Az ingatlanpiac is jelentősen hozzájárulhat az ökológiai lábnyom csökkentéséhez.

Idén minden eddiginél korábban, július 29-én érjük el a Globális Túlfogyasztás napját, ekkorra elhasználjuk a Föld megújulni képes természetierőforrás-készleteit. Ugyanakkor kevesen gondolnák, hogy napjainkban az épületek a legnagyobb energiafogyasztók.

Tőzsdére ment a laboratóriumban, növényekből „húst” növesztő Beyond Meat Amerikában. A cég befektetői között van Bill Gates és Leonardo DiCaprio is. A vegihús és a laboratóriumban növesztett mesterséges hús lehet a megoldás az állattenyésztés óriási környezetszennyezésének kiváltására. Ezzel is tisztában lehetnek a befektetők, hiszen akkora volt a kereslet a cég részvényeire, hogy az első napon 163 százalékkal emelkedett az árfolyam.

A cementgyártás rendkívül energiaigényes és szennyező folyamat. Az emberek többsége aligha gondolná, hogy ez adja az éves globális légszennyezés 8 százalékát. Egy fiatal amerikai építészhölgy baktériumokkal állít elő biobetont.

Április 15 óta folynak a demonstrációk Londonban. Már 1130-ra rúg azon tüntetők száma, akiket letartóztattak, mert akadályozták a járműforgalmat. Emma Thompson és a Nobel Békedíjra jelölt 16 éves Greta Thunberg is beszédet tartott a tüntetésen. Az ellenzéki pártok vezetői leültek a svéd kiskorú aktivistával beszélgetni, az eszmecserére szintén meghívott Theresa May nem is válaszolt a megkeresésre. A tüntetők a londoni tőzsdét is körülzárták.

Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket? Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton. A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után.

A legnagyobb mértékben energiafelhasználásunk mérséklésével csökkenthetjük karbonlábnyomunkat. Egy családi ház leszigetelésével több mint 0,4 tonnával, akár 40-50%-kal is csökkenthetjük CO2-kibocsátásunkat, vagyis több üvegházhatású gáztól mentjük meg a Föld légkörét, mint amivel marhahúsfogyasztásunk és teljes internethasználatunk szén-dioxid-kibocsátása minden évben megterheli azt.

Az emberiség 22 milliárd tonna sajtot eszik évente, és ez a mennyiség csak nőni fog a népességgyarapodásnak köszönhetően. A legnagyobb karbonlábnyomot hátra hagyó állati eredetű élelmiszerek közül a sajt a harmadik helyen szerepel a toplistán a bárány- és a marhahús után.

Hát hatalmas. Mert robbanásokkal, városok, gyárak, olajfinomítók, konvojok felgyújtásával jár a háborúzás. Meg stratégiai szabotázsakciókkal, melyek megsemmisítik az ellenség élelmezési, logisztikai, harcászati utánpótlását. És mivel azok fosszilis energiahordozókkal működő gépek szolgáltatják, tankok, teherautók, áramot szolgáltató generátorok, az égés és a füst elkerülhetetlen velejárója a hadviselésnek.

Ha hitelt veszünk fel ingatlanra, és jelzálogot rak rá a bank, annak is megvan az üvegházgáz-vonzata. Mint mindennek, ami gazdasági tevékenység. Mert számítógépeket használunk, energiát fogyasztunk szinte minden tevékenységünkkel. Az elmúlt években persze sokat zöldült a bankok működése is.

Megoszlanak a vélemények azt illetően, melyik fenyővel teszünk nagyobb szolgáltatot a természetnek. Több forrás a műfenyőt részesíti előnyben. De tíz évig kell használni a műfenyőt ahhoz, hogy környezetkímélőbb opció legyen, mint egy évtizeden át évi egy fenyőfa kivágása.

A lineáris gazdaság arról szólt, hogy termelünk, tehát értéket teremtünk, majd azt az értéket a felhasználó elpusztítja a fogyasztásával. A körforgásos gazdaságban viszont a termékek összetevőinek, alapanyagainak életciklusa meghosszabbodik, újrafelhasználásukkal a bennük lévő értéket megtartjuk, sőt növelhetjük is.

