Alighanem precedens értékű döntés született Houstonban, az amerikai olajtermelés fellegvárában. A Texas állam képviselőháza által megszavazott jogszabály gyakorlatilag megtiltja a városoknak és településeknek, hogy a hidraulikus kőrepesztést (fracturing, ismertebb nevén fracking) betiltó rendelkezéseket hozzanak. Amennyiben Greg Abbott kormányzó 10 napon belül nem vétózza meg a törvényt, az automatikusan hatályba lép.
Évek óta gyűrűznek a fracking körüli botrányok és viták. A metódus lokális hatókörű betiltásai Amerika-szerte folyamatosan témát adnak a sajtónak, s módszerből eredő környezeti károkat jól dokumentálta az Oscar díjra jelölt Gasland című dokumentumfilm első és második része.
(fotó: freeimages.com)
Amikor 2014. novemberében a texasi Denton megtiltotta a frackinget, az olajlobbi újult erővel nyomást helyezett a törvényhozókra, hogy fékezzék meg a palagáz-ellenes mozgalmat - írta a Reuters. A dolog pikantériája, hogy a frackinget éppen Denton környékén fejlesztették ki.
A fracking lényege, hogy kemikáliákkal teli vizet fecskendeznek nagy nyomással a palakőzetekbe, hogy hozzáférjenek a mélyükön lévő gázkészletekhez. E hasításos technológia energiaigényes, a nagy mennyiségű oldat pedig szükségszerűen károsítja a talajvizet, hiába szívják vissza a többségét (amit azután elszállítanak kamionokkal, ami szintén növeli a módszer emisszióvonzatát). Szeizmikus mellékhatások lehetősége is felmerült, de a több helyen is történt földmozgások ellenére azt azonban egyelőre nem sikerült maradéktalanul bizonyítani, hogy a fúrás földrengések közvetlen kiváltó oka lenne.
A kérdés Európában is vitatott. Az Orbán-kormány 12%-ról 2%-ra csökkentette a palagáz-kitermelés bányajáradékát, hogy fellendítse a hazai kitermelést. Ezzel azonban jócskán veszélyezteti a kormány a magyar vízbázist.
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Levegő Munkacsoport (LMCS) elítélte a kormány szándékát és hogy "bármiféle hatástanulmány vagy szakértői, társadalmi egyeztetés nélkül, salátatörvényben" mozdult rá a módosításra.
"Ha a palagáz olyan jó gazdasági lehetőség lenne Magyarországnak, mint ahogyan a kormányzat és egyes fosszilis lobbisták állítják, akkor miért van szükség a belőle származó állami bevételek lenullázására? A makói gázkészlet feltárásába a sokadik multicég, köztük az orosz Gazprom-hátterű NIS is belebukott. Ezeket a fejlesztéseket a bányajáradék csökkentése sem fogja gazdaságossá tenni"- fogalmazott Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője márciusban.
"A támogatások ellenére az európai földtani viszonyok, a sűrűn lakottság miatt a palagáz nem tud felfutni, nem alkalmas a más fosszilis energiák importjának kiváltására, érezhető csökkentésére."
