Az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma, ezért egyes szakértők szerint adóval kellene drágítani, hogy így az újonnan kifejlesztett mesteréges húsok felé tereljék a fogyasztókat. Kevesebb pénzt emésztene fel a betegellátás is, mert kevesebben kapnának rákot a vörös húsoktól. Az Oxford Egyetem konkrét számokkal álltak elő: ekkora legyen az adó, ennyi belőle a megtakarítás, ennyi elhalálozás előzhető meg.
Ötletekben nincs hiány új társadalom- és ökotudatos adónemekre. Bill Gates a fogyasztás adóztatását javasolta a vagyon adóztatása helyett, hiszen azok, akik nem gazdagok, szintén fogyasztanak, ám a gazdagok drágább dolgokat vesznek (jachtot, luxusautót, méregdrága karórát stb.). A másik ötlet, hogy energialábnyomuk alapján adóztassák meg a polgárokat, hiszen itt is az érvényesül, hogy a gazdagok sokkal többet fogyasztanak villájuk, légkondi-rendszerük, úszómedencéjük működtetésére.
A húsadó is repked már a közbeszédben egy-két éve, ami eszköz lehet arra, hogy a környezetkímélőbb gyártású műhús felé irányítsa a fogyasztói igényeket. A húsadó célja kettős: egyrészt a lakosság egészségét hivatott javítani, másrészt az ökoszisztémát védeni.
A harmadik világ feltörekvő középosztálya, megunva az állandó rizsevést, egyre nagyobb létszámban áll át a húsintenzív étrendre (főleg Kínában és Indiában), most, hogy már megengedhetik maguknak. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az állattenyésztés metánkibocsátása jelentős, főleg a marhák nagy mennyiségű ürüléke miatt, s hogy a metán nagyjából hússzor vagy huszonháromszor erősebb üvegház-hatású gáz, mint a szén-dioxid – egy ketyegő klímabombával állunk szemben.
Drágítani a rákkeltő vörös húsokat
Három éve az ENSZ Világegészségügyi Szervezete, a WHO rákkeltőnek ítélte a vörös húsokat, mint például a sertés-, a marha- és a bárányhús, ha ezeket a húsipar gyári termékeiben fogyasztjuk el (például kolbász, szalonna, szárított marhahús). A rákkeltő hatás oka részben a a magas só- és cukortartalomnak, mesterséges adalékanyagok és emulgeálószerek jelenlétének is köszönhető. A steakekről és burgerekről (azaz húspogácsás szendvicsekről) azt mondták ki, hogy “valószínűleg rákkeltőek”.
Egy októberben publikált vizsgálat kimutatta, hogy a gyárilag előállított húsipari termékek rendszeres fogyasztása 9 százalékkal növeli a mellrák kialakulásának esélyét.
Az említett húsipari termékek ára jelentősen megugrana a húsadó miatt. Vagyis a növekvő árak a kereslet csökkenését vonnák maguk után.
Kép:Pixabay
Az Oxford Egyetem kutatócsoportja Dr. Marco Springmann vezetésével kiszámolta, mibe kerülne a globális húsadó és milyen előnyök származhatnának belőle. Kalkulációik eredményét a Public Library of Science ONE nevű folyóiratban publikálták. Íme a főbb megállapításaik:
- Angliában a húsadó mértéke a húsipari termékek árának 79 százaléka legyen, a nem gyári termékeknél 14 százalék. Így kevesebben vennének húst és csökkenének a vörös húsok fogyasztása által okozott betegségek.
- Az Egyesült Államokban 163 százalékos adót kellene kiróni a húsipari termékekre (amik gyárak szalagjairól kerülnek ki), a nem gyári húsokat (például steak) 34 százalékos adóval kellene illetni. A magasabb adórátára azért van szükség, mert az amerikai egészségügy kevésbé hatékony rendszer, ezért ha kevesebb a húsevésből eredő megbetegedés, az kevesebb megtakarítást eredményez.
- A globális húsadó révén csökkenő fogyasztás miatt évente világszerte 220 000-rel kevesebb lenne az elhalálozás. Ez 41 milliárd dollárral csökkenhetné az egészségügyi költéseket.
- Az USA-ban 53 000-rel kevesebben, Angliában 6000-rel kevesebben halnának meg.
- Anglia egymilliárd dollárt, az USA 20 milliárd dollárt takarítana így meg.
Az elhalálozásokra vonatkozó számokat a rákbetegségek, a szív- és érrenszeri megbetegedések, a rákos megbetegedések, a cukorbetegség és a stroke-ok előfordulása alapján számolták.
A húsokat nem adóztatják a kormányok, pedig más rákkeltő anyagokat világszerte adókkal sújtanak, így például a dohányipari termékeket, az alkoholos italokat, sőt egyre több országban a cukrozott üdítőitalokat és finomított, cukros rágcsálnivalókat (kólaadók, chipsadók), hogy ezzel is igyekezzenek leszoktatni a népet a fogyasztásukról.
(CNN)