Az év utolsó hónapjában riasztóan megugrik a megvásárolt, felhasznált, majd szinte azonnal eldobott papír mennyisége. A hulladéknak csak töredéke kerül szelektív gyűjtőkbe. A WWF Magyarország idén az ötletes alternatívák és cellulózmentes csomagolások használatára buzdít mindenkit. 

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

Napjainkban jóval elterjedtebb a háziállatok tartása a városi lakásokban, mint az a rendszerváltás idején volt. Egyre több ember él, egyre többen érzik magányosnak magukat, egyre többen találnak lelki vigaszt egy háziállat társaságában. Ideje, hogy elkezdjük négylábú kedvenceink ökolábnyomát is számolni. Hiszen kilószámra vásároljuk nekik az eledelt és az almot.

Az állattenyésztésnek óriási az ökolábnyoma, ezért egyes szakértők szerint adóval kellene drágítani, hogy így az újonnan kifejlesztett mesteréges húsok felé tereljék a fogyasztókat. Kevesebb pénzt emésztene fel a betegellátás is, mert kevesebben kapnának rákot a vörös húsoktól. Az Oxford Egyetem konkrét számokkal álltak elő: ekkora legyen az adó, ennyi belőle a megtakarítás, ennyi elhalálozás előzhető meg.

Az építőiparnak nagy az ökolábnyoma, meg kell hát találni azokat az alapanyagokat, melyek felhasználása csökkenti a környezetterhelést. Mit tesz Isten, a vizelet pont ilyen! Ebből jön létre a világ első biotéglája.

RealReal névre hallgat az az online platform, mely használt luxusdivatcikkeket árusít, ez évtől már fizikai boltokban is. Alapítója, Julie Wainwright nem titkolt célja, hogy ez legyen a körforgásos gazdaság első cége, melynek értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Cuccaik kidobásáról akarja leszoktatni a gazdagokat.

A szerverközpontok valósággal zabálják az elektromos áramot, nemcsak a gépek működtetésére, hanem hűtésükre is. Az IT-szektor nagyágyúi igyekeznek megújuló energiából fedezni az adatközpontok működtetését. De az internet energiafogyasztása exponencálisan nő. Online ténykedései ökolábnyomával az egyszerű felhasználó nem igazán van tisztában.

Ehetünk úgy húst, hogy nem szennyezzük a bolygót és nem súlyosbítunk egyéb gazdasági, közegészségügyi problémákat a húsintenzív étrendünkkel? Angliában néhány praktikus tanáccsal állt elő egy közös kampányban ötven civil szervezet.

Az agrárium és élelmiszeripar nemcsak a leggyorsabban növekvő, de a legjövedelmezőbb szektorok közé is tartozik. Ugyanakkor a népességnövekedés és a klímaváltozás óriási veszélyeket tartogat az élelmiszerellátási lánc számára. Startupok sora próbál megoldásokat találni a kihívásokra.

A lineáris gazdaságról, az eldobó társadalomról, amelyben mindent kihajítunk, körforgásos gazdaságra kell átállnunk, különben nem leszünk képesek csökkenteni környezetszennyezésünket.

A hústermelés óriási tempóban nő világszerte, ökolábnyoma pedig nem csekély. Az állattenyésztés externáliái, kedvezőtlen környezeti hatásai azonban nincsenek beárazva a kész húsipari termékbe. Ezen változtatnának a zöldek.

Az egyik legfőbb légszennyező forrás a közúti szállítás, amely az európai szén-dioxid-termelés körülbelül 20 százalékáért felel. A fenntartható flottamegoldások így egyre fontosabbá válnak, hiszen egy vállalati járműhasználó átlagosan akár háromszor több káros anyagot bocsát ki, mint egy magáncélú. A terület szakértője szerint az ökológiai lábnyom négy év alatt akár 40 százalékkal is csökkenthető.

A palackozott víz fogyasztásának csökkenése évente több mint 600 millió euró kiadást spórolna meg az európai háztartásoknak. A csapvíz jobb lakossági megítélése következtében kevesebb műanyag palack válna hulladékká, így a tengeri műanyagszennyezés mértéke is csökkenne. Az európai tengerpartok egyik leggyakoribb szennyezői az egyszer használatos műanyag palackok.

