Katasztrófa-forgatókönyvek: a tengerszint-emelkedés hatásai

Emberi beavatkozás és védelmi létesítmények, gátrendszerek kiépítése nélkül világszerte nagy kiterjedésű szárazföldek kerülhetnek víz alá vagy válhatnak árterületekké a következő évtizedekben.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A tengerszint-emelkedés kritikus pontja a klímapolitikának, hiszen gyakran hangoztatott téma volt a nemzetközi klímatárgyalásokban. Londonban például évek óta hatalmas gát szabályozza a Temze folyó áramát, hogy ne hágjon túl magasra a város rakpartjai között.

A tengerpartmenti szakaszok evakuálására már felállítottak konkrét akcióterveket Óceániában és az Indiai-óceán kisebb szigetein, s a kormányok világszerte dollármilliókat ölnek a tengerpartok homokkal való feltöltésébe. De egyetlen gazdaságilag és technológiailag fejlett ország sem tette meg a sarkköri jégtakarók változásának mérését stratégiai prioritássá, így nehéz megérteni az ott zajló természeti folyamatokat. A tudósok sok tekintetben hiányos információkkal kénytelenek jövendölni a tengerszint emelkedését illetően.


Mennyit emelkedik?
A tudósok nagy része ma már nem tartja lehetetlennek, hogy az évszázad végére 1 métert növekedjen a tengerszint. Ennek kialakulásában a szárazföldi jégfelületek olvadása is közrejátszik,nemcsak a sarkkörökön lévőké.
Más jóslatok szerint 4-6 méteres emelkedésre is fel kell készülni. Utoljára 129 000 éve volt tapasztalható ilyen mértékű emelkedés, írta 2006-ban a rangos Science szakfolyóirat.
-Korunkban átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint minden évtizedben.
-Ha az antarktiszi jégnek csak 1 százaléka végleg vízzé változik, 65 centiméteres tengerszint-emelkedést von maga után.
-Ha Grönlandról eltűnik az összes jég, 6-7 méterrel megemelkedik a tenger.
-Ha az Antarktisz jégmentessé válik, 60-70 métert(!) dob a globális óceánszinten.

Az International Herald Tribune nemrég címlapsztoriban és egész hasábos szakanyagban tárgyalta az emelkedő tengerszint várható hatását. A terjedelem a téma fontosságát jelzi, hiszen ritkán fordul elő, hogy a New York Times nemzetközi kiadása ilyen kimerítő részletességgel foglalkozzon egy témával. 

"Az elmúlt 10 évben a 21. században esedékes CO2-emissziónak csak 10 %-át bocsátottuk a légkörbe, mégis a sarki jégtakarók olyan módon válaszoltak erre, ahogy eddig még soha", mondta H. Jay Zwally, a NASA kutatója. Mi jön akkor ezután?

Veszélyben több ezer kilométernyi partszakasz

Az Egyesült Államokban már van olyan professzor -Orrin H. Pilkey, a Duke University dekánja-, aki tanácsadóként együttműködik a tengerparti településekkel, önkormányzatokkal, és segít kidolgozni (árvíz)védelmi terveiket, várostervezési stratégiáikat.

Egy méteres emelkedésnél is súlyos következményekre lehet számítani:

