Mekkora a háziállatod ökolábnyoma?

2018. november 20. kedd - 19:01 / Kriston László
  •    

Napjainkban jóval elterjedtebb a háziállatok tartása a városi lakásokban, mint az a rendszerváltás idején volt. Egyre több ember él, egyre többen érzik magányosnak magukat, egyre többen találnak lelki vigaszt egy háziállat társaságában. Ideje, hogy elkezdjük négylábú kedvenceink ökolábnyomát is számolni. Hiszen kilószámra vásároljuk nekik az eledelt és az almot.

Mindegy, hogy kétlábú vagy négylábú, szeretjük kényeztetni a háziállatainkat. Az élelmiszeripari cégek rámozdultak a fogyasztók azon bővülő szegmensére, akik prémium kategóriás eledeleket vásárolnak négylábú kedvenceiknek. Ma már sokféle igényt elégítenek ki az állateledel-gyártók: lehet kapni vegetáriánus, organikus/bio, „holisztikus” , „természetes” , nyers, csak húst tartalmazó, gluténmentes, rostokban gazdag, fehérjedús, alacsony zsírtartalmú, „könnyű” és „anti-allergiás” állateledeleket is. Sőt kósert is. De van speciális élelem a fiatal és idős háziállatoknak is, az érzékeny bőrűeknek, az érzékeny gyomrúaknak, meg olyan állatoknak is, melyeknél mindkettő bejátszik. Találhatunk antioxidánsokban és ómega-3 zsírsavakban bővelkedő eledelt is.

Ne feledjük, hogy például a Mars és a Nestlé márkák ma már éppannyira jelent állateledel-gyártást, mint emberi fogyasztásra szánt csokoládészelet vagy más édességek előállítását. A két cég 2017-ben jelentette be, hogy jelentősen zöldíteni fogják állateledel-gyártásuk ellátási láncát. A Greenpeace – őket támadó – kampánya hatására szánták el magukat e döntés mellett.

Kép:Flickr

Kép: Flickr

Sokak számára a háziállat tulajdonképpen az emberrel egyenrangú tagja a családnak. Törődnek vele, keresik a kegyeit, szeretik, kényeztetik. Bár sok lehet velük a gond, mert éppolyan rakoncátlanok tudnak lenni, mint a kisgyerekek és a kamaszok, de végső soron mindig örülnek, amikor meglátják a gazdit, és nem beszélnek vissza. Legfeljebb ugatnak vagy nyávognak.

A jóléti társadalmakban már ott tart a háziállat-ellátás, hogy a cicusok és kutyusok jó része túlsúlyos. Az Egyesült Államokban például a kutyák és macskák 20-60 százalékáról tartják azt állatorvosok, hogy el vannak hízva, ami miatt ki vannak téve a szívbetegségek, a magas vérnyomás és a 2-es típusú cukorbetegség veszélyének.

Húsadóval lehetne rendbe rakni az egészségügyet
Az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma, ezért egyes szakértők szerint adóval kellene drágítani, hogy így az újonnan kifejlesztett mesteréges húsok felé tereljék a fogyasztókat. Kevesebb pénzt emésztene fel a betegellátás is, mert kevesebben kapnának rákot a vörös húsoktól. Az Oxford Egyetem konkrét számokkal álltak elő: ekkora legyen az adó, ennyi belőle a megtakarítás, ennyi elhalálozás előzhető meg.

Átverés a prémium kategóriás állateledel?

A New York Egyetem és a Cornell University két professzora, dr. Marion Nestle és dr. Malden C. Nesheim nemrég könyvet adott ki arról, milyen eredményekre jutottak az állateledelek vizsgálatakor.

A prémium kategóriás kutya- és macskakaják általában háromszor-négyszer többe kerülnek, mint a szokványos állateledelek, amiket a szupermarketek polcairól leveszünk. De Nestle és Nesheim mindkét termékkategória árucikkeinek alapos vizsgálata után úgy találta, hogy a hozzátevőik meglehetősen hasonlóak, hiszen a tápanyagtartalom tekintetében bizonyos sztenderdnek meg kell felelniük.

