Három évig stagnált, majd a 2017-es emelkedés után 2018-ban ismét nőtt a globális üvegházgáz-kibocsátás. Meglepő módon ezért nem a gyáripar, hanem a közlekedés meglódulása okolható. Hiába terjednek az elektromos autók, egyre többen vásárolnak benzines járműveket és egyre nagyobb távokat tesznek meg velük. Európában csökkent a kibocsátás, de itt is kisebb mértékben, mint az előző években.

Hiába nyernek teret az áramtermelésben a megújuló energiaforrások, a fűtésnél, a hűtésnél és a közlekedésnél elenyésző mennyiségű megújulót használunk. Ezeknél még mindig az olaj és a földgáz az úr.

Persze amíg a székében volt, ezt ilyen nyíltan nem mondhatta ki Christiana Figueres, aki a párizsi klímaegyezmény tető alá hozásáért is felelős. Három okot sorol fel, amiért el kéne felejteni az Északi-sark megbolygatását.

A Reutersnek kiszivárogtatták a párizsi klímaegyezményért felelős IPCC jelentésének első verzióját, melyben az áll, hogy a globális felmelegedés nem fog megállni a klímapolitika által kitűzött 1,5 Celsius foknál.

New York főpolgármestere, Bill de Blasio azzal az indokkal perelte be az olajipari óriásokat, hogy hozzájárultak a klímaváltozáshoz és ezt elhallgatták, hogy megőrizhessék magas nyereségességüket. New York továbbá ötmilliárd dollárnyi tőkét von ki olyan nyugdíjalapokból, melyek nem adnak túl olajipari részvényeiken.

Anglia 2040-től betiltja az új gyártású benzin- és dízelüzemű autók értékesítését. Ahhoz viszont, hogy az áramhálózat elbírja a megnövekedett számú elektromos autók energiaigényét, korszerűsítésekre van szükség. Ez drága mulatság.

Amerikában a legnagyobb sebességgel növekvő munkakör a szélturbina-szakembereké. Míg a földgáz- és olajiparban csökkent az állások száma, a megújuló energiák ágazatában tizenkétszer gyorsabban nőtt, mint a gazdaság egészében. Pont ezt a jól teljesítő szektort ignorálja Donald Trump fosszilis-párti energiapolitikája - és a magyar törvényhozás.

A világsajtó beharangozta, hogy az Apple lett a legzöldebb cég a Greenpeace szerint. De egy futó ránézés a szervezet környezetbarát vállalatokat rangsoroló listájára is elég arra, hogy lássuk: 9 vállalatnak sikerült legalább négy szempontból is A osztályzatot kapnia. De amelyik 100%-ban megújulókból működik és 5 jeles osztályzattal büszkélkedhet, az nem az Apple, hanem a Switch. Alaposan leszerepelt az összesítésben viszont a Netflix.

A felelősségteljes befektetési alapok sorra válnak meg olajipari részvényeiktől. A részvényesek és fogyasztók egyaránt nyomást gyakorolnak az olajmultikra, hogy hagyják a földben a fosszilis készleteket. Sok helyen már nem gazdaságos az erőforrások kitermelése.

Egy idősotthon-hálózatot birtokló üzletember csődbe ment bányavállalatokat vásárol fel az USA-ban. Célja a szénkészletek föld alatt hagyása. Meg a kibányászásuk. Meg egy kis karbonsemlegesítés. A zöldek szkeptikusak.

Hihetetlen, de abban az országban, ahol a legmagasabb az egy főre jutó emisszió a világon, a kormány egy vihar okozta áramszünetet használt alibinek arra, hogy megfúrja megújuló energiákat. Pedig a vihar éppen a klímaváltozás tényére hívja fel a figyelmet.

2015-ben is javult a globális energiahatékonyság, ami jó hír a klímaharcban. Sok energiát fogyasztunk, de kevesebb emisszióval, mert folytatódik a megújuló energiák térnyerése. Ennél azonban sokkal gyorsabb javulás szükséges a világgazdaság dekarbonizációjához.

A biztosítók nagy része nem számolja be a klímaváltozást a rizikótényezők közé ha saját befektetéseiről van szó, ahogy az olajkészletek kitermelhetetlenségével sem számolnak kellőképpen.

Kínának 6530 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy a füstölő, fosszilis alapú energiákról átálljon a megújulókra. Származékos ügyleteket is bevetnek a szükséges tőke összehozására.