A 2020-as évek kulcsfontosságú nyersanyaga lesz a kobalt, melyet az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához használnak. Csakhogy az éves volumen nagy részét a Kongói Demokratikus Köztársaságból szerzik, ahol állandó jelenség a korrupció, a fegyveres zavargások és a gyerekmunkások foglalkoztatása.

Az elmúlt évtizedben a hagyományos olajpiacon is új szereplők és technológiák jelentek meg, amelynek köszönhetően kapacitás átrendeződés várható. Mindennek eredménye viszont, hogy az ár stabilan marad a Roland Berger elemzése szerint.

Megszületett a végső szabályozás a konfliktusos ásványok kapcsán, azzal a céllal, hogy megállítsa azon csoportok pénzelését a fejlődő országokban, amelyeknek ón, tantál, nióbium és arany bányákból származnak bevételeik. Az Európai Bizottság által előterjesztett rendelet célkitűzése, az EU-ba importált ásványok és fémek felelős forrásból származásának biztosítása.

A franciák betiltották, a hollandoknál 2020-ig moratóriumot rendeltek el, az angoloknál szigorú feltételekhez kötik, a németek talán megengedik 2021 után a palagáz kitermelését.

A nyersanyagpiacok összeomlásának egyik szélsőséges példája a széntermelésben tapasztalható, ahol az érintettek jelenleg megoldhatatlannak látszó kihívásokkal néznek szembe, legyen szó akár gazdasági, politikai vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésről.

Abból lesz az első dollárbilliomos aki elsőként indítja be az aszteroidákon folytatott bányászatot – így szól a jóslat, ami pénzemberek százainak gyújtotta fel a fantáziáját, sőt közben már a jogalkotók is rájöttek: óriási pénzek forognak kockán.

Kész buli alaszkai lakosnak lenni. Aki az előző naptári évben végig bejelentett lakos volt, részesül az állam kasszájába befolyó olajbevételből. Alanyi jogon 2000 dollárt kapnak kézhez októberben.

Kína gazdaságának lassulása nem új keletű trend, hiszen évek óta tartó folyamat, az elmúlt hetekben azonban igazán aggasztóvá vált, hogy jelenleg az egész globális tőkepiacot leginkább meghatározó erő nemcsak a részvénypiacokat rengette meg, de mélybe taszította a nyersanyagárakat is.

Egy új jogszabály az állam jogkörébe helyezte a palagáz engedélyezését az USA-ban, nem a városok dönthetnek. Úgy tűnik, győztek a palagázt kitermelő, ellentmondásos megítélésű kőfúró-technológia, a fracking támogatói. Itthon is vitatott, hogy megéri-e a palagáz.

A magas nyomású vízzel és vegyi oldattal történő kőzúzás, vagyis a „fracking” az USA-ban évek óta vita és itt-ott ideiglenes moratóriumok tárgya. Az EU-n belül a francia és a bolgár kormány tiltotta csak be, ám Spanyolország nemrég megtette az első lépést a módszer engedélyezésére.

A lítium az iPhone-t, az iPodot és az egyre terjedő elektromos autókat hajtó akkumulátorok alapanyaga. Ám a világ lítiumkészletének több mint a fele egy bolíviai sivatag alatt található, aminek felszínre hozatala komoly környezeti problémákkal járhat.

Oroszország huszonkét évnyi szünet után ismét hadihajókat vezényelt az Északi-sarkvidékre. A katonai jelenlét egyértelműen a térség, és annak hatalmas szénhidrogén-lelőhelyei "ellenőrzésére" irányul, tehát kiéleződni látszik a több mint egy évtiezede húzódó, 5 országot és két kontinenst is érintő területi vita.

Elsősorban a nemesfémekben, illetve a fontos ipari nyersanyagokban, félvezetőkben utaznak a világ leggazdagabb bányamágnásai. A válság nem kímélte néhányuk bankszámláját, míg egyesek éppen az elmúlt években növelték vagyonukat.

Szenzációsnak ígérkező áttörésről tett bejelentést Japán: sikerült gázt kinyerni a tengerfenék alatt fekvő metán-hidrátból, amelyet egy ideje a földgáz lehetséges kiváltójának tippelt a szakirodalom. Becslések szerint annyi energia lapul a tenger mélyén, ami legalább a duplája a szárazföldi kőolaj-készleteknek!

Bányát nyitni még kies planétánkon sem kis vállalkozás, a világűrben pedig – a sci-fi-hősökön kívül – eddig nem akadt komoly jelentkező, aki űrruhában csákányt ragadott volna. Most mégis pontosan erre adta a fejét néhány jó nevű kutató és mérnök.

A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése.

Kemény munka az aranybányászat. Tonnaszámra kell kőtörmeléket zúzni, mozgatni, átmosni, mire a sárga fém ragyogása feltűnik a zúzalékból. Egy tonna érctartalmú kőzet azonban még a legjobb esetben sem rejt 5-8 gramm aranynál többet. És ahogy egyre fogy az arany a Föld könnyen kitermelhető rétegeiből, úgy lesz a munka egyre kevésbé gyümölcsöző.