Versenyfutás Észak fekete aranyáért

A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése.

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Az Egyesült Államok földtani szolgálatának adatai szerint az Arktisz alatti tengerfenék 90 milliárd hordó (1 hordó = 159 liter) kőolajat rejt magában; ez 13 százaléka a Föld ismert, hagyományos technikával kiaknázható olajkészletének. Szakemberek azt is feltételezik, hogy a sarkvidék alatt található a világ földgázkészletének 30 százaléka. A fenti ásványkincsek kétharmada orosz fennhatóság alatti területen található. Jelentős mennyiségű ásványkincset rejtenek az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Grönlandhoz tartozó területek, továbbá azok a partoktól távoli térségek, amelyeknek hovatartozása még vita tárgya.

A sarkvidéki olajfúrás technológiája a szélsőséges időjárási és talajviszonyok miatt sokkal drágább, mint enyhébb éghajlatú tájakon. Ezenkívül környezetvédők attól tartanak, hogy egy esetleges baleset (olajszennyezés) súlyos következményekkel járna a rendkívül érzékeny ökoszisztémára nézve - írta a bécsi Der Standard.

Az Arktisszal határos országok északi területei a szénhidrogének mellett számos egyéb ásványkincset rejtenek: horganyt, nikkelt, szenet, uránt, ezüstöt és aranyat. E természeti kincsek birtoklásáért és kiaknázásáért évek óta vita folyik az érintett államok között. A Hans-szigeteken Dánia és Kanada "veszekszik", az Északnyugati átjáró és a Beaufort-tenger Kanadát és az Egyesült Államokat osztja meg, míg az Észak-sark és a Lomonoszov-hátság elhatárolása kapcsán Oroszország, Dánia és Kanada kapott hajba egymással.


Egyre gyorsabban olvad az Északi-sarkvidék jege - Kép: SXC

 A tét az ásványkincsek mellett a fölmelegedés nyomán jégmentessé váló hajózási útvonalak fölötti ellenőrzés. 2005 óta minden nyáron olyan meleg volt a levegő az Arktisz térségében, hogy Kanada északi partvidékén, valamint Alaszka partjain elolvadt a jégpáncél. Ennek köszönhetően északon is körülhajózhatóvá vált az amerikai kontinens. Azóta több mint 30 teherhajó választotta ezt az útvonalat.

Ugyanez érvényes Oroszország északi partvidékére. Ha jégmentessé válik az Észak-Európát a Bering-szorossal összekötő Északkeleti átjáró, akkor ezen az útvonalon lehet például kőolajat szállítani Oroszország nyugati részéből Ázsiába. Az első orosz szupertanker 2011-ben tette meg az utat a Bering-szoros érintésével Thaiföldig. Az átjárók fölötti ellenőrzés azonban vita tárgyát képezi. Kanada és Oroszország egyaránt saját felségvizei részének tekinti a nyugati, illetve a keleti útvonalat, míg a többi állam szerint azok nemzetközi hajózási útvonalnak minősülnek.

Külön "mérkőzés" színhelye az amerikai Alaszka és a kanadai Yukon szövetségi terület partjai mentén elterülő Beaufort-tenger. A Washington és Ottawa közötti vita évek óta arról folyik, hol húzzák meg korrekt módon a határt a tengerfenéken, vagyis kinek a birtokát képezze az a 21 ezer négyzetkilométer, amely gazdag kőolaj- és földgázmezőket rejt magában.

 A viszály hátterében nem csupán a hatalmas szénhidrogénvagyon áll, hanem stratégiai érdekek is. Kanada "arktiszi szuperhatalomnak" tekinti magát, ebből kiindulva vágott bele tavaly egy katonai kiképzőközpontnak a létrehozásába Nunavutban, amelynek profilját a "sarkvidéki hadviselés" képezi. Kanada évek óta olajat termel ki annak a természetvédelmi területnek a közvetlen közelében, amely az Egyesült Államokban az "arctic drilling" kérdéséről zajló éles belpolitikai vita középpontjában áll. Az ottawai kormány legutóbb májusban adott ki új koncessziókat a yukoni olajhomokmező kiaknázására. A kanadai és az amerikai kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy vitájukat a folyamatban lévő tárgyalásokon fogják rendezni. Megoldás azonban egyelőre nincs a láthatáron.

Egyetértés van viszont Kanada és az Egyesült Államok között az esetleges külső fenyegetést illetően. Mindkét állam hadserege részt vett idén áprilisban azon a Norvégiában rendezett hadgyakorlaton, amelynek feladata egy északi-sarkvidéki háború szimulálása volt. Szinte ugyanebben az időpontban hasonló célú manővert hajtottak végre orosz fegyveres erők.

Véleményvezér

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába

Rendszeres bevásárló buszjárat indul Romániába 

Bevásárlóturizmusra spekulál egy román vállalkozó.
Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat

Újabb uniós pénzből épült fideszes luxusvillára lelt Hadházy Ákos, fedőneve borászat 

Nincs következménye az uniós pénzek széthordásának.
Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni

Bealudt a nemzeti egészségbiztosító, 2017-es díjakkal próbálnak orvost találni 

Nyolc éve nem veszik észre az egészségbiztosítónál az inflációt.
Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból

Bayer Zsolt is kapott a guruló dollárokból 

Becsapott a villám a Fideszbe.
A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest

A lengyelek féláron mobilozhatnak hozzánk képest 

Szomorú statisztika a mobilpiacon.
Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra

Egy fideszes polgármester bepöccent a kormányra 

Meglepetésre ébredt egyik reggel a polgármester.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo