Kiskultúrás növényvédő szereket engedélyezett a NÉBIH
Egy gyomirtó, egy gombaölő és egy rovarölő szerre adta ki az első három hatósági kiskultúrás engedélykiterjesztést a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A növényvédő szerek hozzáférhetősége a felhasználók számára egyre gyakoribb probléma olyan kultúrákban, amelyeket kis területen termesztenek, vagy olyan esetekben, amikor csak kis mennyiségű szerre van igény. A gyártó cégek – minimális eladás esetén – nem szívesen vállalják az engedélyezéshez szükséges költséges vizsgálatokat. Emiatt azonban nagyon értékes növénykultúrák (pl. szamóca, ribiszke, spárga, torma, olajtök, dísznövények, gyógynövények stb.) megfelelő védelem nélkül maradhatnak. A probléma súlyát jelzi, hogy az Európai Bizottság külön munkacsoportot működtet a megoldások keresésére, miközben az új, szigorúbb szabályozás miatt a készítmények választéka egyre csökken. A növényvédő szerek engedélyezéséről szóló európai jogszabály (1107/2009 EK rendelet) részletesen foglalkozik a kiskultúrás engedélyezések lefolytatásával.
Fontos, hogy a már létező engedélyek kiterjeszthetők további kiskultúrákra is, ha rendelkezésre állnak a megfelelő szermaradékadatok, illetve bizonyított a biológiai hatékonyság, valamint a felhasználás nem jelent nagyobb kockázatot, mint amit már más kultúrák esetében a hatóság leértékelt, és elfogadhatónak talált.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) feltérképezte azokat a lehetőségeket, ahol – a termelői jelzések, valamint a termelői szervezetekkel folytatott egyeztetések alapján – a költséges vizsgálati eredmények már rendelkezésre állnak, így a gyártó kezdeményezése nélkül is lehetséges az engedélyek kiterjesztése.
Csomagtartóból ne vegyen vetőmagot!
Akár a teljes termés elúszhat, ha olcsóbban, kéz alól szerezzük be a szükséges vetőmagot, mivel egyre gyakrabban kaphatunk így hamisított termékeket. A Magyar Agrárkamara, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), illetve a Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) fokozott körültekintésre inti a gazdálkodókat a vetőmagok beszerzése kapcsán. A hamisított vetőmagot használó termelőket a jelenlegi árakkal számolva hektáronként több százezer forint kár is érheti, hiszen 40–60, de akár 100 százalékos terméskiesés is jelentkezhet.
A hatóság elsőként egy gombaölő szer (Amistar Top - azoxistrobin+difenokonazol) engedélyét terjesztette ki, édeskömény, spenót, díszfa, díszcserje, dísznövény felhasználási körre, egy gyomirtó szerét (Mextrol B – bromoxinil) örökzöld, tűlevelű és lombhullató díszfa, dísznövény felhasználásra, és egy rovarölő szer (Biscaya – tiakloprid) használatát olajretekre és magtermő lucernára. A továbbiakban a NÉBIH folyamatosan bővíti a kiskultúrák körét azon készítményeknél, ahol ez lehetséges, de kiemelt figyelmet fordítanak majd a közterületi felhasználásokra is, ahol jelenleg sem gyomirtó, sem gombaölő szer nem áll rendelkezésre. Napokon belül megjelenik az első közterületi engedély gombaölő szerre, a készítmény (Topas 100EC penkonazol) közterületi díszfák és díszcserjék kezelésére lesz alkalmas lisztharmat, gnomónia, guignardia ellen, ezenkívül szamóca, ribiszke és köszméte kultúrákra is kiterjesztik. A NÉBIH több glifozát hatóanyagú készítmény közterületre történő kiterjesztését is tervezi.
Jobban kellene védeni a méheket
A méhek és általában a beporzást végző rovarok védelmére cselekvési terv kidolgozását szorgalmazza Magyarországon a Greenpeace, a szervezet szerint ugyanis bizonyos növényvédő szerek veszélyt jelentenek a szorgos mézgyűjtőkre. A Vidékfejlesztési Minisztérium egy korábbi állásfoglalása arra mutatott rá, hogy Magyarországon nem fordult elő méhpusztulás a neonikotinoid tartalmú csávázószerek használata miatt, és ezt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vizsgálatai is alátámasztják.