Az öt legalapvetőbb hozzávaló mindig ugyanaz, akár kutya-, akár macskaeledelről legyen szó, ráadásul árszinttől függetlenül. Ez az öt hozzávaló felel a termék fehérje-, zsír- és szénhidráttartalmáért.

Kép:Pixabay

Kép: Pixabay

A két kutató tíz kutyáknak szánt prémium kategóriás csirkés ebédeledelt vizsgált meg: mindegyikbe csirkét vagy csirkehúslevest tömörítettek, valamint némi gabonafélét és zöldséget. Az alacsonyabb árkategóriájú termékeknél az a különbség, hogy több bennük a gabona, valamint a szárnyas-, a (vörös) hús- és halfeldolgozóipari melléktermék .

Maradékipar

A melléktermék fontos szó itt. Ugyanis bármit is hirdessen a gyártó, kedvenc négylábú társaink nem kapnak „eredeti”  élelmet. Az emberek számára dolgozó húsipar melléktermékeiből kell dolgozniuk az állateledel-gyártóknak. Az állateledelekbe sosem dolgoznak bele például egész csirkemellet vagy bármit, amit egy ember is ugyanolyan formában eszik meg. Az állateledel egyértelműen a húsipar maradékából áll.

Tudod mekkora légszennyezéssel jár az emailed?
A szerverközpontok valósággal zabálják az elektromos áramot, nemcsak a gépek működtetésére, hanem hűtésükre is. Az IT-szektor nagyágyúi igyekeznek megújuló energiából fedezni az adatközpontok működtetését. De az internet energiafogyasztása exponencálisan nő. Online ténykedései ökolábnyomával az egyszerű felhasználó nem igazán van tisztában.

Gondoljunk csak bele: minden egyes sertésből vagy marhából, amit levágunk, sok-sok kilónyi részt veszünk ki, amit nem fogyasztanak el az emberek. De az állatok nagy étvággyal megeszik. Ezek a testrészek képezik be az állateledel-gyártás alapanyagát.

E tekintetben az állateledel-ipar fontos ökológiai szerepet játszik: hasznossá teszi azokat az anyagokat, amiket egyébként eldobnánk, vagy legfeljebb komposztálnák. (De jobb, ha a növények ehetetlen maradékát komposztáljuk, így a húsipar maradéka mehet a háziállatok etetésére.)

A világ nagy részében persze a háziállatok vidáman megélnek gazdijuk és famíliájuk élelmiszer-maradékából, a családi ebéd vagy vacsora elfogyasztása után nekik adott falatokból. Arra nézvést, hogy van-e értelme prémium kategóriás terméket adni az állatoknak, hogy ettől esetleg hosszabb ideig élnének, a könyv két szerzője semmilyen bizonyítékot nem talált.

Az USA-ban az eledelek gyártóinak nem kell bizonyítani termékeik kedvező egészségügyi hatását. És bár a cégek állítják, hogy folytatnak tudományos kutatásokat erről, ezek általában elmaradnak a tudományos vizsgálatok szigorú mércéitől, mert nem alkalmaznak összehasonlítható kontrollcsoportokat, ahol az egyik csoport mást élelmet kap, mint a vizsgált termék, és összevetik a kettő egészségre gyakorolt hatását sokéves távon.

Kép Pixabay

Kép: Pixabay

Persze nem arról van szó, hogy az átlagosnál kiemelkedőbb tartalmat ígérő állateledel puszta átverés lenne. A The New York Times is idézi dr. Nestle tanácsát, aki szerint ha egy állat allergiás tünetei elmúlnak, amikor egyik eledelről a gazdi átszoktatja egy másikra, akkor érdemes kitartani annál a terméknél.

Dr. Nestle és dr. Nesheim azt is hangsúlyozzák, hogy a kutyák és macskák képesek megemészteni a gabonaféléket és hasznosítani az azokban lévő vitaminokat, ha kellőképpen meg vannak főzve. Hiába írnak sokan arról, hogy nem.

