A tengerszint-emelkedés kritikus pontja a klímapolitikának, hiszen gyakran hangoztatott téma volt a nemzetközi klímatárgyalásokban. Londonban például évek óta hatalmas gát szabályozza a Temze folyó áramát, hogy ne hágjon túl magasra a város rakpartjai között.

A tengerpartmenti szakaszok evakuálására már felállítottak konkrét akcióterveket Óceániában és az Indiai-óceán kisebb szigetein, s a kormányok világszerte dollármilliókat ölnek a tengerpartok homokkal való feltöltésébe. De egyetlen gazdaságilag és technológiailag fejlett ország sem tette meg a sarkköri jégtakarók változásának mérését stratégiai prioritássá, így nehéz megérteni az ott zajló természeti folyamatokat. A tudósok sok tekintetben hiányos információkkal kénytelenek jövendölni a tengerszint emelkedését illetően.

Az International Herald Tribune nemrég címlapsztoriban és egész hasábos szakanyagban tárgyalta az emelkedő tengerszint várható hatását. A terjedelem a téma fontosságát jelzi, hiszen ritkán fordul elő, hogy a New York Times nemzetközi kiadása ilyen kimerítő részletességgel foglalkozzon egy témával. 

"Az elmúlt 10 évben a 21. században esedékes CO2-emissziónak csak 10 %-át bocsátottuk a légkörbe, mégis a sarki jégtakarók olyan módon válaszoltak erre, ahogy eddig még soha", mondta H. Jay Zwally, a NASA kutatója. Mi jön akkor ezután?

Veszélyben több ezer kilométernyi partszakasz

Az Egyesült Államokban már van olyan professzor -Orrin H. Pilkey, a Duke University dekánja-, aki tanácsadóként együttműködik a tengerparti településekkel, önkormányzatokkal, és segít kidolgozni (árvíz)védelmi terveiket, várostervezési stratégiáikat.

Egy méteres emelkedésnél is súlyos következményekre lehet számítani:

• A víz elárasztja az alacsonyan fekvő országok egyes területeit.
• Az évszázados rekordokat döntő parti árvizek ezentúl néhány éves sűrűséggel ismétlődnek.
• Elmossa a homokos tengerpartokat az ár, erodálódnak az árhullámokat felfogó kis szigetek és mocsarak.
• Az édesvíz-források sós vízzel telítődnek.
• A viszonylag enyhébb hurrikánok is durvább pusztítást tudnak majd véghezvinni a magasabb tengerszint közelében, és egyre nagyobb száraz területeket fognak -akár időlegesen- víz alá juttatni.
• Csak az USA-ban mintegy 12 950 négyzetkilométernyi szárazföldre és 38 850 négyzetkilométernyi mocsárra leselkedik az a veszély, hogy végleg víz alá kerül.
• Árvízveszélynek erősen kitett város lesz London, New York (azon belül is Queens és Brooklyn nagy része), Miami, Velence, Kairó, Bangkok, Shanghai.
• Veszélyeztett régiók: Vietnam déli része, Indonézia Guinea-i része, Malajzia és a Fülöp-szigetek partjai, Mianmar és Kína egyes partszakaszai, a Nílus-delta, Banglades egész területe.
• Az USA veszélyeztetett részei: Dél-Karolina, Észak-Karolina és Florida partjai, New Orleans és a Mississippi folyó delta torkolata Louisiana államban.
• A tehetős nyugdíjasoknak otthont adó Miami lakott területeinek 15 százalékát elönti a víz.
• Észak-Karolina partjaiból 1,6 kilométernyi sávot tüntet el az óceán, így a part menti városokat is.
• Dél-Kelet Ázsiában több tízmillió ember kényszerül lakóhelye elhagyására.
• A folyók melletti puha hordalék-talajra épült városokban felgyorsul az épületek süllyedése - ilyen alapokon "nyugszik" London és New Orleans is (utóbbi egyes negyedei a tengerszint alatt helyezkednek el).
• A tengerszint-emelkedés mértékétől függetlenül a globális felmelegedés kegyetlenül lesújt a fagyott talajon (vagyis permafrostra) épült településekre: Szibériában van olyan nagyváros, ahol a lakóépületek harmada már lakhatatlanná vált, mert a kiolvadó, ingataggá vált talajban statikailag instabillá váltak az épületek, össze-vissza mozognak, falaik szanaszét repednek, ablakaik betörnek.

Lehűlés: megállhat a tengerszint-emelkedése?

Ha a hőmérséklet emelkedése esetleg meg is áll, a tenger melegedése tovább fog tartani, mert lassabban "forr fel", mint a levegő. A sokszor mérceként hangoztatott 2100-es év tehát csak absztrakt határ, az emelkedés -és a felmelegedés- nem áll meg akkor.

Az ENSZ Kormányközi Klíma Tanácsa (IPCC) 2007-es jelentésében 2100-ig 18 centiméteres, a következő évszázadra 59 centiméteres tengerszint-emelkedést prognosztizált. A szervezet 36 szcenáriót vázolt fel a klímaváltozásról, az egyik lehűlést is kilátásba helyezett. Ez esetben a felmelegedés hatására megnő a levegő vízgőztartalma, így több felhő keletkezik, az pedig csökkenti a Föld felszínére érkező napsugárzást.