hirdetés

Jó üzlet lehet a halfej és a halcsont feldolgozása élelmiszerként

A halfajok közel harmadát túlhalásszuk, vagyis nem fenntartható mértékben fogyasszuk őket, figyelmeztet az ENSZ új jelentése. Ráadásul pont a halak legtáplálóbb részeit, a fejét és a csontját dobjuk ki, ahelyett, hogy valamilyen módon feldolgoznánk és élelmet készítenénk belőle.

Van kiút az értékválságból? Megállítható az akkugyárak terjedése itthon?
Van még jövőnk az EU-ban?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Donáth Annával, a Momentum EP-képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. október 4. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

hirdetés

Soha nem ettünk még annyi halat, mint napjainkban. Persze ehhez a globális népességnövekedés is hozzájárul, és az is, hogy egyre szélesebb néprétegek számára lett hozzáférhető és megengedhető árú a hal.

1961-ben 9 kilogramm volt az egy főre jutó éves halfogyasztás, ám mára ez 20,2 kilogrammra nőtt, mert az egészségtudatos fogyasztók étrendjében kiemelt helyet kapott a hal. Nem csoda, hogy a halállomány 33,1 százaléka túlhalászott, vagyis intenzívebben (gyorsabban és nagyobb mértékben) halásszuk a halakat, mint ahogy az állomány meg tudna újulni és reprodukálni magát. 1974-ben a túlhalászat aránya még csak 10 százalék volt.

Fotó: Flickr/Nick Richards

Az óceánokban kifogott mennyiség folyamatosan csökken. A túlhalászat ténye azért is rossz hír, mert 3,2 milliárd számára a hal fontos fehérjeforrást jelent a rizs mellett, főként a fejlődő országokban. Ez a 3,2 milliárd ember az állati fehérje bevitelének 20 százalékát fedezi hallal.

Az ENSZ új jelentése a témában kitér arra is, hogy Afrikában nagy potenciál van a halászatra, nem is annyira a tengerben, mint inkább tavakban vagy haltenyésztő farmokon, ehhez azonban megfelelő állami támogatási rendszer kell, a szabályozásról és az ellenőrzésről nem is beszélve, hogy a termelők ne terjesszenek el invavíz, az őshonos fajokat elnyomó fajokat egy-egy ökoszisztémában. (Algéria kormánya például arra ösztönzi a gazdákat, hogy a Szaharában tenyésszenek halat.)

A farmon történő haltenyésztés már az elmúlt 40 évben is a leggyorsabban növekvő szegmense volt a mezőgazdaságnak.

Amennyiben a túlhalászat miatt hiány alakul ki a globális piacon a kereslethez képest, az áremelkedéshez vezet, ezt leginkább a szegény országok lakossága bánhatja.

Az ENSZ már nem ír erről, de a WorldFish nevű nemzetközi non-profit szervezet magabiztosan állítja, hogy a kifogott halak 35 százalékát kidobjuk. Ez nem azt jelenti, hogy minden harmadik hal a kukában végzi, hanem hogy a hal testének bizonyos részeit egyszerűen nem hasznosítjuk. A szervezet kutatási igazgatója, Shakuntala Thilsted szerint pont a hal fejét és a csontjait nem kellene eldobnunk, mert ezek tápanyagokban gazdagok. Inkább a feldolgozásukra kellene vállalkozniuk a cégeknek, akár por formájában, hogy étrendkiegészítőként legyen forgalmazható.

(Reuters Thomson Foundation)

hirdetés

Véleményvezér

Ilyet még nem látott a világ

Ilyet még nem látott a világ 

Cseh vonaton első osztályon feleannyiért kétszer annyit kapsz, mint a magyar vonat másodosztályán. Ez igen.
Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha

Ilyen se volt még, a vadhús olcsóbb, mint a marha 

Folyamatosan produkálja a magyar gazdaság a meghökkentő eseményeket, miközben a kormány szerint munkájuk egyszerűen hibátlan.
Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget

Szijjártó Péter nagyon örül az oroszbarát Fico győzelmének, a szlovákiai magyar szövetség bukására egy szót nem veszteget 

A Kuciak-gyilkosságot követő 2018-as bukása után Robert Fico nagyobb orosz barátságot és kemény EU-ellenességet hirdetett.
9 milliárd forintnál tart a sámándob

9 milliárd forintnál tart a sámándob 

A 2015-ös milánói világkiállításra készült Sámándob-pavilon építésére a kormány 2,3 milliárd forintot adott, majd közel 2 milliárd forintot szavazott meg programokra, hogy mindez kiegészüljön egy további 900 milliós pótköltségvetéssel. Most újabb 4 milliárd forintnál tartunk.
Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból

Az osztrák vasutasoknak elegük lett magyar kollégáikból 

Tényleg egészen elképesztő, hogy a magyar vasút mennyire képtelen megfelelni a kor elvárásainak.
A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye

A magyar élelmiszer-infláció fele az állami adóemelések eredménye 

Érdekes az állami kommunikáció. Miközben folyamatosan az infláció elleni harc hőseként mutatja magát be a kormány az élelmiszer áremelkedés felét a kabinet generálta.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo