A Nemo’s Garden egy különleges startup. Bár 2022-ben már nem egyedi az, hogy szokatlan helyszíneken és körülmények között termesztenek növényeket, a vállalat ötlete mégis újdonságnak számít. Az alapítók víz alatti üvegházakkal kísérleteznek, amelyekben egészséges növényeket nevelnek hasonlóképpen, mint a csehországi okos konténerkertészetben.

A tavaszi aszály és a betakarításkor lehullott nagy mennyiségű csapadék sem vetette vissza a szántóföldi növénykultúrák többségének hektáronkénti hozamait 2020-ban. Az árpa és a kukorica termésátlaga rekordközeli volt, de a búzáé és a burgonyáé is meghaladta az előző évit. Továbbra is fontos szerepe van a kukorica- és a napraforgó-termesztésnek.

Csökkent a termőterülete, és az átlaghozam javulása ellenére magasabb lett az ára, miközben csökkent az exportja és nő az importja.

A klímaváltozás miatt a növénytermesztőket az egyre több, eddig leginkább a mediterrán éghajlaton őshonos rovar elterjedése fenyegeti – hangzott el a K&H-ban rendezett szakmai konferencián.

Világszerte a szója szolgál takarmányként az állattenyésztés számára. A szójaültetvényeket hatalmas erdőségek kiirtásával telepítik, főleg Brazíliában, ahol a Föld tüdeje, az Amazonas-esőerdő található. Az agrártermelés minden szegletében fenntartható megoldásokat keresnek közös összefogással az üzleti szektor és a civil szféra szereplői.

Ehetünk úgy húst, hogy nem szennyezzük a bolygót és nem súlyosbítunk egyéb gazdasági, közegészségügyi problémákat a húsintenzív étrendünkkel? Angliában néhány praktikus tanáccsal állt elő egy közös kampányban ötven civil szervezet.

„A vonalkódok mögött" címet viseli az Oxfam új kampánya, mellyel a szupermarketekre igyekszik nyomást gyakorolni, hogy vonják ki polcaikról azokat a termékeket, melyeket a munkások és mezőgazdák kizsákmányolásával állítottak elő.

Műholdas felvételek alapján állította össze a Sivatagosodás Világatlaszát az Európai Bizottság kutatási központja, mely Navracsics Tibor alá tartozik. Évente az EU területének felével felérő területen kezdődik meg a sivatagosodás! 2050-re a talaj 90 százaléka érintett lesz.

A génmódosított növények termesztése régóta vitatéma az Európai Unióban. Agrárkutatók és szakjogászok egy csoportja új típusú eljárást javasol az ügyben azért, hogy az engedélyezés folyamatában kevesebb szerep juthasson a politikai szempontoknak – írja az MTA.

A mezőgazdaságban mindenhova permetezik a gyom- és rovarirtó szereket, oda is, ahova nem kellene. Ezért fejlesztenek ki rezisztenciát a kórokozók. Aminek a következménye: még több permetezés, hogy hasson a kemikália. Ördögi kör. De új modell van születőben. Robotika, alakfelismerő szoftver és mesterséges intelligencia az agráriumban.

Automatizált termesztés, termőföld nélkül, napfény helyett LED-égőkkel. Ez a jövő. Illetve már a jelen. A raktárakban történő városi növénytervesztésben az Amazon alapítója is fantáziát lát. Egy San Francisco-i startup 260 millió dollárt szedett össze befektetőktől.

A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt sorra tűnnek el a bogyós gyümölcsök a hazai kínálatból. Feketeribiszkét, köszmétét, málnát vagy szamócát hamarosan már csak elvétve lehet találni a piacon. A munkaerőhiány miatt ráadásul egyre kisebb területen, egyre kevesebben foglalkoznak ipari mennyiségben a munkaigényes bogyós gyümölcsökkel.

