A „fracking” a palagáz kinyerését tette gazdaságossá, óriási energiaboomot indítva el az Egyesült Államokban. Az eljárás azonban irdatlan mennyiségű ipari szennyvíz keletkezésével jár, és olyan feltevések is megfogalmazódtak, hogy a fúrás szeizmikus veszélyeket is hord magában, ugyanis fölrengések történtek a lelőhelyek közelében. (A kettő közötti kapcsolat azonban egyelőre nem bizonyított kellő tudományos alapossággal.)
Az USA-ban főként azt nehezményezik a zöldek, hogy a Bush-kormány által megalkotott 2005-ös energiatörvény kivonta az olaj- és földgáz-kitermelést a Tiszta Víz Törvény, a Tiszta Levegő Törvény és a Superfund Law hatálya alól, hangzott el a Gasland című Oscar-jelölt dokumentumfilmben néhány éve. Vagyis az olajlobbi szabad mozgásteret és kvázi-büntetlenséget kapott a környezetszennyezésben.
A földgázkitermelés miatt a vezetékes ivóvíz több helyen olyannyira telítődött földgázzal, hogy a lakosok a kamera előtt képesek voltak meggyújtani a konyhai csapból folyó vizet! Ezeket az otthonokat gyakorlatilag képtelenség értékesíteni a bebukott lakáshitelek miatt egyébként is telített ingatlanpiacon, sopánkodtak a filmben a lelőhelyek közelében élők, akik vagy bérbe adták földjeik egy részét az energiacégeknek, vagy a szomszédjuk döntésének lettek így kárvallottjai. Ez várna Európára?
A spanyol parlament mindössze annyit szavazott meg, hogy az illetékes minisztérium mérlegelni fogja a módszert, de sokan borítékolják, hogy ez egyenlő engedélyeztetéssel. A válság által sújtott Spanyolország államkincstárának természetesen nagy szüksége van a bevételre. Mindez ráadásul energiafüggetlenséget is eredményezhetne, hiszen Spanyolország energiaigényének háromnegyedét importtal elégíti ki. Cantabria megye áprilisban már betiltotta a földgázkitermelés e módját.
Mivel a nemzetközi piacon megnőtt a kínálat a földgázból, s esett a földgáz ára – tíz éve nem volt olyan olcsó Amerikában, mint 2012-ben és 2013-ban –, a Shell például tavaly novemberben bejelentette, hogy Észak-Amerikában részben visszavonul az olaj- és földgázkitermeléstől. Ugyanakkor a társaság, miként a BG Group is, azon van, hogy növelje az igényeket a földgáz iránt: buszok és teherautók földgázüzeművé alakításával, írta a Wall Street Journal. A cseppfolyósított földgáz tankhajókon Európába és Ázsiába exportálása is növekedési irány a számukra.
2012-ben mutatták be Gus Van Sant Ígéret földje című filmjét Matt Damon főszereplésével, amely az amerikai földgázboomról szól. Ám ennek cselekménye a kisváros lakóinak meggyőzéséről, annak etikai problémáiról szólt, nem a rájuk váró ökológiai károkról.
A helyi közösségeknél mérséklődni látszanak a 2008 óta tartó földgázboom anyagi előnyei: Texasban, Arkansasban és Pennsylvaniában csökkent a kitermelés, az önkormányzatokhoz kevesebb adó, a földeket bérbe adó polgárokhoz kevesebb licencbevétel folyik be a kitermelt fosszilis energiahordozókért cserébe. Az alacsony földgázárak ugyanis arra késztették a multikat, hogy visszafogják a kitermelést.
- A földgázkitermeléshez használt „fracking”-oldat 596-féle vegyszert tartalmaz.
- Egy kitermelőhelyen 13,78–36,49 millió liternyi oldatot fecskendeznek a kőzetekbe.
- Egy ilyen kútban 18 alkalommal is alkalmazhatják az oldatot. Az USA-ban több mint félezer lelőhelyen dolgoznak.
- Legalább 400–600 tartálykocsival kell egy lelőhelyhez kiszállítani az oldatot. Ezek oda-vissza közlekedése sok helyütt tönkretette a kisebb bekötőutak, mellékutak burkolatát. Az oldatnak a fele jön vissza a felszínre, vagyis ennek elszállítására 200-300 tartálykocsi kell.
- A hatalmas mennyiségű fúróoldat tárolása (a használat után) nagy helyet igényel és költséges.
- Egy-egy kút naponta 3000 liter benzint használ el a működésére.
