Amit a fehérjeszeletekről tudni kell.

Nem feleltek meg maradéktalanul a jelölési előírásoknak.

A rovarfehérje rendelet februári megjelenése óta egyre több szó esik erről a – nekünk újdonságnak számító – alapanyagról.

Városok válnak lakhatatlanná 2050-re, és tömegek kényszerülnek majd elhagyni lakhelyüket. Szakértők szerint a mai állapotokhoz képest teljesen másfajta termelési, munkaerő-piaci és demográfiai viszonyok lesznek meghatározóak.

Számos érv szól a békalencse mellett, mely a legkisebb virágzó növény a természetben. Olyan tulajdonságai vannak, melyekkel pótolhatja a tejben és a tojásban lévő tápanyagokat. Előállítása erőforrás-hatékony: A világ talán leginkább fenntartható és környezetbarát módon termesztett élelmiszernövényévé válhat.

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

Napjainkban jóval elterjedtebb a háziállatok tartása a városi lakásokban, mint az a rendszerváltás idején volt. Egyre több ember él, egyre többen érzik magányosnak magukat, egyre többen találnak lelki vigaszt egy háziállat társaságában. Ideje, hogy elkezdjük négylábú kedvenceink ökolábnyomát is számolni. Hiszen kilószámra vásároljuk nekik az eledelt és az almot.

Sokkal kisebb gépek használatával, kevesebb takarmányfogyasztással, vízhasználattal és üvegházgázkibocsátással jár az ízeltlábúak tenyésztése, mint a négylábú jószágoké. A bogarak teste fehérjében dús élelemként szolgálhat. Undorunkat legyőzendő, valószínűleg por formában lesz a legnépszerűbb a rovarfehérje. Svájcban már kapható bogárburger, az Ikea is tervezi árusítását.

A halfajok közel harmadát túlhalásszuk, vagyis nem fenntartható mértékben fogyasszuk őket, figyelmeztet az ENSZ új jelentése. Ráadásul pont a halak legtáplálóbb részeit, a fejét és a csontját dobjuk ki, ahelyett, hogy valamilyen módon feldolgoznánk és élelmet készítenénk belőle.

Világszerte gyors a népesség növekedése, és nő az igény a fehérjedús étrendre. A vásárlók GMO-mentes és egészséges húst szeretnének, de az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma. A húsipari konszernek tolják a tőkét a műhúst fejlesztő startupokba, és a séfek is nagyon érdeklődnek a termék iránt. Ez lehet az állati fehérjetermelés jövője. Csodaszer a globális éhezés ellen?

Nyugi, nem kell rágcsálnunk a rovarokat, porrá zúzzák őket a kedvünkért. Ebből készülnek fehérjedús készítmények, étrendkiegészítők. A természeti környezet is jól jár így, hiszen az állatok takarmányozásához szükséges szója termesztése rendkívül erőforrásigényes és környezetszennyező.

A csótányok tejében van egy fehérjekristály, ami négyszer több tápanyagot tartalmaz, mint a tehéntej. Ez hasznos eszköz lehet a globális élelemzésben.

Egy új általános fehérjemodellt vázolt fel Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetője. Az elmosódott szerkezetű fehérjék elméletének alapja az elmosódott szerkezetű fehérjekomplexek felfedezése. Az új modellt bemutató internetes előadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelős tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában - olvasható az MTA közleményében.

A Finnországban kifejlesztett fehérje alapanyagait a levegőből vennék. Az élelmiszert létrehozó kis bioreaktorok kihelyeznék az éhínségsújtotta országokba. Egy probléma van: túl lassan hozza létre a gép a proteint. Tudósok a folyamat felgyorsításán dolgoznak.

A légkör magas szén-dioxid-tartalma csökkenti az élelmiszernövények tápanyagszintjét. Márpedig az emberiség 76 százaléka növényi étrenddel szerzi be a létszükségletnek számító tápanyagokat, mert nincs pénze húst venni vagy állatot tenyészteni saját fogyasztásra.