Az Intersnack idén 200 tonna hazai fűszerpaprikát vásárol Magyarországon, ezzel továbbra is az egyik legnagyobb hazai fűszerpaprika exportőrök közé tartozik, ugyanakkor a termőterület drámai csökkenése miatt nem vidámak a szegmens kilátásai.

A tartósan alacsony gabonaárak mellett a termelők értékesítési hajlandósága is egyre visszafogottabb, így folyamatosan nő a tárolási idő és a készletnagyság. Mindez komoly kihívást jelent a gazdák számára, amire a megfelelő fajtaválasztással és tárolási technológiával egyaránt fel kell készülni – hangzott el a K&H és az Agrár Európa Kft. által szervezett Agrár Klub legutóbbi rendezvényén.

Valamivel emelkedtek a nemzetközi élelmiszerek árcédulája szeptemberben a növényi olajok – és részben a tejtermékek – árának erősödésével, az alapvető gabonák árában bekövetkezett csökkenés ellenére.

Jövőbe mutató módszertani újításokkal járulnak hozzá a biológiai sokféleség vizsgálatához és védelméhez azok a tanulmányok, amelyeket az MTA Ökológiai Kutatóközpont kutatói publikáltak az idei évtől megjelenő Nature Ecology & Evolution folyóiratban. Az ökológiai gazdálkodás előnyeiről Batáry Péter, a terepi mintavétel és a távérzékelés újfajta kapcsolatáról Zlinszky András és szerzőtársaik munkájából tudhatunk meg többet.

Szeptember második hetében megkezdődött a napraforgó betakarítása. Az eddigi adatokból már látszik, hogy a termés az aszály miatt nem lesz kimagasló, de nem akkora a visszaesés a tavalyihoz képest, mint például búzából volt. Az országosan termett, várhatóan 1,8-2 millió tonnás mennyiségből azért még bőven marad exportra is. Az árak jelentősen alulmúlják az idén tavasszal jegyzett értékeket.

Az átlaghoz képest több étkezési őszi búza termett az idén: az étkezési és a takarmánybúza aránya általában harminc-hetven százalékos, az idén viszont fele-fele arányú - hangsúlyozta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán a Vas megyei Chernelházadamonyához tartozó Kukucsa majorban.

Nettó 92 ezer forintos tájékoztató árat tett közzé egy tonna őszi kalászos vetőmagra a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, amely kissé a tavalyi ár alatt várható. A szervezet szerint elegendő mennyiségű vetőmag áll majd a gazdálkodók rendelkezésére az őszi vetésekhez.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében a vízhiányos időszak 2017. június 1-től visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte. Amennyiben bevezetik a NAK javaslatára a vízhiányos időszakot, úgy a szóban forgó időtartamban a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot (VKJ) fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után az éghajlati anomáliák által okozott költségterhek mérséklése végett.

A termőtalajok eddiginél fokozottabb védelmét kezdeményezi a magyar agrártárca az unióban, mert egyre több országban okoz gondot a talaj termőképességének csökkenése – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.

Az afrikai „tojászöldség”, a padlizsán, nem véletlenül kapta az elnevezést: a zöld érett gyümölcse eleinte ovális formájával, fehér színével valóban tojásra emlékeztet. Ez az egyik olyan zöldség, amelyet a Boko Haram által elkövetett erőszaktól az ország északi részére menekült nigériai földművesek termelni kezdtek – az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) jóvoltából. A helyi nyelven gorongonak nevezett zöldség nem csak a táplálkozásban, de a közösségi életben is fontos szerepet játszik. A nők gyakran fogyasztják a gorongo nyers termését, hogy fogsorukat tisztán tartsák. Emellett a padlizsán az esküvői vagy keresztelő ünnepségeken is előkerül - írja a FAO.

Levegőhőmérsékletet, páratartalmat és a talaj nedvességtartalmát is monitorozza az az okoságyás, amelyet Bécsben fejlesztettek ki elfoglalt hobbikertészeknek. Értesítést is küld a tulajdonos telefonjára, ha fogytán az öntözővíz.

