A szakadék felé tántorognak a szénbányák

A nyersanyagpiacok összeomlásának egyik szélsőséges példája a széntermelésben tapasztalható, ahol az érintettek jelenleg megoldhatatlannak látszó kihívásokkal néznek szembe, legyen szó akár gazdasági, politikai vagy környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésről.

Leáldozó szénbányászat - Kép: Pixabay

Két hete csődöt jelentett a legnagyobb széntermelő vállalat Amerikában, ezzel az ország öt legnagyobb szenet bányászó vállalatai közül már hárman állnak csődvédelem alatt. Kínában pedig a hatalmas többletkapacitások csökkentése érdekében több mint négyezer bányát terveznek bezárni, ami párhuzamosan több millió ember elbocsátását eredményezheti. Európában sem egyszerű a helyzet, a lengyel kormány az állami tulajdonú áramtermelőket kötelezné a veszteségesen működő szénbányák megvásárlására és működtetésére.

Az Egyesült Államokban egy másik bányászati tevékenység "orbitális" nyereséggel kecsegtet.

Ha a kialakult helyzethez vezető okokat keressük, akkor a fejlődő országok gazdasági lassulását, a helyettesítő energiahordozók árainak csökkenését vagy a globális felmelegedés elleni harcot sorolhatjuk. Ma talán úgy tűnik, minden a széntermelés ellen szól, de befektetői szemmel fontos szétválasztani, hogy mennyiben strukturális és mennyiben ciklikus folyamatok vannak a háttérben. Nem mindegy természetesen, hogy a szénfelhasználás a teljes megsemmisülés felé konvergál, vagy csak pillanatnyilag tapasztaljuk a negatív irányba mutató tényezők együttes hatását. Ha hiszünk abban, hogy a szénre hosszú távon is szükség lesz, és lezajlik egy jelentős piaci konszolidáció, a válságot túlélő bányavállalatok részvényei könnyen az egekbe emelkedhetnek a jelenlegi nyomott árfolyamokhoz képest – olvasható az Alapblog bejegyzésében.

A szén két fő felhasználási területe az áramtermelés és az acélgyártás, az előbbi a közel nyolcmilliárd tonnás éves fogyasztás 87, az utóbbi 13 százalékáért felelős. A piac messze legnagyobb szereplője Kína, aki az összesen kibányászott szén felét fogyasztja el, aminek több mint 90 százalékát maga meg is termeli. Ahogyan azt a nyersanyagpiacok más területein is tapasztaljuk, a kínai gazdasági lassulás a legfontosabb tényező a kereslet visszaesésében. Az építőipar lassulása az acélfelhasználáson, az ipari szektor lassulása az áramfelhasználáson keresztül érezteti a hatását.

Egészségünket tüzelné el a kormány?
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében több lignitbánya megnyitását tervezik. A WWF Magyarország környezetvédelmi felméréséből ijesztő adatok kerültek napvilágra a lignit és szénbányászat és tüzelés környezeti, egészségügyi hatásairól.
Míg a 2013 előtti tíz évben átlagosan 9 százalékos szénfogyasztás növekedést láttunk, 2014-ben 3, 2015-ben pedig 5 százalékos csökkenést tapasztalhattunk. A felfutás időszaka alatt viszont óriási mértékű szénbánya-beruházásokat hajtottak végre az országban, a kínai hatóságok közzététele szerint 5,7 (!) milliárd tonnányi kapacitás épült ki. Ez azt jelenti, hogy csak Kína 20 százalék többletkapacitással rendelkezik a világpiac arányában. Nem csoda, hogy ennek eredményeképpen az árak a 2011-es csúcshoz képest a harmadára estek vissza, és a február óta tartó általános nyersanyagpiaci felpattanást is kevésbé, illetve késleltetve követték le a szénárak. A kínai vezetés nemrég bejelentett tervei alapján, három éven keresztül évi 500 millió tonnányi kapacitáscsökkentésre kerül majd sor, ami a jelenlegi 11 ezer bányából több mint 4 ezer bezárásával, és legalább egymillió ember elbocsátásával jár majd.

Ezek alapján magabiztosan ki lehet jelenteni, hogy ilyen alacsony árak és ilyen magas kapacitások mellett ma a széntermelőknek talán soha nem látott nehézségekkel kell szembenézniük, miközben a konszolidáció sem fog könnyen lezajlani a piacon. A társadalmi és politikai nyomás mértékét pedig a szén-lobbi egyik meghatározó alakja érzékeltette találóan a párizsi klímacsúcs utáni nyilatkozatában: „a szénpiacot úgy fogják megbélyegezni, ahogyan a rabszolga-kereskedelemmel tették egykor”. Ugyanakkor nem szabad elfejteni, hogy a szén a mai napig megbízható és olcsó áramtermelést biztosít. Várhatóan még sokáig szerepe lesz az áram- és acéltermelésben egyaránt, így talán egyszer majd újra látunk profitnövekedést is a szektorban.

Véleményvezér

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon

Ezért irtó drága a zöldség és a gyümölcs Magyarországon  

Két ábra mutatja, hogy az európai országokban hogyan változott a zöldségek és gyümölcsök ára 2014 és 2023 között.
Szenzáció a magyar költségvetésben

Szenzáció a magyar költségvetésben 

Meglepő számok a nyugdíj költségvetési sorain.
Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba

Hadházy Ákos szerint állami luxusrepülővel mentek kormánytagok szotyizni Németországba 

A kormánytagok luxusutazásai lassan mindennaposak.
Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban

Immár Bulgária is lehagyott minket az egy főre jutó fogyasztásban 

Az életszínvonal egyik legfontosabb mutatójában mindenki alá értünk Európában.
Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét

Hadházy Ákos kiderítette az óbudai alpolgármester letartóztatásának hátterét 

A magyar nyomozó hatóságokról nem fognak expresszt elnevezni.
Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása

Sokba kerül az Orbán-kormány eladósodása 

Ismét kifogtunk egy utolsó helyet az Európai Unióban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo