Mindenütt félnek a palagáztól, és nem ok nélkül

A franciák betiltották, a hollandoknál 2020-ig moratóriumot rendeltek el, az angoloknál szigorú feltételekhez kötik, a németek talán megengedik 2021 után a palagáz kitermelését.

Mire készülhet a kormány?
Meg lehet még menteni az idei évet az ezer sebből vérző gazdaságban?

Online Klasszis Klub élőben Győrffy Dórával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a közgadászt, egyetemi tanárt!

2025. július 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Németországban éveken át folyt a közéleti vita arról, hogy a kőzúzáson alapuló palagáz-kitermelési módszert, a "frackinget" (ld. keretes írásukat) vajon szabad-e engedélyezni. Világszerte több helyen felmerült, így az Egyesült Államokban is, hogy a frackingből hátramaradó rengeteg ipari szennyvíz nem tárolható rendesen, az erre létesített szennyvíztárolók rendre kilyukadnak, az oldat beszivárog a talajvízbe - sőt mi több, él a gyanú, hogy a gázkitermelés maga szeizmikus hatásokkal is jár, elősegítheti a földrengések gyakoribbá válását.

2011-ben az angliai Blackpoolban történtek rengések egy lelőhely körül. A brit Royal Society és a Royal Academy of Engineering mérnök tagjaiból verbuvált testület megvizsgálta a problémát, és 2012 júniusában arra a megállapításra jutott, “kicsi a veszélye” annak, hogy a fracking földrengéseket okozna és szennyezné a talajvizet. Ugyanakkor a szakemberek nem állították, hogy a fracking nem okoz rengéseket. Sőt, úgy fogalmaztak, a hidraulikus kőzúzás által okozott(!) rengések kisebbek, mint a Blackpoolnál mért földmozgás. Két hónappal később egy texasi palagáz-lelőhely körül is rengéseket észleltek.

A fracking, azaz a repesztéses palagáz-kitermelés lényege ugyanis, hogy nagy mennyiségben és nagy nyomással kemikáliákkal teli vízoldatot lövellnek a talajba, ahol szétporlasztják a palakőzeteket, hogy hozzáférjenek a mély üregekben lévő földgázhoz, illetve palagázhoz, általában 4000-5000 méter mélyen.

Ilyen rétegekből nyerik ki a palagázt.
(fotó: flickr)

Franciaországban már betiltották a repesztéses kitermelést, Hollandiában 2015-ben moratóriumot rendeltek el 2020-ig, Angliában pedig csak akkor engedélyezik, ha szigorú környezetvédelmi előírásoknak felel meg a javasolt projekt. 2015-ben Németország már majdnem betiltotta az eljárást, de Angela Merkel kereszténydemokrata pártja és a baloldali szociáldemokraták közötti nézeteltérés megakadályozta a konszenzust a kérdésben. Az új határozat értelmében a palagáz-kitermelést betiltják az anyagos talajrétegekben, melyek általában 1000 és 2500 méter mélységben fekszenek. Kísérleti fúrásokat ugyan engedélyeznek majd, de csakis az adott tartomány kormányának és szakértőknek a jóváhagyásával. Szövetségi szinten ezekről nem születhet döntés, a helyi önszabályozás alapelve érvényesül a kérdésben.

Tönkreteszi a környezetet a palagáz-kitermelés
A bankszektor a palagáz-projektek finanszírozása mögé állt, de a környezetvédők számos kivetnivalót találnak a nem hagyományos fosszilis energiahordozók eme fajtájában. Szerintük inkább a megújuló energiákba kellene pénzt fektetni.
2021-ig marad érvényben a tiltás, ugyanakkor a kormány köteles addig felülvizsgálni a témát. A rendelet azt a törvényi szabályozást váltja fel, mely megengedte a frackinget, csak éppen sehol nem adtak ki engedélyt a hatóságok a fúrás megkezdésére. A Föld Barátai zöld szervezet mégis elégedetlen a törvénnyel, mondván az nem is annyira betiltás, hanem elodázás: azzal, hogy 2021-re halasztották a felülvizsgálatot, tulajdonképpen a politikusok azt mondták ki, utána zöld utat kaphat a fracking.

A fracking-pártiak Németországban azzal érveltek, hogy a palagáz-kitermelés visszafogásával csak azt érik el a politikusok, hogy továbbra is orosz gázfüggőségben tartják a gazdaságot. (A német gazdaság gázigényének alig 9 %-át látta el belföldi kitermelésből.) Németország évente 320 milliárd és 2300 milliárd köbtonnányi gázt tudna kitermelni 1000 méteres mélységből az ország északi részében, állítja a Szövetségi Földtudományi Intézet (BGR). A palagáz a nem-hagyományos fosszilis energiahordozók közé tartozik. Ezzel szemben Németországnak mindössze 110 milliárd tonnányi hagyományos gázkészlete maradt a föld alatt.

Mi ragyog Észak-Dakotában és a Niger-deltában?
Elképesztő mennyiségű gázt, Magyarország éves fogyasztásának tízszeresét égetik el a kőolaj-kitermelők világszerte. A fáklyázás óriási környezeti károkat okoz, de még mindig jobb, mint ha a gázt egyszerűen a légkörbe engednék. A technológia ugyan rendelkezésre áll a probléma megoldásához, az akarat és a jogszabályok betartatása azonban sok esetben hiányzik.

Véleményvezér

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte

A Fidesz az elmúlt öt év költekezését részben forintleértékelésből fedezte 

Első helyen az ipari termelői árak drágulásában.
Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein

Sorra történnek robbanások az orosz árnyékflotta tankerein 

Immár a tengereken is folyik a háború.
Jönnek a Budapest-logós Pride pólók

Jönnek a Budapest-logós Pride pólók 

Az Orbán Viktorral szembeni ellenállás kereskedelmi vetületet kap.
Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői

Hadházy Ákos szerint személyenként 80 ezer forintos büntetésre számíthatnak a Pride résztvevői 

Bár egyetlen gyermeket nem ért sérelem a Pride miatt a résztvevők gigabüntetést kapnak.
Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa

Elképesztő nagyságú adófizetői pénzt kapott Áder János alapítványa 

A Fidesz politikusai nem tudják ott hagyni az állami zsíros bödönt.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo