Az elemzés csak az energiafogyasztásra és -előállításra terjed ki. De egy technológiai eszközöket előállító vállalatnak oly sok minden más is beletartozik az ökolábnyomába (az anyagbeszerzése, a konfliktus ásványok jelenléte a termékeikben, a logisztikájának emissziója, stb.) Ezért a legzöldebbnek beállítani az Apple-t csúsztatás. Másrészt az Apple négy kategóriában kapott jeles osztályzatot (A-t), egy kategóriában (B-t). A Switch, mely adatközpontokat működtet, viszont színjelesre vizsgázott, mind az öt témában A-t érdemelt ki. A Switch ráadásul 100%-ban megújulókból dolgozik. Akkor hát miért az Apple lenne a legzöldebb?!
Valójában arról lehet szó, hogy a Greenpeace márkatudatosan külön listába szedte a világmárkákat. Máskülönben miért nem összesíti az összes tech-céget is legalább egy felsorolásban? Íme a "fő" lista:
Külön kategóriákban szerepeltette a Greenpeace az adatközpontokat több helyszínen üzemeltető cégeket (colocation & content delivery companies), mintha ezek lennének kizárólag a felhő és a net letéteményesei. De ez az elkülönítés azért is érthetetlen, mert a Facebook, a Google és Apple éppúgy építettek, birtokolnak és üzemeltetnek szerverközpontokat (data centers), tehát ők is az internet infrastrukturális gerincét alkotják. Ők viszont az első listában kaptak helyet. Aminek nincs kategóriája (csak az, hogy "company").. Hogy még zavarosabb legyen a szétválasztás logikája, a content delivery cégek listáján ott van például az Acer is, holott az szintén gyárt technológiai eszközöket, tehát nyugodtan szerepelhetne az Apple-t feltüntető első listában. Nem szerepel.
Külön listába került a video streaming, valamint a video/audio streaming terén egyaránt aktív cégek. Külön listázták a keresőmotorokat, a csetappeket, a közösségi média és az e-kereskedelem platformjai, valamint a blogokat. A jelentést és benne az összes listát itt olvashatja pdf-ben.
Ha tehát az összes cégkategóriát egybevetjük, 12 márka vezet: Switch (kitűnő, 5 db A) és ezt követi 4 db A-t tartalmazó teljesítménnyel az Apple, a Google, a Facebook (mint cég), a YouTube, az iTunes, az iMessage, a WhatsApp, a Google.com, az Instagram.com, a Blogger.com, és a Facebook.com (mint honlap). Vagyis 10 az a 12, mert a Facebook és a Facebook.com, vagy a Google és a Google.com egy márkának tekinthető.
A cégek száma azért ennél kisebb, mert itt is vannak átfedések: a Google.com, a YouTube és a Google egy vállalatbirodalom része, az Apple-höz tartozik az iTunes és az iMessage, a Facebook tulajdona a WhatsApp és az Instagram.
De még ebben az élmezőnyben is nagyok a különbségek a megújulók arányát illetően. A Google.com/YouTube 39 %-ban még atom- és fosszilis energiára hagyatkozik, a Whatsapp 31%-ban, az iTunes/iMessage csak 14%-ban működik szennyező energiából.
Zöld alma
Az Apple menedzsmentje 2012-ben határozta el, hogy a jövőben 100%-ban megújuló energiákból fogják fedezni a cég áramfogyasztását. A Greenpeace összesítése szerint azonban még -kis részben ugyan- használnak fosszilis energiahordozókat (5 % szén, 5 % atomenergia, 4 % földgáz). Jelenleg építik az Apple új központját, ez a komplexum már nem fog fosszilis energiákat használni, mert körülbelül 65 000 négyzetméternyi napkollektorral lesz felszerelve.
A Greenpeace 2009 óta méri és elemzi az IT-cégek energiatermelését és -fogyasztását, s olyan kategóriákban osztályozza, mint az energia átláthatóság, megújuló energiák iránti elkötelezettség, energiahatékonyság, környezeti teher enyhítése, megújuló energia beszerzése vagy "pártfogás" (vagyis a megújulók társadalmi renoméjának és piaci térnyerésének segítése). Az Apple azonban nem erős a megújuló energiák népszerűsítésében és jogi, közéleti, politikai védelmében. Érdekes módon a Facebook szintén az advocacy terén gyengélkedik (ott kapta az egyetlen B besorolást), míg a Google az energiatranszparenciában. Az Apple így 83%-os eredményt ért el a tiszta energia indexben, a Google 56 %-ot, a Facebook 67 %-ot.
Internet & felhő: energiafaló óriás
Az adatközpontok üzemeltetése óriási energiát igényel, jelenleg a globális áramfogyasztás 7%-át emészti fel az IT-szektor. Mivel ma már egyre több dolgot tárolunk és menedzselünk a felhőben és azon keresztül, s a Dolgok Internete is ezt a trendet erősíti majd, becslések szerint 2020-ra -vagyis alig 3 éven belül- megháromszorozódik az információs technológiák energiaigénye (azaz évente megduplázódik!) A Greenpeace szerint az Apple és a Google jár élen abban, hogy növekvő energiakapacitásait nagy mértékben igyekszik egyre több megújulóval lefedni. Az Apple, a Google és a Facebook csatlakoztak a RE100 csoporthoz, melynek keretében a világ legnagyobb vállalatai igyekeznek átállni a megújulókra. Ebben nem kis része van a Greenpeace okos, évek óta tartó kampányának.
Nem is akar zöldülni a Netflix?
A Netflix meghökkentő módon alulteljesít a mezőnyben, ami globális jelenlétét és hatalmas adatforgalmát tekintve rendkívül szomorú tény. Az észak-amerikai interneten áramló adatmennyiségnek a harmadáért(!) a Netflix felelős. A cég eddig nem jelentett be konkrét célkitűzést, hogy X éven belül energiafogyasztása hány százalékát szeretné megújulókkal megoldani. Az is elmarasztaló a Netflixre nézve, hogy a többi streaminggel (is) foglalkozó cégektől eltérően nem tesz közzé adatokat a cég globális ÜHG-emissziójáról, adatforgalmáról vagy arról, hogy milyen energiamixet használ, s abban mennyi a megújuló. A Greenpeace nagy kockázati tényezőnek tartja továbbá, hogy a feljövőben lévő ázsiai IT-cégek nem kapnak elegendő hozzáférést a megújulókhoz a monopolhelyzetben lévő energiaszolgáltatóktól.
