Málnaszindróma: el fognak tűnni a hazai bogyós gyümölcsök

A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt sorra tűnnek el a bogyós gyümölcsök a hazai kínálatból. Feketeribiszkét, köszmétét, málnát vagy szamócát hamarosan már csak elvétve lehet találni a piacon. A munkaerőhiány miatt ráadásul egyre kisebb területen, egyre kevesebben foglalkoznak ipari mennyiségben a munkaigényes bogyós gyümölcsökkel.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgazdászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Valóságos háború dúlt nyáron déli szomszédunknál a piros arany miatt. Ha valaki azt hinné, hogy a magyarok tubusos ételízesítőjéért mentek most birokra a szerbek, az súlyos tévedésben van. A málna miatt hőbörögtek a termelők, mert a nagyobb felvásárlók – a konzervgyárak és a hűtőházak – még az önköltségi árat sem hajlandóak kifizetni a bogyós gyümölcsért. A termesztők sztrájkkal szeretnék nyomás alá helyezni a szerb kormányt annak érdekében, hogy végre tegyen rendet a piacon. A belgrádi vezetés azonban jelezte: nem áll módjában befolyásolni a piac által diktált átvételi árakat.

Pedig van mit veszíteniük a szerbeknek. Ha mást nem, az elsőségüket mindenféleképpen. Szerbia ugyanis világelső málnatermelésben. Az országban 20 ezer hektáron évente körülbelül 110 ezer tonnányi málna terem, ezzel a szerbek stabilan őrzik vezető helyüket a lengyelek előtt. A málnatermesztésnek elsősorban a közép-szerbiai hegyvidéki területeken van nagy hagyománya. Az utóbbi időben viszont egyre nagyobb gondot jelent, hogy nehéz napszámosokat találni a málnaszürethez.

Túl sok vagy túl kevés

Árharcok nemcsak Szerbiában, hanem hazánkban is szinte minden évben kitörnek a gyümölcságazatok és a feldolgozók között. Ennek általában az az oka, hogy valamelyik fél nem piacképesen kalkulál: az egyik vagy túl sokat kér a termésért, vagy a másik túl keveset ajánl érte. A megoldás – a rendszerváltás óta eltelt időszak folyamatait figyelembe véve – a megfelelő üzemméret elérése lenne. Az európai szintű, korszerű gyümölcsültetvények többnyire nyereségesen működnek, míg a korszerűtlen, elavult szerkezetű gyümölcsösök inkább csak a veszteséget termelik.

Kép: Fotolia

Részben ennek is a következménye, hogy Magyarországon a kilencvenes évekhez képest mára a málnaültetvények több mint 90 százaléka megszűnt, és már csak mindössze néhány száz hektáron foglalkoznak a rendkívül élőmunka-igényes növénnyel. Ha két-három hektáron termesztenek málnát, az a mostani viszonyok között már viszonylag nagy területnek számít. De a korábbi, 25 ezer tonnás termés is már a múlté: az idei hozam jó, ha meghaladja az ezer tonnát. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnál (Fruitveb) úgy látják, hogy a következő években vélhetően a maradék ültetvényeket is felszámolják, s ezzel – sok más bogyós gyümölcshöz hasonlóan – gyakorlatilag a málna termesztése is megszűnik hazánkban. Legalábbis az ipari felhasználásra, azaz fagyasztásra vagy lémálnának szánt gyümölcs biztosan eltűnik, egyedül a hobbiszinten megtermelt, az őstermelők piacra szánt friss málnája maradhat meg országosan pár száz hektáron.

Vendégmunkásokkal állják a sarat

A szakemberek szerint a gondot az okozza, hogy egyrészt nincs, aki foglalkozzon a családi házak mellett termesztett gyümölcs begyűjtésével, másrészt a nagyobb ültetvényekhez nem találnak elegendő létszámú idénymunkást a termelők. Harmadrészt a felvásárlási és értékesítési árak is rendkívül alacsonyan alakulnak, miközben a munkaerőköltség egyre nagyobb részt hasít ki a termék értékesítési árából. (A bokrok ápolása, metszése, a gyümölcs szüretelése nagy gondosságot és jelentős kézimunka-erőt igényel.) Ezért csak azok az államok állják még a sarat a nemzetközi piacon, ahol a töredékébe kerül a munkaerő (mint például Szerbiában, Ukrajnában vagy Macedóniában), illetve ahol sok energiát fordítottak gépek beszerzésére, a gépi szüretelés megoldására (ilyen Lengyelország). Görögországban például jellemzően albán vagy pakisztáni munkásokat foglalkoztatnak, természetesen a görög bérnél jóval kevesebbért.

Mezőgazdálkodás a toronyházakban
Az agrárium nem lesz képes lépést tartani a Föld növekvő népességével. A talaj nélküli, hidroponikus termesztés a vertikális farmokban lehet a hatékony megoldások. Új módszerrel ötvözik a haltenyésztést és a növénytermesztést.
Fagyok, viharok, hőség

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint a rendszerváltás idején még 27 ezer tonna málna termett egy évben Magyarországon. A legnagyobb termőterületek pedig a Börzsöny hegység lábánál, valamint Nógrád, Pest és Somogy megyében voltak. A málna igen érzékeny gyümölcs, a hazai éghajlat, a klímaváltozás és az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, de sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem igazán tűri jól. Az idei málnaszezon sem sikerült túl hosszúra: tavasszal a fagyok, most nyáron a többnapos esők és viharok okoztak károkat a meglévő ültetvényekben.

A szélsőséges időjárás és a klímaváltozás azonban nem csak a málna esetében érezteti a hatását. Szinte az összes bogyós gyümölcs eltűnőben van a magyar gyümölcságazat kínálatából. A feketeribiszke termesztésével már korábban felhagytak a termelők, miközben alig harminc éve hazánk még meghatározó piaci szereplő volt e téren. De ugyanez a helyzet a szamócával vagy a köszmétével (egres) is, sőt úgy tűnik, hogy a meggytermesztés is veszélyben van. Nem véletlenül sürgetett összefogást a minap egy rendezvényen Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke. Mint fogalmazott: „Ne várjuk meg, míg az utolsó meggyfát is kivágják, miként megszűnt a hazai málnatermesztés is, s ezután avassuk fel a magyar meggy szobrát!”

Szerző: Gyüre József

Véleményvezér

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára

A lengyel gazdaság száguldása hatalmas égés a magyar gazdaságpolitika számára 

A munkavállalók a lábukkal szavaznak.
Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata

Teljes bukta lett Orbán Viktor igazságpillanata 

Orbán Viktor egyre nagyobbakat lódít egyre kevesebb sikerrel.
Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen

Elutasították Magyar Péter feljelentését Orbán Viktor ellen 

Az ügyészség döntött Orbán Viktor feljelentése ügyében.
Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta

Vatikán már nem békepárti, a pápa az ukrán elnököt fogadta 

Az új pápa előbb fogadta az ukrán elnököt, mint Orbán Viktort.
Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz

Magyar Péter nyilvánosságra hozta, hogy szerinte hol lopott milliárdokat a Fidesz 

Milliárdosok aggódhatnak egy kormányváltás esetén.
A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben

A szabadság hőseként ünnepelték Karácsony Gergelyt az Európai Parlamentben 

A budapesti főpolgármester megdicsőült Strasbourgban.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo