Nemcsak a klíma szempontjából sorsdöntő a 21. század: néhány generáció életútja alatt kihalhat az állatfajok 75 százaléka. Egyes veszélyeztetett állatfajoknál tízszeres, másoknál százszoros a kipusztulás gyorsasága, mint ami az elmúlt 10 millió évben az átlag volt, állítja az ENSZ májusban napvilágra kerülő jelentése a globális fajpusztulásról.

Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.

A ma használatos számítógépes klímamodellek alábecsülik a hosszútávú változásokat. Három korábbi felmelegedési korszakból azonban az a tanulság: kétszer erősebb lehet a felmelegedés, mint amiről a klímapolitika beszél.

Tudósok a sarkkörön vett jégmintákból azt látják, hogy nagyjából 450 éve nem volt olyan mértékű felmelegedés Grönlandon, mint ami most tapasztalható. Ami azért bajos, mert az Északi-sark erősebben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mint az Antarktisz.

A vagyonos mogulok úszó mesterséges szigeteket terveznek, amelyek "vállalati diktatúraként" működnének. Olyan vonzóak lennének, hogy az emberek versenyeznének a helyért rajta és felárat fizetnének érte. De a projekt kezdeményezői eközben azt is állítják, hogy a középosztály szintén megengedheti majd magának, hogy beköltözzön.

Veszélybe került a világ legnagyobb mag vésztartalék készlete a klímaváltozás miatt. A raktárat az Északi-sarkon arra létesítették, hogy egy világkatasztrófa esetén újra lehessen telepíteni az élelmiszernövényeket. A tavalyi rekord meleg év miatt viszont megolvadt a jég.

Nő az üvegházgáz-kibocsátás, olvadnak a sarkköri jégsapkák, hajléktalanná válnak és kipusztulnak a jegesmedvék. Már most is alig 20-25 ezren vannak életben közülük.

Klímaszkeptikus természetfotósból lett elkötelezett klíma-aktivistává James Balog, aki 2007 óta Grönlandon, Izlandon, Alaszkában és Montanában időzített pillanatképekkel dokumentálta a világ gleccsereinek egyre vészesebb mértékű olvadásának fázisait. A National Geographic sztárfényképészéről szóló Chasing Ice című dokumentumfilmet a 12. Transylvania Filmfesztiválon láttuk, az EcoTIFF programban.

A becslésekhez képest mintegy 50 százalékkal nagyobb az északi-sarkvidéki nyári tengeri jégolvadás mértéke, és az előzetes mérések alapján a jégrengetegnek nem csupán a kiterjedése, de a vastagsága is jelentősen csökken.

A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése.

Évezredeken át a jég fogságába szorult metángáz áramlik a légkörbe az olvadó Északi-sarkvidék területén - figyelmeztetnek a kutatók. A Nature Geoscience című folyóiratban közölt tanulmány szerzői szerint az ősi gáz kiáramlásának jelentős hatása lehet a klímaváltozásra. A metán üvegházhatása 23-szorosa a szén-dioxidénak, a jelenlegi klimatikus változásokban is a második legkártékonyabb szereplő. Légköri koncentrációja néhány évnyi stabilitás után mindig növekszik.

Világszerte egyre többen ismerik fel a globális felmelegedés jelentette veszélyt és igyekeznek tenni a káros hatások csökkentése érdekében. Vannak ugyanakkor olyanok, akiknek hasznot jelent, hogy az Északi sarkon már nincs mindig összefüggő jégtakaró.

Egyhamar nemcsak turisztikai célponttá válhat az Északi-sark, de a multik arénájává is. Mivé alakítja a nyersanyag-kitermelésre éhes nyugati világ a jég olvadozó birodalmát?

Emberi beavatkozás és védelmi létesítmények, gátrendszerek kiépítése nélkül világszerte nagy kiterjedésű szárazföldek kerülhetnek víz alá vagy válhatnak árterületekké a következő évtizedekben.

A hőmérséklet az Antarktikán 3 Celsius fokkal melegedett az elmúlt 50 évben. Korunkban tíz évente átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint. A tudóstársadalom sokáig abban a hitben élt, hogy Grönland az északi sarkkörön és az Antarktisz a déli pólusnál évezredek vagy évszázadok alatt fogja elveszteni jégtakaróját. De az elmúlt két évtizedben nyert kutatási adatok már ebben az évszázadban legalább 18 centiméteres tengerszint-emelkedés várható, állítja az ENSZ Klímatanácsa (IPCC). A többi "forgatókönyv" jóval drasztikusabb változásokat jósol és visszafordíthatatlan olvadásról beszél.

A világ legészakibb fekvésű gleccseréből a múlt héten közel 260 négyzetkilométer nagyságú jégmező tört le, mely akkora, mint fővárosunk fele. Az esemény egybeesik a globális felmelegedés, mint természettudományos koncepció megszületésének 35. évfordulójával.

A Föld felmelegedésének következtében idén nyáron is az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékű olvadására számítanak német kutatók. Különböző jóslatok szerint szeptember elejére a Jeges-tengernek már csak 4,7-5,2 millió négyzetkilométerét borítja majd jég - közölte az Alfred Wagener Sark- és Tengerkutató Intézet (AWI) egyik kutatója Bremerhavenben. Jelenleg az északi-sarki jégréteg tízmillió négyzetkilométeres.

Az Egyesült Államok vezetői tudósai és kémei működnek együtt, hogy kiderítsék a klímaváltozás rejtett veszélyeit. A korábban kizárólag hírszerzésre használt kémműholdak és más titkos műszerek ezentúl az ökológiai folyamatok megfigyelését is szolgálják. A kezdeményezés nem új, valójában csak felelevenítése a Medea-programnak, amelyet a Bush-adminisztráció szüntetett meg nem sokkal kormányra kerülése után. A program könnyen elősegítheti, hogy az Északi-sark erőforrásainak kitermeléséből megkezdődjön a gazdasági haszonszerzés.