Az Állami Gyümölcskutató Intézet munkatársai hosszú idő után most vállalkoztak arra, hogy nagymarosi kísérleti telepükön, intézményesített keretek között végső megoldást találjanak az egész Európát sújtó problémára. A cél kettős: megmenteni a még ép állományt, és gyógyírt találni a kéregrákra, akár egy új, rezisztens fajta kinemesítésével. Az intézmény munkatársai szerint óriási probléma, hogy noha a Cryphonectria parasitica évtizedes gondot jelent egész Európában, hosszú ideje nem történt összefogott kezdeményezés a megoldásra.
A magyar gesztenye igen magas beltartalmi értékeinek és fizikai adottságainak, azaz nagy szemméretének és belső héjszerkezetének köszönhetően az egyik legértékesebb a világpiacon, ám ipari mennyiségű termesztése mára már szinte lehetetlenné vált. Hazánk egyik legnagyobb gesztenyés térsége Nagymaroson található, de a kéregrák terjedésének köszönhetően pusztulásra van ítélve. Ezért a kutatóintézet hadjáratot indított a betegség ellen, hogy megmentse a gesztenyéseket.
„Kettős célt szeretnénk elérni. Végső megoldást akarunk találni erre a súlyos problémára, valamint arra is törekszünk, hogy a még épen maradt gesztenyéseinket megvédjük a további fertőzésektől. A kéregrák felbukkanása óta gyakorlatilag leállt a gesztenyenemesítés hazánkban. Értékelve a helyzetet, arra a következtetésre jutottunk, hogy a hazai fajták nemesítőiként és tulajdonosaiként meg kell fékeznünk a gesztenyések pusztulását. Jelenleg elemzéseket, teszteléseket végzünk, és egyre inkább úgy látjuk, a hosszú távú megoldás egy a kéregrákra toleráns fajta kinemesítésében rejlik” – mondta Kasztovszky Zoltán, a kutatóintézet ügyvezető igazgatója, aki szívügyének érzi a nagymarosi liget sorsát és a megmaradt gesztenyeállomány megóvását.
Az egykor Kínából érkező, Európában egyre terjedő fertőzést az illegális gesztenyeszedés tovább fokozza. A vandálok ugyanis bottal ütik a fákat, hogy a földre hulljon a termés, felsértve ezzel a fa kérgét. Így tudtuk nélkül, fáról fára járva könnyedén áthurcolják egyik növényről a másikra a gombát. Az Állami Gyümölcstermesztési Kutatóintézetnek ezért a biológiai védekezés mellett fokozott figyelmet kell fordítania a nagymarosi terület őrzésére, hogy távol tartsa az illetéktelen betolakodókat, akik könnyen kárt tehetnek az eddig sikeresen kezelt fákban is.
