A legjelentősebb károk a Nyugat-dunántúli és Dél-alföldi régióban következtek be, ahol szinte teljes mértékben megsemmisült az idei termés. Az átlagosan 30 ezer tonnás termésnek ezért kevesebb, mint a harmadát takaríthatják be idén a termelők, ami sajnos még az előzetes becsléshez képest is visszaesést mutat. Jó hír azonban, hogy az idei szezonban más gyümölcsfajokhoz hasonlóan a kajszi is két héttel korábban érett, így kis mennyiségben már június közepétől elérhetőek voltak a korai fajták – derült ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Nébih által a Fejér megyei Tordasi Fajtakísérleti Állomáson tartott kajszi fajtabemutatón.

A termőterület az utóbbi években enyhén ugyan, de folyamatosan növekszik, a kajszi egyre népszerűbb a termelők körében. A hazai kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megyében helyezkedik el, ahol körülbelül ezer hektár kajsziültetvény található. Ennek mintegy harmadán a „Gönci Magyar kajszi” fajtát termesztik. Nagyobb termesztőterületek találhatók még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében.

A termés kétharmadát elvitte a fagy - Kép: Pixabay

A kajszibarack hungarikum, az egyik legmagyarabb növény. A magyar termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százalékát értékesítik a frisspiacon. Sokféleképpen lehet felhasználni, a friss fogyasztástól a fagyasztáson át a befőzésig. A háziasszonyok is elsősorban feldolgozzák, nagyon ismert és népszerű sütemény, lekvár, befőtt, mirelit formában is, de nem szabad megfeledkeznünk a barackpálinkáról sem.

A belső fogyasztás növekedése mellett az is megfigyelhető, hogy a magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, egyre keresettebb külpiaci termék, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exportcikkeinknek. Az elmúlt években 3,5 ezer tonna körüli mennyiséget exportáltunk friss kajsziból, melynek Ausztriába és Németországba megy a meghatározó része.

A piaci lehetőségek kihasználásához és a fogyasztói igények kellő kiszolgálásához magas minőségű gyümölcs szükséges. Az utóbbi években megfigyelhető volt a piaci igények változása, amely egyértelműen a fogyasztói szokások átalakulásával magyarázható. A termelői trendek tekintetében lassú elmozdulás tapasztalható az intenzív művelésű ültetvények és az új fajták használatának irányába. Jelentős trend volt az elmúlt években a piros fedőszínnel jobban színesedő külföldi fajták irányába is, de a termelés gerincét még mindig a hagyományos magyar fajták adják.

„A kertészek ma már több száz kajszifajta közül választhatnak, melyek közül az idei bemutatón a fagytűrőbb fajták és a késői érésű fajtaújdonságok kerültek a fókuszba. Egy ültetvény telepítése komoly anyagi ráfordítást igényel, ezért kiemelten fontos, hogy a termelők lehetőleg már a tervezéskor birtokában legyenek olyan technológiai információknak, amelyek felhasználásával termelésük biztonságát növelhetik, a művelési költségüket csökkenthetik, a meghozott döntéseik eredménye pedig gazdaságilag is értékelhető lesz” – húzta alá dr. Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.