A Global Seed Vault nevezetű bunkert úgy tervezték, hogy akár évezredekig is háborítatlanul és biztonságban őrizhesse az emberiség élelmiszer ellátásának zálogát: a vetőmagokat. A létesítményt úgy építették, hogy ellenálljon az idő vasfogának, a természeti, illetve az ember által generált katasztrófáknak. Azt mondták, védettebb, mint egy atombiztos bunker. Hát, nem is az atom sodorta veszélybe, hanem a víz.
A meteorológiai mérések történetének legmelegebb éve (2016) után a sarkköri hóréteg is megolvadt, s a víz behatolt a kapun, elárasztva a 100 méter hosszú alagutat, mely a 122 méter mélyen fekvő tárolóhelységekbe vezet. Ez veszélyezteti az létesítményben jelenleg tárolt 930.821 mintát. A beázás következtében nem sérült meg egyetlen letétbe helyezett vetőmag sem, de az incidens tudatosította a norvég kormányban és a közvéleményben, hogy a bunker közel sem immunis a klímaváltozásra, ami ellen megvédené a tápláléklánc alapját, a növények magjait, ezért Norvégia azonnal korszerűsíti a magtároló árvízvédelmét. A Spitzbergák-szigetcsoporton elhelyezkedő bunkerbe 5 ajtón keresztül lehet csak bejutni, melyek mindegyike csak számkóddal nyílik. Ezért nem jutott el a víz a legbelső, legmélyebben fekvő helységbe.
A sarkköri levegő gyorsabban melegedik a klímaváltozás miatt, mint a világ más régióinak hőmérséklete. 2016 végén a régióban 7 Celsius fokig melegedett a levegő, ezért olvadt meg a permafrost, vagyis az elvileg állandó fagyásban lévő hótakaró és talaj.
(fotó: croptrust.org)
A norvég kormány most azt elemzi, ez vajon kivételes eset volt, vagy ennél csak rosszabb lesz a helyzet. A legrosszabbra készülve átalakítási munkálatokat rendeltek el. Vízállóvá teszik a lefelé vezető alagutat, az oldalába pedig olyan járatokat fúrnak, melyek elvezetnék a beáramló vizet. A három raktárhelyiségbe szivattyúkat is beszerelnek azzal az eshetőséggel számolva, hogy oda is eljut(hat) a víz. Az idei olvadáskor csak az 15 méter hosszú előtérbe jutott be, innen elviszik az elektromos készülékeket, melyek a fűtést szolgáltatták, nehogy víz alá kerüljenek a jövőben.
Amikor a norvég illetékesek bementek az alagútba, "gleccsert" találtak odabenn. A víz ugyanis befolyt, majd megfagyott. Csákányokkal kellett feltörni az összefüggő jégtakarót.
A tárolónak elvileg emberi befolyás nélkül kellene működnie, de most állandó felügyelet alá helyezték - számolt be a The Guardian angol napilapnak Hege Njaa Aschim, a norvég kormány munkatársa, mely a pince tulajdonosa.
A bunker letéti rendszerben működik. Csak megőrzi a magokat, de nem birtokolja. Azokkal a donorok (többségében állami tulajdonú mezőgazdasági kutatóintézetek) rendelkeznek. Minden állam a saját területén honos növények magjait küldte be. A pince funkciója az, hogy bármely donorország kivehesse a vetőmagjait, ha a klímaváltozás miatt egyes növényfajok kihaltak, s újratelepítésük szükséges.
(fotó: croptrust.org)
Eddig egyedül Szíria vitette el a saját magjai egy részét 2015-ben, mert a háború miatt elpusztultak az ottani ICARDA vetőmagbank készletei, s ezeket akarták pótolni. A bunkert pont ilyen vészhelyzeti pótlások kivitelezésére hozták létre.
A norvégok vicces megjegyzése szerint a pince biztonságát nemcsak az 5 biztonsági ajtó, hanem a medvék is garantálják. A szigeten ugyanis a medvepopuláció népesebb, mint az emberi lakosság.
Forrás: The Guardian, Business Insider, The Crop Trust, Reuters
