Jó üzlet lehet a halfej és a halcsont feldolgozása élelmiszerként

A halfajok közel harmadát túlhalásszuk, vagyis nem fenntartható mértékben fogyasszuk őket, figyelmeztet az ENSZ új jelentése. Ráadásul pont a halak legtáplálóbb részeit, a fejét és a csontját dobjuk ki, ahelyett, hogy valamilyen módon feldolgoznánk és élelmet készítenénk belőle.

Mik a legfontosabb aktualitások az ESG és a fenntarthatóság terén?
Mit hoz az EU Omnibus csomagja?
Merre tart a szabályozás? Mik az MNB ajánlásai, elvárásai?
Hogyan birkóznak meg az ESG jelentette kihívásokkal a vállalatok a gyakorlatban?

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Soha nem ettünk még annyi halat, mint napjainkban. Persze ehhez a globális népességnövekedés is hozzájárul, és az is, hogy egyre szélesebb néprétegek számára lett hozzáférhető és megengedhető árú a hal.

1961-ben 9 kilogramm volt az egy főre jutó éves halfogyasztás, ám mára ez 20,2 kilogrammra nőtt, mert az egészségtudatos fogyasztók étrendjében kiemelt helyet kapott a hal. Nem csoda, hogy a halállomány 33,1 százaléka túlhalászott, vagyis intenzívebben (gyorsabban és nagyobb mértékben) halásszuk a halakat, mint ahogy az állomány meg tudna újulni és reprodukálni magát. 1974-ben a túlhalászat aránya még csak 10 százalék volt.

Fotó: Flickr/Nick Richards

Az óceánokban kifogott mennyiség folyamatosan csökken. A túlhalászat ténye azért is rossz hír, mert 3,2 milliárd számára a hal fontos fehérjeforrást jelent a rizs mellett, főként a fejlődő országokban. Ez a 3,2 milliárd ember az állati fehérje bevitelének 20 százalékát fedezi hallal.

Az ENSZ új jelentése a témában kitér arra is, hogy Afrikában nagy potenciál van a halászatra, nem is annyira a tengerben, mint inkább tavakban vagy haltenyésztő farmokon, ehhez azonban megfelelő állami támogatási rendszer kell, a szabályozásról és az ellenőrzésről nem is beszélve, hogy a termelők ne terjesszenek el invavíz, az őshonos fajokat elnyomó fajokat egy-egy ökoszisztémában. (Algéria kormánya például arra ösztönzi a gazdákat, hogy a Szaharában tenyésszenek halat.)

A farmon történő haltenyésztés már az elmúlt 40 évben is a leggyorsabban növekvő szegmense volt a mezőgazdaságnak.

Amennyiben a túlhalászat miatt hiány alakul ki a globális piacon a kereslethez képest, az áremelkedéshez vezet, ezt leginkább a szegény országok lakossága bánhatja.

Az ENSZ már nem ír erről, de a WorldFish nevű nemzetközi non-profit szervezet magabiztosan állítja, hogy a kifogott halak 35 százalékát kidobjuk. Ez nem azt jelenti, hogy minden harmadik hal a kukában végzi, hanem hogy a hal testének bizonyos részeit egyszerűen nem hasznosítjuk. A szervezet kutatási igazgatója, Shakuntala Thilsted szerint pont a hal fejét és a csontjait nem kellene eldobnunk, mert ezek tápanyagokban gazdagok. Inkább a feldolgozásukra kellene vállalkozniuk a cégeknek, akár por formájában, hogy étrendkiegészítőként legyen forgalmazható.

(Reuters Thomson Foundation)

Véleményvezér

Nem hiszi el, ha meglátja, milyen méregdrága nyilvános illemhelyet talált Hadházy Ákos

Nem hiszi el, ha meglátja, milyen méregdrága nyilvános illemhelyet talált Hadházy Ákos 

A független országgyűlési képviselő Szalkszentmárton központjában találta a nem két forintból felhúzott létesítményt.
Magyarország legszegényebb megyéiben a legnagyobb a népességfogyás

Magyarország legszegényebb megyéiben a legnagyobb a népességfogyás 

A kormány gyenge gazdaságpolitikája tükröződik a népességfogyásban.
Drámai fordulat az ukrajnai háborúban

Drámai fordulat az ukrajnai háborúban 

Az ukrajnai háború versenyfutás az idővel.
Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát

Úgy vernek minket a lengyelek, mint szódás a lovát 

A lengyel valuta árfolyama fenn, a magyar lenn.
Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt

Karácsony Gergely szerint Bindzsisztán szervezi mini-Dubajt 

Ez a harc lesz a végső?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo