2017-ben a villamosenergia-termelő kapacitások bővülésének 70 százalékáért feleltek a megújulók, mégis a globális szén-dioxid-kibocsátás 1,4 százalékkal nőtt – derült ki a REN21 jelentéséből. Ez kedvezőtlen fejlemény, ugyanis az elmúlt négy esztendőben nem növekedett a globális légszennyezés.

A globális energiafogyasztás 2,1 százalékkal emelkedett tavaly, ami a fejlődő országok gazdasági növekedésének köszönhető.

• 29 százalékkal, 98 digawattal nőttek a napenergiás kapacitások.
• A szélenergiás infrastruktúra 52 gigawattal bővült.
• Összességében 178 gigawattnyi megújuló energiás kapacitást kapcsoltak be a hálózatokba globálisan 2017-ben. Eddig soha nem nőtt egy év alatt ilyen mértékben a megújulók bővülése az energiamixben az előző évihez képest.
• Majdnem kétszer annyit pénzt fektettek megújuló energiás kapacitásokba, mint fosszilis és atomenergiás beruházásokba együttesen.
• Kínában, Európában és az USA-ban megvalósított beruházások feleltek a megújuló energiakapacitások tavalyi bővülésének 75 százalékáért.
• Az elmúlt 10 évben duplájára nőtt a megújuló energiás erőművek kapacitása (ebbe a vízerőműveket is beleszámítják).

A társadalom, a közvélemény nagy hibába esik, amikor „az áramot az energiával azonosítja, ez okozza a tudatlanságot” – mondta Rana Adib, a REN21 főtitkára.

Az egy dolog, hogy a villamos energia előállítása terén a megújulók térnyerése töretlen. Az épületek fűtéséhez, hűtéséhez és a közlekedéshez szükséges energiaigényt azonban még mindig javarészt fosszilis energiahordozókkal oldjuk meg, és ez az oka annak, hogy a globális üvegházgáz-emisszió – a tiszta energiák térnyerése ellenére – továbbra is nő.

Kép: Pixabay

2015-ben például a megújulók csak 10 százalékát adták a fűtésre használt energiáknak, a közlekedési szektorban pedig mindössze 1 százaléknál is kevesebb részesedésről beszélhetünk. Több mint 30 millió elektromos jármű szaladgál a közutakon világszerte (ebbe a kétkerekűek is beleértendők), ebből 1,2 millió darabot 2017-ben értékesítettek, vagyis 58 százalékkal többet, mint 2016-ban.

Csak 48 országban határoztak meg a kormánnyok országos célszámot arra, hogy a hűtésre és fűtésre fordított energiahasználatban mennyivel részesedjenek a megújuló energiahordozók. Az áramtermelésben viszont 146 országban van valamilyen szabályozás a megújulók részesedésére. (Ebbe nem számolták bele a bioüzemanyagok 2,9 százalékát.)

Ugyan az áramtermelésben nagy léptekkel igyekszünk a vágyott állapot, a 100 százalékban dekarbonizált, tehát megújulók használatán alapuló üzemmód felé, az épületek fűtésében-hűtésében és a közlekedésben még mindig koszos energiákra hagyatkozunk. Márpedig ez a három szegmens adja a világ energiaigényének 80 százalékát, s ha itt nem gyorsítunk a dekarbonizáció tempóján, akkor képtelenek leszünk teljesíteni a 2015-ös párizsi klímaegyezményben vállalt globális emissziócsökkentési célokat.

Mint ismeretes, az egyezmény által előirányzott ÜHG-kibocsátásmérséklés „jóval 2 Celsius-fok alatt” állítaná meg a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest. Ehhez arra lenne szükség, hogy a kormányok eltöröljék a benzin- és gázártámogatásokat, állami pénzeket fordítsanak a megújulós erőművek építésére, s törvényi szinten is szabályozzák a tiszta energiás célszámok, célkitűzések betartását.

A REN21 egyébként 2005 óta adja ki éves jelentését a megújuló energiák térnyeréséről, melyet több mint 900 szerző jegyez. A legújabb kiadás 365 oldalas.

(Quartz, energydigital.com, greengrowthknowledge.org, ises.org)