Felhők, gleccserek, sivatagok és trópusi esőerdők is a „megfigyeltek” közé tartoznak ezután, nemcsak a beépített titkos ügynökök és nemzetbiztonságot veszélyeztető személyek. A CIA igazgatója, Leon E. Panetta az egyik fő támogatója volt annak, hogy újrainduljon a program. A projekt azután kapott lendületet, hogy 2008-ban Al Gore kifejtette érveit a program fontossága mellett Dianne Feinstein számára, aki akkoriban a Szenátus Hírszerzési Bizottságának tagja volt – 2009 elején azonban az elnöke lett. Obama kabinettje nyíltan nem foglalt állást az ötlettel kapcsolatban, de zárt ajtók mögött támogatta a kezdeményezést, árulták el bennfentesek a New York Times-nak.
Terroristák vagy oroszlánfókák?
A kémekkel karöltve hatvan természettudós közreműködik a vegyes-bizottságban, akiket javarészt az egyetemek katedráiról hoztak. Csak néhányan dolgoznak közülük a magánszektorban vagy más állami szerveknél. Felvételüket a programba és munkájukat a National Academy of Sciences felügyeli, a döntések fölött a végső autoritás azonban a CIA-é.
Októberben Panetta kis létszámú csoportot állított rá a klímaváltozás veszélyeinek vizsgálatára a Központi Hírszerző Ügynökségnél. Ez kritikus megjegyzéseket vont maga után politikai körökben: „A CIA-nak terroristákat kellene üldöznie, nem oroszlánfókákat”, szólt az egyik riposzt. A tudósokat egy novemberi értekezletet követően kérték fel a munkára. Első feladatuk az volt, hogy átnézzék az elődprogram, az 1992-2001 között működő Medea (Measurements of Earth Data for Environmental Analysis) méréseit, hátha van közöttük olyan, amelyet érdemes tovább vizsgálni.
A nyári olvadások dinamikájának megismerése céljából áttanulmányozták a felderítő műholdak Jeges-tengerről készült felvételeit. A bizottság első javaslatának értelmében egyes kémműholdakat ráállítottak nagyméretű úszó jégtömbök követésére. Hogy minél gyorsabban és szélesebb körben folyhasson tudományos diskurzus, nyilvánosságra hoztak egyes képeket (miután az ügynökség kivonta azokat a titkosított státusz alól). E felvételek élességét azonban olyan mértékűre csökkentették, hogy ne lehessen belőlük a kémműholdak képességeire következtetni.
Jeges-tenger mélye: Milliárdos biznisz
A cél a jégolvadás alakulására vonatkozó becslések pontosítása. A programnak hivatalosan nincs hírszerzési jelentősége, mindössze az infrastruktúra jobb kihasználását szolgálja, állítják a CIA képviselői. Vagyis olyan műholdak és műszerek igénybe vételét, amelyekre egyébként nem lenne szükség, mert lakatlan tájak fölött állnak.
A nyilvánvalóan bagatellizáló kijelentés mögé nézve azonban tagadhatatlan, hogy a szűkülő erőforrások korában gazdasági erő- és térnyerés eszköze lehet az Északi-sark meghódítása. Paula Weiss, az ügynökség szóvivője annyit hajlandó volt elismerni, hogy „Panetta hisz abban, életbevágóan fontos annak tanulmányozása, a sivatagosodás, a tengerszint-emelkedés és a népesség-változás milyen kihatásokkal van a nemzetbiztonságra”.
A bizottság tagja, Norbert Unterstein a sajtónak kertelés nélkül rámutatott: a Jeges-tenger megnyíló vizei új erőforrásokat jelentenek a világnak, logisztikailag pedig új szállítmányozási útvonalakat a világkereskedelemnek. A közeljövőben halak, olaj és földgáz nyerhetők ki az eddig összefüggő jégtakaróval fedett tengerből.
