AKI: csökkent a műtrágya és a növényvédő szerek értékesítése tavaly az utolsó negyedévben.

A hazánkban forgalomba kerülő növényvédő szerek közel egyötöde lehet hamisított vagy illegális eredetű a növényvédő szert használó magyar gazdák szerint. A gazdasági veszteségeken túl az ilyen szerek nemcsak hogy súlyosan károsíthatják a fogyasztók egészségét, de környezetromboló hatásuk sem elhanyagolható – derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) legfrissebb kutatásából.

Az ökológiai fókuszterületeken általános növényvédőszer-használati tilalmat vezetnek be 2018. január 1-jétől. Ez a korlátozás egyáltalán nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét sem.

A hobbikertészek tévesztik el leggyakrabban a növényvédő szerek adagolását, és rájuk jellemző leginkább, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy az egyes szerek használata után mikor jár le a türelmi idő, így gyakran annak lejárta előtt értékesítik termékeiket - derül ki a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara által végzett felmérésből.

Az Európai Bizottság tegnap kiszivárgott javaslata szerint az unió teljesen betiltaná a méhgyilkos vegyszereket a szabadföldi termesztésben és kizárólag üvegházas használatukat engedélyezné. A Greenpeace Magyarország azt várja Dr. Fazekas Sándor Földművelésügyi Minisztertől, hogy hazánk a Bizottság előterjesztésével összhangban szavazza meg a neonikotinoid rovarírtószerek tilalmát a tavasszal várható bizottsági szavazáson és ne kérjen eseti engedélyeket a méhgyilkos vegyszerekre.

A neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.

A trópusi országokban, főleg Nyugat-Afrikában bő 700 éve alakítják át egy olcsó módszerrel az őserdők tápanyagszegény talaját termékeny termőfölddé. Tudósok szerint követendő példával van dolgunk.

Mintegy három évtizeddel az előző erre vonatkozó jelentés után a FAO és a WHO frissítette a törvényi szabályozásra és címkézésre vonatkozó ajánlásait.

Évtizedek óta pusztítja a gesztenyéseket a Kínából származó Cryphonectria parasitica, ismertebb nevén a kéregrák. A gomba megjelenése óta több mint 1000 hektárnyi faállomány tűnt el hazánkból, lehetetlenné téve ezzel az igen kiváló beltartalmi értékekkel bíró magyar gesztenye ipari méretű termesztését.

Tömeges méhpusztulás fordult elő nemrégen Somogy megyében: az Unió a fipronil hatóanyagú növényvédő szerek betiltását kérte Magyarországtól, a NÉBIH szerint erre nincs szükség, mivel már régen betiltották a méhgyilkos szert.

Egy gyomirtó, egy gombaölő és egy rovarölő szerre adta ki az első három hatósági kiskultúrás engedélykiterjesztést a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága.