Az amerikai hadsereg megújuló energiát is bevet a harcmezőn

2010. október 25. hétfő - 21:31 / Kriston László
  •    

Szinte nincs olyan hónap, hogy ne kapnánk hírt arról, terroristák és szélsőségesek felrobbantottak egy olajszállító katonai konvojt Pakisztánban vagy Afganisztánban. A gyúlékony, robbanékony fosszilis üzemanyagok afféle Achilles-sarkai az amerikai és nyugati katonai erőknek. Nem csoda, hogy az USA hadügyi vezetése a megújuló energiákra való átállást hirdette meg stratégiája részeként.

A legutóbbi atrocitás október 4-én történt: a NATO fegyveres erőinek olajszállítmányát robbantották fel a pakisztáni Rawalpindiben, jelentette a BBC. Az ezt megelőző héten ötször nyitottak tüzet vagy dobtak bombát a háborúzás erőforrását jelentő olajszállítmányokra.

Megújuló energiák hadügyi alkalmazása
-Minden 24 felrobbantott üzemanyag-konvojra átlagosan egy haláleset jut.
-Az amerikai hadi stratégia kongresszusi jóváhagyás függvénye, a megújuló energiák alkalmazásához azonban mindössze tábornoki parancs kell.
-A hadügyi vezetés 2020-ra 50 százalékra akarja növelni a megújuló energiák részesedését a hadsereg energiaellátásában.

24 szállítmányonként egy haláleset

A világ elhagyott, infrastrukturálisan elhanyagolt és energia szempontjából ellátatlan régióiban elektromos áramot kapni lehetetlenség. A gépek üzemanyaggal működtetése tűzveszélyes, szállításuk költséges és rizikós, mert további támadási felületnek teszik ki a hadsereget a helyi szélsőségesekkel szemben.

A New York Times által idézett idevágó tanulmány szerint minden 24 felrobbantott üzemanyag-konvojra átlagosan egy haláleset jut (hivatásos katona vagy civil lakos egyaránt áldozatul eshet). Az elmúlt három hónapban a haditengerészet hat katonájának életét oltották ki ilyen incidensek Afganisztánban. És az oda célzott hadi szállítmányok 30-80 százalékát üzemanyag teszi ki.

2006-ban Richard Zilmer tábornok vetette fel először nyilvánosan, hogy a bioüzemanyagok használatával részben megelőzhetők lennének az emberéleteket követelő, olajszállítmányok körüli konfrontációk. De többféle gépet kellene a fosszilis anyagokkal működtetett generátorról levenni és napenergiás működésre fogni.

A kerozin utáni harcászat kora

Egy Kaliforniában lévő haditengerészet-technikai cég a napokban új eszközöket szállított az Afganisztánban állomásozó csapatoknak. Napenergiával működő computereket és kommunikációs berendezéseket, dobozba csukható, hordozható szolár-paneleket, energiatakarékos lámpákat, napenergiát generáló sátor-huzatokat.

A kaliforniai Mojave-sivatagban folytak a tesztelések, és mint kiderült, a napenergia a komplex felderítő eszközöket (radarok stb.) még nem képes működtetni, de számítógépeket igen. Tavasszal több mérnök is tesztelte, vajon a sátorok nem lesznek-e ettől távolról is jól láthatók az ellenség számára, és hogy az eszközök kibírják-e a hőséget?

Úgy látszik, a berendezések kiállták a próbát. Mert az első alakulat máris harcmezőre viszi a megújuló erőforrásokat, amiből taktikai előnyt kíván kovácsolni. Új felszerelésük összesen 50-70 000 dollárba került, míg egy dízel-generátor egymagában több ezer dollárba. Drága mulatság. A hagyományos üzemanyag szállítási költségéről nem is beszélve: Amerikában megvenni a benzint 1 dollár, a harcmezőre szállítani már költségesebb hercehurca, 400 dollárt kóstál!

A New York Times rámutatott: a hadsereg akkora felvevő piac, hogy egymaga könnyen képes új piaci trendeket teremteni; oly nagy a vásárlóereje, hogy új termékfajtákat tud életre hívni a gazdaságból.

A haditengerészet most azon kísérletezik, hogy a tengervíz sótalanítását is megoldják szolárpaneles eszközökkel, de dolgoznak a járműre szerelt, tehát mobilis bioüzemanyag-üzem létrehozásán is, mely növényekből állítana elő üzemanyagot.

Harcmezőn igen, hétköznapi életben nem

A megújuló energiák aránya a harcászatban még elenyésző, de a hadsereg magas rangú vezetői el vannak szánva, hogy minél nagyobb hányadban vessék be őket a fegyveres erők energiaigényének biztosításában. A hadügyi elit 2020-ra 50 százalékra akarja növelni a megújuló energiák részesedését a hadsereg energiaellátásában. És aligha van kétség afelől, hogy ezt a célt véghez viszik, mivel az üzemanyag-szállítmányok védelme túl nagy legénységet igényel, akiket más körülmények közt harci bevetésre használhatnának.

A dolog iróniája, hogy a washingtoni Kongresszus nem alkotta meg a megújuló energiák iparát fellendítő klímatörvényt, ám az amerikai vezetés biztonsági okokból nem késlekedik használni a megújuló energiákat, ha a frontvonalon van rájuk szükség. Vagyis a bolygót, a klímát (és ezen keresztül az emberiség jövőbeli létét) nem hajlandók védeni megújuló energiákkal, de az amerikai katonák életét igen – ami tulajdonképpen korrektséget nélkülöző, következetlen, sőt talán képmutató magatartásnak is nevezhető. De lehetnek ennek kedvező mellékhatásai a megújuló energiák lakossági alkalmazása terén: az új eszközök piacra kerülése a hadügyi megrendelések révén kedvezőbb energia-árakat is eredményezhetnek, ami az egyszeri fogyasztót is elérheti, vélik szakértők.

Bioüzemanyaggal tankolt háború
  • Tavaly az amerikai haditengerészet előállt első hibrid csatahajójával. 10 csomó alatti (18,5 km/h óránál lassabb) sebességnél energiaszükséglete nagy részét áramból képes fedezni olaj helyett. Első útján az üzemanyag-megtakarítás a 3,4 millió liter volt.
  • 2011-re az amerikai légierő teljes flottáját olyan gépek alkotják, melyek képesek bioüzemanyaggal is működni. Az 50-50 százalékos arányban kevert üzemanyaggal már sikeresen végeztek tesztrepüléseket.
  • A haditengerészet idén nyáron rendelt először algából kivont alapanyagú biozüzemanyagot.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor