Egymilliárd ember válhat menekültté az éghajlatváltozás káros hatásai miatt. A népességnövekedéssel párhuzamosan vészesen visszaeshet az élelmiszertermelés. A halált okozó kánikulai napok száma évente elérheti a huszonegyet. Egész ökoszisztémák omolhatnak össze. A katasztrófa bekövetkezésének esélyeit latolgatja egy ausztrál elemzés.

Január 20 után olyan hideghullám áramlott az USA középnyugati részébe, amire évek óta nem volt példa. A zordabb amerikai telek összefüggésben lehetnek az Északi-sark felmelegedésével. Európába is ezért érkezett hideg levegő. Az idióta Donald Trump persze arra használta az alkalmat, hogy a Twitteren figurázza ki a globális felmelegedés tudományát.

Ez az utolsó el nem foglalt terület a Földön, amit még lehet gyarmatosítani. Ki nem aknázott gazdasági potenciálja óriási. A fennhatóságáért küzdő országok már most is vezetnek katonai gyakorlatokat a sarkkörön.

Kétszer gyorsabban melegszik a légkör az Északi-sarkon, mint bolygónk többi részén. Tizenkét éve nem volt ilyen kicsi az Északi-sarkon található jégtakaró, mint 2017-ben és évre-évre sem lassul a visszahúzódása. Amerikai tudósok most már biztosak abban, hogy végleg búcsút mondhatunk az északi-sarki jégnek. És ez nemcsak a jegesmedvéknek rossz hír, hanem nekünk is.

A globális népességnövekedés megállíthatatlan, csak az ökológiai erőforrások gondosabb ápolása és hatékonyabb felhasználása biztosíthatja az emberi életet – vélekedtek előadók a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson. Vajon képesek vagyunk megfelelni és korszerű válaszokat adni a kihívásoknak?

Persze amíg a székében volt, ezt ilyen nyíltan nem mondhatta ki Christiana Figueres, aki a párizsi klímaegyezmény tető alá hozásáért is felelős. Három okot sorol fel, amiért el kéne felejteni az Északi-sark megbolygatását.

Miért termelünk olyan sok szemetet? Több oka van. Túlfogyasztunk. Túl sok mindent csomagolunk plasztikba. Sok helyen nincsenek megfelelő hulladékújrafeldolgozó üzemek. Az újrahasznosítás során veszít a hulladék a minőségéből és értékéből.

Tudósok a sarkkörön vett jégmintákból azt látják, hogy nagyjából 450 éve nem volt olyan mértékű felmelegedés Grönlandon, mint ami most tapasztalható. Ami azért bajos, mert az Északi-sark erősebben járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mint az Antarktisz.

A már felfedezett fosszilis készletek nagy részét a földben kellene hagyni, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést. Az Északi-sarkon pedig nem szabad olajat kitermelni. Tudósok első alkalommal számosították a szóban forgó készletek mennyiségét, és listázták a konkrét lelőhelyeket. Maguktól nem lesznek képesek erre az olajmultik. Kormányzati és nemzetközileg koordinált klímapolitikai beavatkozás szükséges.

Huszonöt évet átfogó műholdas adatok alapján állapították meg, hogy gyorsabban olvadnak a sarkköri jégsapkák, mint eddig. Az évszázad végére valószínűleg 65 centiméterrel emelkedik a tengerek szintje.

Zöld aktivisták perelték be Norvégia kormányát, amiért az északi-sarkkör érintetlenül területeire olajkutatási engedélyeket ad ki. A norvég alkotmánnyal és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének ajánlásával támasztják meg keresetüket.

Lépfene, bubópestis, fekete himlő és spanyolnátha vírus - ezek mind ott lapulnak Szibéria fagyos talajában a korábban eltemetett áldozatok testében. Ha kiolvadnak, még mindig fertőzhetnek, globális járványokat okozhatnak - figyelmeztetnek francia tudósok. Olyan vírusok is felszínre kerülhetnek, amik az ősidőkben sújtották az emberiséget.

Az Északi-sarkon van a világ felfedezetlen, de kitermelhető földgázkészletének közel egyharmada, olajkészletének 13%-a, valamint nagy mennyiségű ritkaföldfém, amik az elektromos autók motorjaihoz kellenek. A Szovjetunió 1991-es összeomlása óta nem volt ennyi orosz nukleáris rakéta a régióban, mint most.

Veszélybe került a világ legnagyobb mag vésztartalék készlete a klímaváltozás miatt. A raktárat az Északi-sarkon arra létesítették, hogy egy világkatasztrófa esetén újra lehessen telepíteni az élelmiszernövényeket. A tavalyi rekord meleg év miatt viszont megolvadt a jég.

Sok új északi-sarkvidéki hajózási útvonal nyílhat meg a 21. században az olvadó jég miatt még akkor is, ha a széndioxid-kibocsátás a legkedvezőbb forgatókönyv szerint alakul - állapította meg egy új brit tanulmány.

Ahogy egyre csökken az Északi-sark körüli vizeket borító jégmennyiség, úgy egyre kevesebb fókát tudnak elejteni a jegesmedvék. De a hófehér macik újabban inkább rákaptak a madártojásra és a rénszarvasokra.

Nő az üvegházgáz-kibocsátás, olvadnak a sarkköri jégsapkák, hajléktalanná válnak és kipusztulnak a jegesmedvék. Már most is alig 20-25 ezren vannak életben közülük.

A klímaváltozás okozta mélyreható változások miatt "új korszakába" lépett a Jeges-tenger - állítják norvég szakemberek. A felmelegedés miatt egy gazdasági időzített bomba ketyeg az Északi-Sarkon.

Először kelt át teherhajó az Atlanti-óceánt a Csendes-óceánnal összekötő északnyugati átjárón jégtörő hajó segítsége nélkül. Az Északi-sark olvadó jégmezői számos új tengeri útvonalat nyitottak meg a kereskedelmi hajózás előtt a térségben az elmúlt években.

Az északi-sarki jég- és hótakaró olvadása miatt súlyosbodnak a nyári hőhullámok Európában és az USA-ban. De a fokozottabb zivatarok is ennek köszönhetők - vagy éppen fordítva?

Az orosz hatóságok nyílt tengeri kalózkodással vádolják az északi-sarki olajkitermelés ellen tüntetőket. A környezetvédelmi szervezet vezetője, Kumi Naidoo saját magát ajánlotta ”letétnek” a harminc aktivista szabad lábra helyezéséhez. Október 18-ra virradó éjjel símaszkos emberek törtek be a Greenpeace murmunszki irodájába, a városban, ahol az aktivistákat fogva tartják.

Oroszország huszonkét évnyi szünet után ismét hadihajókat vezényelt az Északi-sarkvidékre. A katonai jelenlét egyértelműen a térség, és annak hatalmas szénhidrogén-lelőhelyei "ellenőrzésére" irányul, tehát kiéleződni látszik a több mint egy évtiezede húzódó, 5 országot és két kontinenst is érintő területi vita.

A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.

Az iraki és afganisztáni háborúban megsérült angol és amerikai katonák túrájához készül csatlakozni a meztelen bulizgatásairól híres arisztokrata sarj decemberben.

Az Európai Unió növeli hozzájárulását az északi-sarki együttműködéshez, jelentette ki Štefan Füle bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos április 17-én, az Európai Parlament strasbourgi ülésén.

A tengeri olajfúrások engedélyezéséért felelős amerikai belügyminiszter, Ken Salazar kijelentette, a Shell addig nem kap engedélyt alaszkai fúrásai folytatására, amíg be nem bizonyítja, hogy képes kezelni a sarkköri viszonyokat. Az amerikai Geológiai Kutatóintézet számításai szerint a világ fel nem tárt földgáz-készleteinek 30 százaléka, a kőolaj-mennyiség 15 százaléka az Északi-sarkon rejlik.

Egyhamar nemcsak turisztikai célponttá válhat az Északi-sark, de a multik arénájává is. Mivé alakítja a nyersanyag-kitermelésre éhes nyugati világ a jég olvadozó birodalmát?

A hőmérséklet az Antarktikán 3 Celsius fokkal melegedett az elmúlt 50 évben. Korunkban tíz évente átlagosan 2,5 centiméterrel növekszik a tengerszint. A tudóstársadalom sokáig abban a hitben élt, hogy Grönland az északi sarkkörön és az Antarktisz a déli pólusnál évezredek vagy évszázadok alatt fogja elveszteni jégtakaróját. De az elmúlt két évtizedben nyert kutatási adatok már ebben az évszázadban legalább 18 centiméteres tengerszint-emelkedés várható, állítja az ENSZ Klímatanácsa (IPCC). A többi "forgatókönyv" jóval drasztikusabb változásokat jósol és visszafordíthatatlan olvadásról beszél.

A klímaváltozásról szóló olvasmányok gyakran emlékeztetnek rá, hogy a civilizált világ ipari tevékenysége mellett vannak természeti folyamatok, amelyek szintén nagy kibocsátók. Ilyen a globális felmelegedés miatt megolvadó szárazföldi jégtakaró a sarki égövben, valamint a tajgákon, amely fagyott halmazállapotát elveszítve metánt ereszt magából a légkörbe. A metán nagyságrendekkel veszélyesebb, mint a széndioxid. De mikor is kezdődött a folyamat?

Az Egyesült Államok vezetői tudósai és kémei működnek együtt, hogy kiderítsék a klímaváltozás rejtett veszélyeit. A korábban kizárólag hírszerzésre használt kémműholdak és más titkos műszerek ezentúl az ökológiai folyamatok megfigyelését is szolgálják. A kezdeményezés nem új, valójában csak felelevenítése a Medea-programnak, amelyet a Bush-adminisztráció szüntetett meg nem sokkal kormányra kerülése után. A program könnyen elősegítheti, hogy az Északi-sark erőforrásainak kitermeléséből megkezdődjön a gazdasági haszonszerzés.