  • A víz elárasztja az alacsonyan fekvő országok egyes területeit.
  • Az évszázados rekordokat döntő parti árvizek ezentúl néhány éves sűrűséggel ismétlődnek.
  • Elmossa a homokos tengerpartokat az ár, erodálódnak az árhullámokat felfogó kis szigetek és mocsarak.
  • Az édesvíz-források sós vízzel telítődnek.
  • A viszonylag enyhébb hurrikánok is durvább pusztítást tudnak majd véghezvinni a magasabb tengerszint közelében, és egyre nagyobb száraz területeket fognak -akár időlegesen- víz alá juttatni.
  • Csak az USA-ban mintegy 12 950 négyzetkilométernyi szárazföldre és 38 850 négyzetkilométernyi mocsárra leselkedik az a veszély, hogy végleg víz alá kerül.
  • Árvízveszélynek erősen kitett város lesz London, New York (azon belül is Queens és Brooklyn nagy része), Miami, Velence, Kairó, Bangkok, Shanghai.
  • Veszélyeztett régiók: Vietnam déli része, Indonézia Guinea-i része, Malajzia és a Fülöp-szigetek partjai, Mianmar és Kína egyes partszakaszai, a Nílus-delta, Banglades egész területe.
  • Az USA veszélyeztetett részei: Dél-Karolina, Észak-Karolina és Florida partjai, New Orleans és a Mississippi folyó delta torkolata Louisiana államban.
  • A tehetős nyugdíjasoknak otthont adó Miami lakott területeinek 15 százalékát elönti a víz.
  • Észak-Karolina partjaiból 1,6 kilométernyi sávot tüntet el az óceán, így a part menti városokat is.
  • Dél-Kelet Ázsiában több tízmillió ember kényszerül lakóhelye elhagyására.
  • A folyók melletti puha hordalék-talajra épült városokban felgyorsul az épületek süllyedése - ilyen alapokon "nyugszik" London és New Orleans is (utóbbi egyes negyedei a tengerszint alatt helyezkednek el).
  • A tengerszint-emelkedés mértékétől függetlenül a globális felmelegedés kegyetlenül lesújt a fagyott talajon (vagyis permafrostra) épült településekre: Szibériában van olyan nagyváros, ahol a lakóépületek harmada már lakhatatlanná vált, mert a kiolvadó, ingataggá vált talajban statikailag instabillá váltak az épületek, össze-vissza mozognak, falaik szanaszét repednek, ablakaik betörnek.

Lehűlés: megállhat a tengerszint-emelkedése?

Ha a hőmérséklet emelkedése esetleg meg is áll, a tenger melegedése tovább fog tartani, mert lassabban "forr fel", mint a levegő. A sokszor mérceként hangoztatott 2100-es év tehát csak absztrakt határ, az emelkedés -és a felmelegedés- nem áll meg akkor.

Az ENSZ Kormányközi Klíma Tanácsa (IPCC) 2007-es jelentésében 2100-ig 18 centiméteres, a következő évszázadra 59 centiméteres tengerszint-emelkedést prognosztizált. A szervezet 36 szcenáriót vázolt fel a klímaváltozásról, az egyik lehűlést is kilátásba helyezett. Ez esetben a felmelegedés hatására megnő a levegő vízgőztartalma, így több felhő keletkezik, az pedig csökkenti a Föld felszínére érkező napsugárzást.

Felmelegedés a pre-indusztriális korban
A tengerszint évezredeken át változatlan volt, ám az ipari forradalom óta, főként a 20. században 20 centiméterrel emelkedett, s ez a folyamat 1990 után még fel is gyorsult! Vagyis valószínűsíthető, hogy a jelenségnek köze van az ipari forradalomhoz és a nagy mértékű szén- és olajégetéshez.
Az utolsó jégkorszak 10 000 éve ért véget. De nagy mértékű és hosszan tartó felmelegedésekre nem olyan régen is volt példa, nem kell ehhez a évezredeket visszamenni: időszámításunk előtt 350 körül az egyenlítői Afrikában 4 Celsius fokkal emelkedett a Kenya-hegy oldalában lévő Hausberg Tarn-tó hőmérséklete, legalábbis a kutatók erre a következtetésre jutottak az üledékminták tanulmányozásából.

Véleményvezér

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban

A fideszes oligarcháknak már annyi pénzük van, hogy lebegő luxusvillára is jut Tihanyban 

A luxizás magyar császára nagyot villantott.
Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda

Gázra lépett a MÁV, pontosság és tisztaság helyett propaganda 

A MÁV biztosítja a késést, a sző valódi és átvitt értelmében egyaránt.
Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo