A volt Costa Rica-i diplomata Oslóban azon véleményének adott hangot, hogy a sarkköri olajkitermelés ésszerűtlen. A következő az érvei:
- Nem gazdaságos, ezért az olajmezők feltárása is értelmetlen.
- Óriási szennyezést okozhat a kitermelés, részben azért, mert évekbe telhet mire találnak bármit is.
- A párizsi klímaegyezmény kibocsátásmérséklési céljaival nem egyeztethető össze a sarkköri olajkészletek hasznosítása.
Figueres az etikus üzletvitelt hirdető Üzlet a Békéért Alapítvány rendezvényén vett részt Oslóban, amikor a Reuters elérte telefonon. A hírügynökségnek úgy magyarázta, a feltárásra fordítandó tőkét szerinte hasznosabban hasznosíthatnánk az olajcégek, ha inkább nap- és szélenergiás projektekbe invesztálnák, amik elősegítik a gazdaság dekarbonizációját, a légszennyezés csökkentését.
Több kormány azonban híve az északi-sarki olajkitermelésnek. A terület fennhatóságán potenciális olajkitermelés tekintetében a skandináv országok, valamint Oroszország, Kanada, és az USA osztoznak.
Az olajvállalatok már nyomulnak
Áprilisban a Trump-adminisztráció ökológiai hatástanulmányokat rendelt arról, mivel járna, ha az USA-hoz tartozó sarkköri Wildlife Refuge-ban olaj- és földgázkitermeléshez kezdenének.
Norvégiában a Statoil és más vállalatok is tervezik, hogy feltárást végeznek a Barents-tengerben, mely a golf-áramlatnak köszönhetően minden évben hosszabb ideig marad jégmentes, mint a sarkkör ennyire északra elhelyezkedő többi régiója.
A Statoil eddig 100 helyen végzett már fúrást a régióban, s a cég szóvivője szerint ezek során nem történt szennyezés. A Johan Castberg-mezőn elvileg a 2020-as évek elején megkezdődhet a kitermelés, mely hordónként 31 dolláros költséggel már kivitelezhető.
Ez cáfolni látszik Figueres érvelését a gazdaságosságról, még akkor is ha ebben az összegben nincs benne a szállítás és a finomítás.
(Reuters)
