Az, hogy milyen ennivalót teszünk az asztalra nap mint nap, nagyon is hatással van világunk helyzetére és azokra a problémákra, amikkel az emberiségnek szembe kell néznie. E problémák közé tartozik az elhízás népbetegséggé válása, a klímaváltozás, a túlzott vegyszerhasználat (a növénytermesztésnél, ami aztán az állatok eledeleként végzi), vagy éppen a kórokozók antibiotikumok elleni rezisztenciája (mert azt is agyba-főbe nyomják az állatokba). Mindegyik összefüggésben van a húsiparral és az állattenyésztéssel.
De ez még nem minden, ami a hatásunkat illeti. Azzal, hogy nagyvállalattól vagy helyi kistermelőktől vásárol nagyszámú ember, javíthat a javak és a bevételek elosztását, segítheti a vagyoni egyenlőtlenségek enyhítését, az ökoszisztémákra nehezedő terhelés csökkentését, az állatok szenvedésének visszafogását is. A kritikus tömeg igenis tehet azért, hogy leáldozzon a fenntarthatatlan termelési metódusok korszaka, hiszen vásárlóként minden nap a forintjainkkal szavazunk bizonyos üzleti praktikák mellett.
Angliában 50 civil szervezet fogott össze, hogy felvilágosítsa a fogyasztókat kulináris döntéseik súlyáról, köztük van az Oxfam és a World Wide Fund for Nature UK is. A szervezetek hangsúlyozzák, nincsen egyedül üdvözítő megoldás, de azért néhány alapelv mentén meg lehet változtatni, felelősségteljesebbé és környezetkímélőbbé lehet tenni gasztronómiai és élelmiszervásárlási szokásainkat.
Az vagy, amit megeszel
1. Válassz legelőről etetett állatokat, mert az állatenyésztés e természetes módja megköti a karbont a talajban. A legelő állatok ürülékétől termékenyebb lesz a föld.
2. Válassz olyan termelési rendszereket és márkákat, amelyek ügyelnek rá, hogy az állatok természetes módon viselkedhessenek, mert olyan körülmények között nőnek fel, melyek elősegítik az egészségüket, s természetes táplálékot is kapnak.
3. Olyan termékeket válassz, melyeket helyi kistermelők állítottak elő.
4. Óvakodj a túlfogyasztástól. Ne tobzódj esztelenül a húsevésben és a tejtermékek fogyasztásában.
5. Igyekezz növényi alapú étrendet követni, mert ez az egészségednek is jót tesz. Egy új kutatás szerint ezzel kiküböszölhető lenne a korai, idő előtti elhalálozások akár egyharmada is. Az egészségtelen táplálkozás elősegíti szív- és érrendszeri betegségek kialakulását.
6. Olyan cégektől vásárolj, ahol az állattenyésztés során minimális mértékben használtak antibiotikumokat. Az úgynevezett "intenzív tenyésztés", amikor ipari méretekben nevelik a jószágokat és összezárják őket szűk területen, hogy a fekáliában tocsogva járkálnak, ott csak az antiobiotikumok intenzív használatával tudják elkerülni a tömeges megbetegedéseket.
7. A hús értékes erőforrás, használd fel az állatok testének minél több részét, hogy minél kevesebb menjen belőle pocsékba.
8. Segítsd a kistermelőket a lakóhelyed környékén, akik kisebb méretekben tenyésztenek, mint a nagyvállalatok, és magasabb minőséget produkálnak. Ezt megteheted úgy, hogy ilyen eladóktól vásárolsz a helyi piacon vagy a kistermelők boltjaiban válsz törzsvásárlóvá. De a húsboltos, akinél vásárolsz, ő is inkább legyen független, nem egy bolthálózat része, ahol nagyvállalatok szállítanak be.
Számos aktivista szervezet kardoskodott már amellett, hogy az élelmiszipari világcégeknek részletekbe menő magyarázatokkal kellene felcímkézniük termékeiket, amelyekben megosztják a termék teljes gyártási ciklusára vonatkozó információkat, például hogy mennyi üvegházgáz-kibocsátással járt az alapanyagok megtermelése és az árucikk elkészítése, legyen szó akár virsliről vagy csomagolt csirkesalátáról.
Még olyan jelzők is, melyeket a tudatos fogyasztóknak szánnak, mint például a "nem ketrecben" (free range) tenyésztett állat sokszor többféleképpen értelmezhető, ugyanis trükköznek a kifejezéssel a cégek, arra is rámondják, hogy szabadon tartott csirke, ami nem teljesen az.
(WEF)