A világ második legnagyobb gazdaságának lassulása nemcsak a részvénypiacokat rengette meg, de mélybe taszította a nyersanyagárakat is, hiszen az ipari fémek legnagyobb felvevőpiacról beszélünk. Tavaly globális szinten a vasércfelhasználás 55%-át, az alumínium felét, a réz 45%-át ez az egyetlen ország adta. (Sőt az is kiderült ismét, hogy milyen törékeny a globális gazdaság. Olyannyira, hogy a világ tőlünk távoli pontján, tőlünk teljesen függetlenül történő események akár a mi mindennapi boldogulásunkat is érintik, például a nyugdíjcélú befektetéseinken keresztül.)
„Habár a következő években nem várható, hogy a jelenlegi negatív trend megfordulna, a nyersanyagpiac és a kínai lassulás közé nem lehet automatikusan egyenlőségjelet tenni. Egyrészről a nyersanyagkereslet nem egyedül Kínába áramlik, hiszen a nyugati keresletbővülést is kielégítő autógyártás vas és alumínium felhasználása továbbra is meghatározó, illetve a szintén nem elhanyagolható méretű India is nettó importőrré vált vasércből az elmúlt években.
Másrészről a megcsappant kereslethez idővel a kínálat is igazodik, és a magas költséggel termelő bányák bezárásával a kereslet-kínálati viszonyok 1-2 éven belül kiegyenlítődnek majd. Így tehát nem kell elfelejtenünk a nyersanyagokat sem, ugyanakkor a fenti okok miatt semmiképpen nem rövid távon érdemes bennük gondolkodni. Emellett pedig érdemes azokra a nagy bányatársaságokra is figyelni, amelyek a mostani nyomott árfolyamok mellett is nyereségesek, és magas, 8% körüli osztalékot tudnak fizetni” - tanácsolja Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
