Az ezredfordulón tízezer számra vásárolták a családok a smaragdtujákat a kertjeikbe, de elérkeztünk egy markáns trendfordulóhoz, amikor a dísznövényeket sokkal inkább a haszonnövények váltják fel. Megyeri Szabolcs kertészmérnök szerint míg a bodzát, az áfonyát, a somot vagy a kivit két évtizeddel ezelőtt el sem lehetett adni, ma már úgy veszik ezeket a magyarok, mintha nem lenne holnap. A szakértő szerint a pandémia és az ukrajnai háború miatt megrendültek az emberek, miközben minden egyre drágább, így a legtöbben az öngondoskodás felé fordulva gyümölcsfákat ültetnek.

Földterületi botrányoktól hangos mostanában az osztrák és szlovák határnál lévő Bezenye, ahol előkészületben van egy egymilliárd eurós óriásberuházás. Egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa a lakóparknak kiszemelt területnek és az ipari parki telkeknek.

A termelési támogatás kiterjesztését kezdeményezte a kivi- és fügetermesztésre Magyarország az Európai Bizottságnál (EB) - közölte az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára szombaton.

Hiába rendelkezik rendkívül jó környezeti adottságokkal a magyar zöldség- és gyümölcstermesztés, a rendszerváltás óta szűkülő termőterületen, az uniós átlagtól messze lemaradó termelékenységgel működik. Az OTP Agrár üzletág szakértői szerint az együttműködések erősítésével, a támogatások racionalizálásával és az infrastruktúra fejlesztésével jóval biztosabbá és sikeresebbé válhatna az ágazat.

Idén – a hagyományosan június végétől augusztus közepéig tartó kajsziszezonban – az utóbbi évtized leggyengébb termésére számíthatnak a gazdák, ugyanis a március eleji kemény fagyok alaposan megtizedelték a termést.

A klímaváltozás és az egyre szélsőségesebb időjárás miatt sorra tűnnek el a bogyós gyümölcsök a hazai kínálatból. Feketeribiszkét, köszmétét, málnát vagy szamócát hamarosan már csak elvétve lehet találni a piacon. A munkaerőhiány miatt ráadásul egyre kisebb területen, egyre kevesebben foglalkoznak ipari mennyiségben a munkaigényes bogyós gyümölcsökkel.

A mezőgazdasági termékek árváltozása a gabonafélék és állati termékek esetében nem okozott meglepetést, a zöldség-gyümölcsféléknél azonban egy igen komoly fordulat figyelhető meg, ami felhívja a figyelmet az ágazat jelenlegi nehézségeire – értékelte a legfrissebb KSH adatokat a K&H.

Az idén várhatóan mintegy 62 ezer tonna szilva terem Magyarországon, ez az 1990-es évek eleji mennyiség fele-harmada - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kedden az MTI-vel.

A magyar emberek átlagosan évente 2,5-3 kg csemegeszőlőt esznek, és egyre többen keresik a magnélküli fajtákat. Jellemzően import csemegeszőlőt kínálnak az áruházak, ugyanakkor a saszla (Chasselas) mellett egyre népszerűbb a magyar nemesítésű Arkadija, Pannónia kincse és Éva is. Hazánkban mintegy 1000 hektáron termesztenek csemegeszőlőt, a legnagyobb területen Bács-Kiskunban, Somogyban és Tolnában.

Teljes C-vitamin bevitelünket kiválthatjuk egy nemrég bemutatott magyar meggyfajtával, a Pipacs 1-el. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Zrt. (MKSZN) által nemesített fajta igazi superfood: különösen magas antioxidáns- és melatonin tartalma mellett vitamin-összetételével is kiemelkedik. A 80-as években nemesített fajtát nemrégiben kezdték el újra vizsgálni különleges flavonidtartalma, a normál meggyekétől eltérő érési ciklusa miatt, és új lehetőségek merültek fel élelmiszeripari felhasználhatósága szempontjából. Sikeres piaci bevezetés esetén pedig néhány éven belül már széles körben is kapható lesz - írja a MKSZN.

