Ahogy terjednek az okostelefonok, az egyéb modern elektronikai eszközök és az elektromos autók, úgy nő az azok akkumulátorát alkotó, különleges áramtermelő képességű lítiumok iránti kereslet. A 13 millió tonnára becsült lítiumkészletek döntő többsége a Föld ma még érintetlen területein, Dél-Amerikában, az úgynevezett lítium-háromszögben – Chilében, Argentínában és Bolíviában – található. Ennek több mint a fele a világ legnagyobb kiterjedésű és legmagasabban, 3650 méteren, az Andokban elhelyezkedő bolíviai Salar de Uyuni sósivatagban, ahol idén januárban indult el a lítiumbányászat.
A lítium hiába tisztán zöld energia, növekvő kitermeléseinek káros hatása felmérhetetlenek, miután bányászata erősen megterheli az ökológiai rendszereket. A sós víz talajvízből való kinyerése megváltoztatja a talajvíz-szintet és a sós alföldek felszínét. A lepárlótavakban elpárologtatott talajvíz pótlására egyik kitermelő sem tesz kísérletet, ami felborítja a terület működési egyensúlyát – figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy a legelők és a vizes élőhelyek kiszáradnak, fenyegetve az ott fészkelő madarakat, valamint a hagyományos pásztorkodást. A lagúnák formája és kiterjedése már így is drámaian megváltozott. A bányaterületen belüli és a feldolgozó üzemhez történő anyagszállításhoz használt teherautók szennyezik a levegőt – írta a conclude.hu,
Károsítják a környezetet a bányászat miatt keletkező, magas ásványianyag-tartalmú – különösen lítium-karbonátban gazdag – porfelhők, azok a környező városok, legelők és természetvédelmi területek fölé eljutva egészségügyi problémákat okoznak, szennyezik a talajt és a vízkészleteket. A korábban érintetlen területeken folytatott tevékenységek – utak építése, járműforgalom, gépek és személyzet szállítása, zajterhelés – a helyi flóra és fauna kihalásához vezethet, eróziót okozhat. Bár a lítiumbányák munkahelyeket teremtenek, és a helyi gazdaságot bevételekhez juttathatják, a lakosság számára csak az alacsony képzettséget igénylő állások érhetők el, míg a frekventáltabb munkaköröket külföldről vagy az ország más részeiről érkező, képzettebb vendégmunkások töltik be. Sérülnek az indián populáció érdekei is: az indiánok még mindig természet közeli életmódot folytatnak, ezért nem nézik jó szemmel, hogy a számukra jelentős értékű, biológiai és kulturális sokszínűségüket őrző területeket lítiumbányászatra sajátítják ki.
2. A lítiumot ipari pumpákkal szívják ki a föld mélyén lévő sósivatagból, vagy a földbe vájt csatornákon keresztül, ahonnan a sósvíz átszivárog.
3. Az így kinyert – víz, könnyűfém lítium, só és magnézium elegyéből álló – sós vizet focipálya-méretű medencékben tárolják, amelyekből a víz nagy része el tud párologni.
4. Az ennek eredményeként létrejövő kenőcsös anyagot – lítium-klorid és magnézium-klorid keverékét – tartályokban elszállítják a feldolgozó üzembe.
5. A lítiumot elkülönítik, és finom porrá zúzva, kis téglaformákba öntik. Ezt követően légmentes csomagokba helyezik, mivel ha a lítium oxidálódik, instabillá válik és nem lehet szállítani.
