél nagy mennyiségű vegyi anyagot és organikus molekulákat használnak fel, utóbbi a hormonokat jelenti. Ezek szükségesek ahhoz, hogy a sejtből kinőjön a hús.

Fogyasztás után az említett anyagok felhalmozódhatnak mind az emberi szervezetben, mind pedig a természetben (maradványformában, a szennyvízből a talajba és folyókba áradva). Ezt a nem lebecsülendő szempontot a Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa, Jean-Francois Hocquette vetette fel. A BBC-nek a Bath Egyetem professzora, Dr. Chris Bryan realistán megjegyezte: a fogyasztók nagy része nem is hallott a mesterséges húsról és azzal sincs tisztában azzal, hogy az állattenyésztés milyen súlyos környezeti károkkal jár.

Ha nem ennénk húst, az összes éhező jóllakhatna
A legfrissebb adatok szerint 51 országban 124 millió ember súlyosan éhezik – hívta fel a figyelmet a FAO. Egy friss kutatás szerint ők mind jóllakhatnának, ha átállnánk a vegetáriánus étrendre és még bőven maradna is felesleg.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor