Kik vezetik a globális műtrágyakereskedelmet?

Kismértékben emelkedett a FAO élelmiszerár-indexe.

Megtört az élelmiszerpazarlás évek óta tartó csökkenési trendje.

Az Agrárminisztérium figyelemmel kíséri az orosz-ukrán háborús helyzetet, szükség esetén haladéktalanul megteszi a szükséges lépéseket.

Az anyatermészet éléskamrája sokkal gazdagabb, mint ahogy azt a nyugati világ kulináris hagyományai felismerték. Az élelmiszeripari vállalatoknak is át kell állniuk egy sokszínűbb alapanyag-skálára, ha csökkenteni akarják a mezőgazdaság ökolábnyomát és erősíteni a globális élelmezésbiztonságot.

Vészesen kevés alapanyagra alapoztuk étrendünket. Egy-egy kórokozó és fertőzéshullám kipusztíthat az egész világon használatos élelmiszernövényeket is, a banánról már évek óta vannak ilyen félelmek. A Unilever és a Knorr összeálltak, hogy kevésbé használt vagy akár mellőzött növényeket hozzanak be a konyhánkba. A The Future 50 Foods című jelentésben tették közzé a listát.

A halfajok közel harmadát túlhalásszuk, vagyis nem fenntartható mértékben fogyasszuk őket, figyelmeztet az ENSZ új jelentése. Ráadásul pont a halak legtáplálóbb részeit, a fejét és a csontját dobjuk ki, ahelyett, hogy valamilyen módon feldolgoznánk és élelmet készítenénk belőle.

A csótányok tejében van egy fehérjekristály, ami négyszer több tápanyagot tartalmaz, mint a tehéntej. Ez hasznos eszköz lehet a globális élelemzésben.

Obama a Milánóban rendezett Globális Élelmiszerinnovációs Csúcson figyelmeztetett: ha nem kezeljük tudományos eszközökkel a klímaváltozást, mérhetetlenül nagy menekültválság lesz belőle, több száz millió hontalannal.

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Erre hívják fel a figyelmet a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

2050-ben még rendelkezésünkre fog állni elegendő édesvíz, hogy a várhatóan 9 milliárdra növekvő lakosság élelmezése megoldható legyen, de a túlfogyasztás, szennyezés és az éghajlatváltozás egyéb hatásai miatt világszerte több régióban csökkenni fog a mennyisége.