A Finnországban kifejlesztett fehérje alapanyagait a levegőből vennék. Az élelmiszert létrehozó kis bioreaktorok kihelyeznék az éhínségsújtotta országokba. Egy probléma van: túl lassan hozza létre a gép a proteint. Tudósok a folyamat felgyorsításán dolgoznak.

Évtizedek óta a zöld gondolat papja, az ökotudatosság keresztes lovagja. A nézeteit összefoglaló Kellemetlen igazság című dokumentumfilmnek köszönheti a Nobel békedíját is. De vajon azt cselekszi-e üzletemberként, amit hirdet? Vagy bort iszik és vizet prédikál?

Nagy a vízlábnyomuk a dohányipari világcégeknek, hatalmas erdőterületeket irtanak ki és irdatlanul sok vegyi anyagot használnak a termesztéshez, amik a gazdák szervezetének is rendkívül ártalmasak, nemcsak a természeti környezetnek. Mindezek ellenére a dohányipari multik még mindig nem részletezik eléggé a környezeti hatásukra vonatkozó adatokat. A WHO kötelezővé tenné az adatközlést.

A pénzünkkel szavazunk nap mint nap: olyan vállalatoktól vásárolunk, amelyek igyekeznek csökkenteni környezeti tehertételüket? Egy amerikai app megmondja, és minden vásárlásunkat osztályozza. Big Data a tudatos fogyasztás szolgálatában.

Tömeges kihalásról vagy kihalási eseményről akkor beszélhetünk, ha a teljes Földre kiterjedően megállapítható, hogy rövid időn belül nagyszámú faj kihal. A Föld 4,54 milliárd éves történetében öt jelentős, tömeges (a fajok több mint felét érintő) kihalást különböztethetünk meg, a mostaniért az ember felel - olvasható a Greenpeace blogján.

Greenpeace-aktivisták zavarták meg a Samsung sajtótájékoztatóját vasárnap délután, azt követelve, hogy a cég hasznosítsa újra az általa gyártott telefonokat. A zöld szervezet az akcióval arra hívta fel a figyelmet, hogy az okostelefonok gyártásának és leselejtezésének módja óriási terhet ró a bolygónkra. A készülékek gyártása nagyjából annyi villamos energiát emésztett fel 2007 óta, mint India egyéves áramellátása. A telefonokból keletkező hulladék a 2017-ben várhatóan felhalmozódó mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék jelentős részét teszi ki. A Greenpeace azt várja az egész IT-szektortól, hogy bolygónk védelme érdekében gondoskodjon termékeinek megfelelő újrahasznosításáról.

8500 liter víz kell ahhoz, hogy megtermesszenek annyi gyapotot, ami egy farmernadrág legyártásához szükséges. A gyapot a legtöbb növényvédő szert igénylő fajták közé tartozik. A farmer ökolábnyomába bele kell még számítani mindazt a folyószennyezést, amit a ruhagyárakból kiáramló ipari szennyvíz okos: a textil megdolgozásához és színezéséhez rengeteg vegyi anyagot használnak.

A fejlődő országok gyarapodó középosztálya átáll a húsintenzív étrendre. Az emiatt növekvő állattenyésztés óriási terheket ró az ökoszisztémákra. Eközben tömérdek élelmiszer landol a kukákban.

Az elmúlt években nagy vita folyt arról, hogy a kormányok hagyjanak-e fel a bioetanolarány törvényi előírásával, mert ezzel elveszik az élelmiszerpiacról az erőforrásokat. Az etanol ugyanis élelmiszernövényekből készül. A legújabb szakértői vélemények megcáfolják e nézeteket.

Esőerdőket irtanak ki Ázsiában, hogy helyet csináljanak az olajpálma-ültetvényeknek. Ez okolható többek között az orangutánok rettenetes helyzetéért. Olcsóbb, mint más növényi olajok, ezért nyomják az élelmiszeripari és kozmetikai cégek mindenféle termékbe. Gyakran úgy, hogy fel sem tüntetik a címkéken, mindössze növényi olajnak titulálják. A világ legnépszerűbb mogyorókréme például 20%-ban ebből áll.

A csináld-magad, azaz "DIY: do it yourself" hullám meghódítja az építőipart is, veszélybe sodorva a nagy építési vállalatok megélhetését. Amszterdamban emeletes házat építenek nyomtatással, de az űrhajósok is ilyet használhatnak.