Csak a perek segíthetnek a globális felmelegedés megfékezésében?

Zöld aktivisták perelték be Norvégia kormányát, amiért az északi-sarkkör érintetlenül területeire olajkutatási engedélyeket ad ki. A norvég alkotmánnyal és az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének ajánlásával támasztják meg keresetüket.

Norvégia szuverén nemzeti vagyonalapja olajbevételekből hízott 1000 milliárd dollárosra. Talán a rossz lelkiismeret hajtja az ország vezetését és az említett alapot abban, hogy nemzetközileg is élen jár az erdők védelmében, s más országokban finanszírozza az erdőirtás megállítására irányuló projekteket.

Aktivisták szerint azonban elítélendő az a fajta kettős mérce, ahogy Oslo megközelíti az ökológiai kérdéseket. A kormány eldöntötte, hogy felnyitja a sarkköri területeket az olajlőlehelyek kutatásának előtt.

Mi menthet meg minket a klímakatasztrófától?

Az éves globális szén-dioxid-emissziónak 2020-tól csökkennie kell, különben nem tudjuk kellő mértékben lefékezni a klímaváltozást, s ennek következménye soha nem látott időjárási szélsőségek és környezetpusztulás lehet. Mik az esélyeink arra, hogy sikerül drasztikusan visszafogni a légszennyezést?

Közvetlen klímademokrácia

Ahogy arról hírt adtunk, az Egyesült Államokban kiskorúak perelik a kormányt, amiért elmulasztja kötelességét, hogy megőrizze az elkövetkező generációk számára a fizikai létükhöz szükséges ökológiai értékeket, illetve megakadályozni a szennyezésüket.

Hollandiától Svájcon és az USA-n át Új-Zélandig számos paradigmatikus, precedens-értékű ökológiai per van folyamatban a bíróságokon.

A norvégiai ügyben a keresetet környezetvédelmi szervezetek, mint például a Greenpeace és a Youth and Nature nyújtották be. Érvelésük a következő:

A kormány megsértette a norvég alkotmány 112. pontját, mely biztosítja a polgároknak az egészséges környezethez való alkotmányos jogot. Igazukat a zöldek az ENSZ égisze alatt működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ajánlására is alapozzák. Az IPCC azt mondta ki, hogy az olajkitermelést csökkenteni, nem pedig növelni kell, hogy a 2015-ös párizsi klímaegyezmény emissziócsökkentési céljait teljesíteni tudják a tagországok. Az olajkutatási engedélyek a zöldek szerint lehetetlenné teszik, hogy Norvégia megvalósítsa az egyezményben vállalt kibocsátáscsökkentést.

A kormány ekképp vélelmezi az igazát:

A kormány elvégezte a szükséges előzetes hatáselemzéseket a lehetséges környezeti károkról. Az alkotmány 112. pontját nem azért alkották meg, hogy az egyéni jogokat adjon a hagyományos értelemben. Annak első és második paragrafusa társadalmi célokat jelöl ki az ökológiai környezettel, a környezetvédelemmel és a természeti erőforrásokkal kapcsolatban. Norvégia jogilag nem felelős az olaj- és földgázexportja emissziójáért.

Éppen most füstöl el az unokáink jövője

Nem sikerül a globális felmelegedés megfékezése: ahelyett, hogy csökkenne az emisszió, az idei évben az előrejelzések szerint éppen nőni fog. A jelek szerint a napi politikai érdekek mindenhol felülírják az unokáink jövőjét.

Truls Gulowsen, a Greenpeace Norway vezetője hangsúlyozta, a szervezet már évek óta próbál beavatkozni az olajkitermelési engedélyek kiadásának folyamatába, mindhiába. Szerint a kormány az általa megbízott szervezetek -mint például a sarkköri intézet és más környezetvédelmi hivatalok- ajánlásait is figyelmen kívül hagyta, melyek egyöntetűek voltak abban, hogy az engedélyek nagy részét ne adják ki a Barents-tengeren.

Gulowsen azt is hozzátette, hogy az ilyen és ehhez hasonló pereknek kulcsfontosságú szerepe van, amikor a "tudomány és a politikai döntések között szakadék túl széles", mert a "bíróságok átveszik a vezetést a hosszútávú perspektívák és a társadalmi fejlődés" érvényesítésében. Az ügyben a bírósági meghallgatások várhatóan két hétig tartanak.

Meglepő, de ez lenne a leghatékonyabb megoldás a klímaváltozás ellen

Egy új könyv hatásmérések alapján rangsorolta a klímaváltozásra adható legjobb válaszlehetőségeket. Meglepő, de nem az alternatív energia, vagy a hulladékcsökkentés végzett az első helyen.