A növekvő globális népesség élelemigényének ellátására minden négyzetméternyi hasznos területet igénybe kell venni. Háztetőkön, teherszállító konténerekben, ládákban fogjuk termelni a betevőt. Az aeropónikus termesztéshez napfény és táptalaj sem kell.

Hatvankét ország csaknem 1700 szakemberének részvételével kezdődött ma és négy napon át tart a 2017-es ISF Vetőmag Világkongresszus Budapesten. Jean-Christophe Gouache a Nemzetközi Vetőmag Szövetség (International Seed Federation - ISF) elnöke elmondta, hogy jövőképük egy olyan világ, ahol - szem előtt tartva a fenntartható mezőgazdaságot és az élelmiszer-biztonságot - a legjobb minőségű vetőmag mindenki számára elérhető.

Veszélybe került a világ legnagyobb mag vésztartalék készlete a klímaváltozás miatt. A raktárat az Északi-sarkon arra létesítették, hogy egy világkatasztrófa esetén újra lehessen telepíteni az élelmiszernövényeket. A tavalyi rekord meleg év miatt viszont megolvadt a jég.

Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt - fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke csütörtökön az MTI-nek egy budapesti szakmai tanácskozáson.

Jövő év május elsejére elkészül az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer, amelynek működtetője a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) lesz – jelentette be Győrffy Balázs, az agárkamara elnöke sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka. Az ökoszisztémák átalakítása és kihasználása az intenzív mezőgazdálkodás érdekében azonban világszerte károsan hat a beporzókra. Erre hívják fel a figyelmet a szakemberek abban a tanulmányban, amelynek egyik szerzője Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa.

A hobbikertészek tévesztik el leggyakrabban a növényvédő szerek adagolását, és rájuk jellemző leginkább, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes szerek használata után mikor jár le a türelmi idő, így gyakran annak lejárta előtt értékesítik termékeiket - derül ki a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által végzett felmérésből.

Egyezményben vállalták a közép- és nyugat-afrikai országok kormányai , hogy megvédik őserdőiket az olajpálma ültetvényektől. Az aláíró országokhoz tartozik az afrikai trópusi őserdők 70%-a. Közben megy a harc a zöldek és a termelők között a fenntartható termelésről igazolást kiállító szervezetben.

A városi lakosság és az agrárium exponenciális növekedésével a vízlábnyomuk is rohamosan nő. Egyre nehezebb kielégíteni az igényeket tiszta vízzel. Egyes nagyvárosokban 50%-kal nőtt a víztisztítás költsége. De a növénytermesztés externáliái is tetemesek.

A trópusi országokban, főleg Nyugat-Afrikában bő 700 éve alakítják át egy olcsó módszerrel az őserdők tápanyagszegény talaját termékeny termőfölddé. Tudósok szerint követendő példával van dolgunk.

Több mint 100 Nobel díjas tudós fordult a Greenpeace felé, azt indítványozva, hogy a zöld szervezet hagyjon fel a génmódosított növények elleni kampányával, mert a tudományos konszenzus az, hogy termesztésük javára válhat a világközösségnek.

A szélsőséges időjárás új mellékhatását fedezték fel tudósok. Ahogy küzdenek a kedvezőtlen időjárással az élelmiszer- és takarmánynövények egyre több vegyi anyagot halmoznak fel magukban, s ez ártalmas lehet az emberek és az állatok egészségére.

Egy veszélyes baktérium terjedésének megakadályozása érdekében az Európai Unió szigorította az EU-n belüli növényforgalmazás szabályait. Az útlevélköteles fajok listájára többek között az olajfa, a levendula, a mirtusz, a rozmaring, a babér és a kávécserje is felkerült. A változás a növénytermesztőket és a nagykereskedelmi forgalmazókat érinti.

Innovatív döntés előkészítő eszköz a növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók számára – Szántóföldi Költség-összehasonlító webalkalmazás indult.