A termelők készek a magyar piac folyamatos ellátására minőségi dinnyével, a tartós meleg időnek köszönhetően pedig idén több magyar dinnye mehet exportra is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és kiskereskedelmi áruházláncok képviselői szezon előtti egyeztetést tartottak, amellyel a dinnye minél frissebben pultokra kerülését is segítik. Hazánkban mintegy 2000 család foglalkozik dinnyetermesztéssel; nagy mennyiségben a jövő héten a hazai sárgadinnye, majd július elején a békési és a baranyai görögdinnye, nem sokkal utána a tolnai, heves-jászsági, azután pedig a szabolcsi görögdinnye kerül a piacra.

A húsvét utáni fagyok miatt körülbelül 20 százalékos lehet a terméskiesés, emellett a munkaerő-hiány is befolyásolhatja a cseresznye árát – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara termelői körképéből. A napokban egyre több hazai friss cseresznye kerül a boltok, piacok pultjaira, a legnépszerűbb fajta hagyományosan a Germersdorfi óriás, a Biggarreau Burlat és a Van.

Magyarországon az idén várhatóan mintegy 30 százalékkal kevesebb szamóca terem a fagyok okozta károk miatt - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI megkeresésére pénteken.

Eltűnhet a magyar málna a piacról, a termelőknek ugyanis egyre kevésbé éri meg a nagy kézimunkaerő-igényű tevékenységgel foglalkozni és munkást sem találnak az ültetvényekre - írja a Magyar idők pénteki számában.

Kínszenvedéssé vált a meggytermelők élete. A felvásárlók az önköltségi ár felét kínálnák a gazdáknak, akik ilyen feltételek mellett inkább ingyen odaadnák a gyümölcsöt a rászorulóknak. A szövetség szerint a kormány feladata lenne, hogy jobb pozíciót harcoljon ki a magyar gazdáknak.

Évtizedek óta pusztítja a gesztenyéseket a Kínából származó Cryphonectria parasitica, ismertebb nevén a kéregrák. A gomba megjelenése óta több mint 1000 hektárnyi faállomány tűnt el hazánkból, lehetetlenné téve ezzel az igen kiváló beltartalmi értékekkel bíró magyar gesztenye ipari méretű termesztését.

A magyar diónak párja nincs a világon! A beltartalmi értéke ugyanis magasabb, érése koraibb, mint a világ vezető fajtáinak. Ezért is indokolt, hogy megelőzzük a diófákra is veszélyes stressz betegségeket. Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Diótanácskozásán többek között kiderült, tavaly három új kórokozó ütötte föl fejét a magyar dióültetvényekben.

A cél, hogy 2013-ban és 2014-ben háromszázezer ember juthasson munkához - mondta a belügyminiszter pénteken a közfoglalkoztatási programok szervezésében és végrehajtásában kiemelkedő tevékenységet végző önkormányzatok részére szervezett ünnepségen Budapesten.

Augusztus 17-én kezdődött a XXI-ik Farmerexpo Nemzetközi Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és a VII-ik Hortico Zöldség-Gyümölcs kertészeti Szakkiállítás Debrecenben.

A magyar alma népszerűsítésére kampány indul az ősszel a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közreműködésében - mondta Budai Gyula, a minisztérium parlamenti államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kocsordon megrendezett gazdanapon szombaton.

A korai fajták szedésével megkezdődött az almaszüret, az idén közepes-jó mennyiségű termés várható, de a minőséggel lehetnek problémák; a termelőktől kilogrammonként 80-110 forint között áron veszik át a gyümölcsöt.

A fehér medvelepke után újabb kártevő jelent meg Magyarországon: a NÉBIH most igazolta az elsősorban diófákra veszélyes nyugati dióburok-fúrólégy hazai jelenlétét.

Egyre több gyümölcsöt és zöldséget vásárolnak a magyar háztartások, javarészt még mindig a hagyományos csatornákon keresztül, a termelői piacokon, illetve a kiskereskedőknél, utcai árusoknál. A gyümölcsök között az alma, a zöldségekből a burgonya a legnépszerűbb.