Nem véletlen, hogy a Védelmi Minisztérium bő egy évtizede dolgozik azon, hogy üzemanyagéhes járműflottáját és energiazabáló infrastruktúráját fokozatosan megújuló energiák fogyasztására állítsa át. (Erről már 2010-ben is írtunk a klimablogon.)
Ez nem csak optimalizálás és energiahatékonyság kérdése. Biztonsági szempontok is motiválják a hadsereget az átalakulásban: egy megújuló energiát használó alakulat kevésbé tűzveszélyes, mint a benzinnel működő gépek és infrastruktúrák.
Aztán 2011-ben úgy döntöttek a kaliforniai Rand Corp. elemzése nyomán, hogy mégsem tankol alternatív üzemanyagot a hadsereg. De a hadsereg nem tett le a megújulók meghonosításáról, és 2017-ben is azon dolgozott, hogy hibrid – elektromos és földgázüzemű – hajókat helyezzen flottájába.
Az iraki háború ökolábnyoma
Az ifjabb Bush által indított iraki háborúról 2010-ben számolták ki, hogy 2003 óta nagyjából 250–600 millió tonna üvegházgáz kibocsátását eredményezte. Mivel nagyon nehéz pontosan kiszámolni a háborús emissziót, ezért a két távoli számérték.
Ebből az amerikai hadsereg lehetett sáros nagyjából 160–500 millió tonnával, az alakulatok egészségügyi ellátása pedig további 80 millió tonnával. A rosszul felfegyverzett iraki felkelők légszennyezése nagyjából 1 százaléka lehetett az amerikaiak szennyezésének.
És ebben a kalkulációban még nincs benne a robbanásokból közvetlenül eredő füst.
Hogy ez a 250–600 millió tonna szén-dioxid mekkora volumen? 2015-ben Lengyelország üvegházgáz-kibocsátása 282,4 millió tonna volt, Franciaországé 290,49 millió tonna.
Tudósok szerint egy „viszonylag limitált” nukleáris konfrontációból is 690 millió tonnányi szén-dioxid jutna a légkörbe a városok leégése miatt. Ez 15 kilotonna nukleáris fegyverzet bevetését jelenti.
(The Guardian, Union of Concerned Citizens)