Ökopraclinyom

Tény, hogy a húsban dúskáló étrend nagyobb ökolábnyomot (vízlábnyomot, termőföldlábnyomot stb.) hagy maga után, mint a növényi alapú. Márpedig egy átlagos kutyaeledel-zacskóban 20–40 százalék, a macskaeledelben 30–60 százalék a fehérjehányad, és ez bizony zömében a húsból jön, nem növényi rostokból.

macskát simogató kéz

Kép: Pixabay

De ahogy már fentebb is említettük, a levágott marhából vagy sertésből származó maradék elfogyasztása – állatok által–  fontos környezetvédelmi funkciót szolgál, hiszen ha kidobjuk, a szeméttelepeken metánt bocsátana ki magából a rothadó húsmaradék.

Álljon itt néhány adat az amerikai háziállat-népességből és az élelmükből eredő légszennyezésről:

  • Az Egyesült Államokban élő 163 millió amerikai kutya és macska évente 64 millió tonna metánt és nitrogén-oxidot ereget a levegőbe fogyasztásával és emésztésük végtermékével. Ez nagyjából 13 millió autó emissziójával egyenlő. Mind a metán, mind a nitrogén-oxid sokkalta erősebb üvegházhatással bír, mint a szén-dioxid.
  • Az amerikai kutyák és macskák 19 százalékkal több kalóriát fogyasztanak, mint az amerikai polgárok. Vagyis 62 millió ember étrendjével egyenlő erőforrást fogyasztanak el, derült ki a Plos One-ban megjelent elemzésből.
  • A háziállatoknak adott ételekben – ez lehet csomagolt állateledel és a családi étkezés maradéka is – 30 százalékkal nagyobb a húsból származó kalória, mint az emberek étkezéseiben. Egy kiló sertéshús létrehozása 24 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, egy kilogramm marhahúsé pedig 100 kilogrammnyi üvegházgáz-emisszióval, állítja a Proceedings of the National Academy of Sciences szakfolyóirat.
  • Az amerikai háziállatok 30 százalékkal több ürüléket termelnek, mint az emberek. Ha ezt egy halmazba raknánk, 6 millió amerikai éves szemétképződésével lenne egyenlő. Ez nagyjából Massaschusetts lakosságának felel meg.

És eközben Ázsiában is nő a háziállatok száma, mert a feljövő középosztály nemcsak a hagyományosan rizs alapú étrendről áll át a mi húsintenzív étkezési szokásainkra, hanem a háziállat-tartást is elirigyelték, és ellesik tőlünk.

(The Verge, The Converseation, The New York Times, petfoodindustry.com, Reuters, statista.com)

Állateledel-gyártás
  • Globálisan 75 milliárd dollár értékben vásároltak állateledelt 2017-ben.
  • Csak az USA-ban 18 milliárd dollárt költenek az emberek állateledelekre. Az összes költség a háziállatokra meghaladta a 70 milliárd dollárt. Ebbe nyilván beleértendő a kutyakozmetika költsége, a macskaalom vagy a játékok megvásárlása is.
  • A Mars Petcare Inc. évi 17 milliárd dolláros forgalmat generált.
  • A Nestlé Purina PetCare pedig 12 milliárd dollárt, közölte a PetfoodIndustry.com.
  • A piac harmadik nagy szereplője, a Procter & Gamble 2014-ben 2,9 milliárd dollárért adta el állateledel-érdekeltségeit a Mars-nak.
  • Az Egyesült Államokban 472 millió háziállatként tartott macska és kutya él. (Egy másik statisztika 184 kutyát és macskát említ.) Ha mindegyiket olyan élelemmel táplálnák, mint az embereket, akkor etetésük 42 millió ember ételfogyasztásával lenne egyenlő.
  • Az Európai Unióban 102 691 macska és 84 911 kutya él háziállatként. A háztartásokban tartott madarak létszáma 49 826, a kisemlősöké 28 758, a halaké 16 565, a hüllőké 7844, állítja a statista.com

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor